A XX. század legnagyobb magyar traumáinak közös feldolgozásához kínál lehetőséget és különös keretet a budapesti értelmiségi fiatalok által gründolt Közös Halmaz Alapítvány minap beindított projektje. A „nyissunk a múltra, hogy legyen jövőnk!” mottóval futó, közösségi finanszírozású kezdeményezés rendhagyó nyílt színi kiállítással indul, várhatóan ősszel.

Az utolsó negyedszázad történetírásának egyik legfontosabb művének nevezte Rainer M. János Földes György nemrég boltokba került művét, amely a Kádár János külpolitikája címet viseli, és testes dokumentumgyűjtemény kapcsolódik hozzá.

1956-ban megtanultam, forradalomban nincs forradalom. Egyiket sem mondjuk. Hallgatni kell." Egy mindeddig kiadatlan feljegyzés szerint ezt Kádár János mondta Alexander Dubceknek 1968 augusztusában. Röviddel később a szocialista blokk – benne hazánk – megszállta Csehszlovákiát.

A Napvilág Kiadónál az elmúlt hetekben jelent meg a Kádár János külpolitikája és nemzetközi tárgyalásai I–II. című monográfia- és dokumentumkötet Földes György történész, az MTA doktora, címzetes egyetemi tanár, a Politikatörténeti Intézet vezetője szerkesztésében. A könyv egyik szenzációszámba menő forrásközlése az a kézírásos feljegyzés, amely Kádár János és Alexander Dubcek beszélgetését rögzítette röviddel a tragikus csehszlovákiai bevonulás előtt. Földes Györgyöt a két pártvezető vitájáról, magáról a kötetről, valamint a kádári külpolitikáról kérdeztük.

Manapság egy-két órára utaznak külföldre az államfők is. 1972-ben, amikor Fidel Castro Magyarországon járt, nem volt ritka az egyhetes, sőt hosszabb időzés sem.

Azt üzenjük a hazai tőkéseknek, ne üljenek a babérjaikon: Görögország nincsen messze - mondta Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szombaton Budapesten, Kádár János sírjánál, a politikus halálának 26. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Archívumunk újabb gyöngyszemei bizonyítják, hogy az igazán fontos hírek nemzetektől és korszaktól függetlenek.  

Radnóti Miklós és felesége hagyatékának aukciója után egyik barátjuk, a nagy tekintélyű kultúrpolitikus, néprajzos Ortutay Gyula hagyatékát árverezi az Arte Galéria május 10-én. A néhány évvel ezelőtt megjelent Ortutay-naplók után most a tárgyi emlékek révén láthatunk be az elmúlt rendszer egyik csúcsszereplőjének magánéletébe.

Nyolcszázezer forintért kell megváltani Kádár János és neje sírját a budapesti, Fiumei úti temetőben. A pártfőtitkár 25 éve halt meg, hozzátartozói nem élnek. Sírhelye pedig nemsokára lejár - tudta meg a Bors.

Benkő Dániel árulja azt a Mercedest, amelynek kényelmét még Kádár János is élvezte utazásai során a kocsi jobb hátsó ülésén. Az eladás oka prózai: nincs garázsa a lantosnak.

Ami nemrég még az életünk volt, mára történelem lett. Azt hihetnénk, hogy jól ismerjük, hiszen benne éltünk. A szovjet–magyar együttműködés történetében mégis sok a fehér folt, ám a Moszkvában Szovjet–magyar gazdasági kapcsolatok, 1948–1973 címmel nemrégiben oroszul megjelent dokumentumkötet sokat eltüntet ezekből.

Rákosi Mátyás, a korábbi Magyar Dolgozók Pártja (MDP) bukott főtitkára 1962-es szovjetunióbeli kihallgatásakor Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) akkori első titkárának felelősségét is emlegette a Rákosi-korszak törvénysértéseivel kapcsolatban - mondta Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója egy csütörtöki budapesti könyvbemutatón.

Nemcsak a kultúrpolitika dolgozta meg a könyvkiadást, de a könyvkiadók munkatársai is igyekeztek puhítani a kulturális politikán – a tudósító számára ez volt a központi gondolata az Országos Idegennyelvi Könyvtár (OIK) új programsorozata első estéjének. A Remekművek szamizdatban elnevezésű beszélgetésfolyam antréján Bart István és Takács Ferenc fordítót kérdezte Virág Bodnár Ágota, az OIK könyvtárosa. A téma ezúttal a Kádár-korszak könyvkiadása volt.

Kiosztotta a magyar kormányt a Kronen Zeitung.

A magyar politikusok korábban saját és román kollégáikat is „feljelentették” a szovjet nagykövetségnél – derül ki egy most megjelent könyvből.

A király nélküli királyság igézetében újra feltámasztották Horthy Miklós és Kádár János kultuszát. Hogy teljes legyen a kép, hozzá kell vennünk Ferenc Józsefet is. Róla ugyan még nem zengenek himnuszok, de Széll Kálmán és Tisza István kultuszát a kormány már erőlteti – hogy szembeállíthassa Károlyi Mihállyal vagy József Attilával.