Majd hétfőn levélben értesítjük az Európai Uniót, hogy elfogadjuk-e az egyezséget vagy nem – ígérte Ivica Dacsics szerb miniszterelnök a „történelminek” nevezett koszovói–szerb megállapodásról, melyet pénteken, az utolsó pillanatban szignóztak (még nem írták alá) a két fél kormányfői Brüsszelben.

Tömegesen érkeznek halálos fenyegetések telefonon a szerb miniszterelnökhöz és helyetteséhez a Pristinával kötött megállapodás miatt. A radikálisok az utcán osztogatják a politikusok telefonszámait.

„Ez egy lépésnyi távolodás a múlttól, és mindkettőjüknek egy lépés Európa felé” – mondta Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miután Ivica Dacsics szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök pénteken aláírta a dokumentumot.

Sajnálatát fejezte ki az EU azután, hogy Belgrád kedden hivatalosan is visszautasította az EU által kialkudott megegyezési javaslatot az észak-koszovói szerb területek irányításáról, amelyről múlt héten tizenkét órán át tárgyalt Catherine Ashton, uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Hashim Thaci koszovói és Ivica Dacsics szerb kormányfő.

Nem írja alá a szerb vezetés azt az EU által javasolt megállapodást, amely a Szerbia és Koszovó közötti viszony normalizálására irányul. Tomiszlav Nikolics szerb elnök szerint Brüsszel „nem ajánlatot, hanem ultimátumot” tett le az asztalra, ezért az ENSZ égisze alatt kellene folytatni a tárgyalásokat a két fél között.

A szerb és a koszovói elnök között zajlott keddi megbeszélés túlmutat Szerbia és az általa önálló államként el nem ismert Koszovó viszonyán: befolyásolja az EU Szerbiáról szóló jelentését, amely nyomán eldől, hogy Belgrád megkezdheti-e csatlakozási tárgyalásait Brüsszellel.

Ivica Dacsics szerb és Hashim Thaci koszovói miniszterelnök kedden Brüsszelben még egy kísérletet tesz a kétoldalú viszony normalizálására, ami mind Szerbia, mind Koszovó számára az EU-hoz való további közeledés előfeltétele.

A koszovói példát tanulmányozza a katalán kormány, írta egy spanyol lap. Artur Mas katalán kormányfő azt tervezi, hogy felveszi a kapcsolatot Sir Michael Wooddal, aki a balkáni országot látta el jogi tanácsokkal.

A szóban forgó tisztségviselők állítólag Alush Gashi volt egészségügyi miniszter és Shaip Muja, a miniszterelnök volt egészségügyi tanácsadója. Az ügy az utóbbi évek egyik legismertebb szervkereskedelmi botránya a Balkánon.

– Bár nem vagyok Ivica Dacsics híve, kétségtelen érdeme a szerb kormányfőnek, hogy ki merte mondani: Koszovó nem Szerbia része. Ebből a kiindulópontból talán lehet is megoldást találni a helyzet rendezésére. Amíg az volt az alapállás, hogy Koszovó Szerbiáé, nem adunk egy tapodtat sem belőle, addig nem lehetett tárgyalni sem – mondta lapunknak Jugoszlávia utolsó igazságügy-minisztere a Magyar Külügyi Intézet budapesti rendezvényén.

Két héten belül megállapodás születhet Koszovó ügyében Belgrád és Pristina között – jelentette ki a szerb elnök kedden. A hétfőn Brüsszelben járt Tomiszlav Nikolics – akit a kormányfő, Ivica Dacsics is elkísért az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai biztosával, Catherine Ashtonnal folytatott találkozóra – úgy véli: Pristina végre engedett a koszovói szerbeket érintő kérdésekben.

Gyors találkozósorozat kezdődik hétfőtől Brüsszel, Belgrád és Pristina között azután, hogy a szerb kormányfő csütörtökön a NIN hetilapnak kijelentette: tíz évig hazudtak a szerbeknek arról, hogy Koszovó Szerbia része.

Ivica Dacic és Hashim Thaci már hatodszor ült asztalhoz megállapodni az észak-koszovói „párhuzamos struktúrák" felszámolásáról.

Hiába reméltek tündérmesét Koszovóban a függetlenség 2008-as kikiáltásakor, a fellendülés még mindig várat magára az 1,8 milliós egykori szerbiai tartományban. A csalódottságot jelzi az ellenzéki Önrendelkezés (Vetevendosje) párt népszerűségének növekedése. Az albán nacionalista nézeteket valló párt a függetlenség helyett az Albániával való egyesülést ígéri.

Kétszáz fegyveres, maszkos rendfenntartó vett részt vasárnap a dél-szer­biai Presevóban annak az emlékműnek az elbontásában, amelyet a térségbeli szeparatista harcok 2001-es albán áldozatainak állítottak.

Jövő év első felében előbbre léphet Szerbia, Koszovó és Macedónia az uniós integrációban, ha az Európai Bizottság tavasszal pozitívan értékeli az általuk addig nyújtott teljesítményt - helyezték kilátásba kedden este Brüsszelben az EU-országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetői.

Tegnap megnyitották a Jarinje-i és Medare-i határállomást Koszovó és Szerbia határán. A munkálatok hosszabb ideje tartottak, az év végéig összesen hat határátkelőhelyet kell megnyitni.

Kétszáz eurós átlagkereset, negyvenszázalékos munkanélküliség, elvándorló fiatalok – Koszovó mégis fejlődik, autópályák épülnek, házak nőnek ki háborús romokból. Mindez nem csak a külföldi tőkének köszönhető. A fejlődéshez a hagyományok tisztelete és a családi összetartás is nélkülözhetetlen – no meg a távoli Nyugaton kereső, pénzük egy részét folyamatosan hazautaló koszovóiak. Kovács Klára a legfiatalabb európai államban járt.

Kétszáz eurós átlagkereset, negyven százalékos munkanélküliség, elvándorló fiatalok - Koszovó mégis fejlődik, autópályák épülnek, házak nőnek ki háborús romokból. Mindez nemcsak a külföldi tőkének köszönhető. A fejlődéshez a hagyományok tisztelete és a családi összetartás is nélkülözhetetlen. Kovács Klára helyszíni riportja Koszovóból