Harmadik mentőcsomagra is szükség lesz, nehogy Görögország csődbe menjen? A Der Spiegel német hírmagazin által kiszivárogtatott értesülés Európa-szerte felborzolta a kedélyeket: a görög gazdaság talpra állításába már eddig is rekordnagyságú összeget, 240 milliárd eurót öltek bele.

Egyelőre nincs szó új görög mentőcsomagról, Athén nemzetközi támogatásának folytatása az év közepén kerülhet napirendre - közölték hétfőn a német pénzügyminisztériumban, a Spiegel beszámolójára reagálva, amely szerint a tárca tanulmányt készített egy új hitelprogramról.

„Úgy döntöttem, hogy ismét fegyvert szegezek azoknak, akik ellopták az életünket, és némi profitért eladták az álmainkat. Ha legközelebb találkozunk (amit nem kívánok senkinek), jól teszik, ha megölnek, mert ismét megszököm, és harcolni fogok a végsőkig” – mondta egy minapi videoüzenetben Hrisztodulosz Kszirosz, a hatszoros életfogytiglanra ítélt, több mint két hete szökésben lévő görög szélsőbaloldali terrorista.

Kinyithatnak-e az üzletek vasárnap? Ez a kérdés Görögországban és Franciaországban is viharos vitákhoz vezet, s ezekbe még az egyház is bekapcsolódik.

Megnyílt Szalonikiben az első Soros György által finanszírozott egészségügyi és jogi segítséget nyújtó központ. A tervek szerint a közeljövőben több ilyen szociális központ is nyílik Görögország-szerte, mivel egyre többen szorulnak segítségre.

Az EU-intézmények további támogatásáért és a saját gazdasági túléléséért kell megküzdenie Görögországnak, amely január elsejével fél évre átvette az uniós elnökséget.

Németország athéni misszióvezetőjének, Wolfgang Doldnak a rezidenciája körül 60 töltényhüvelyt szedtek össze.

Erre senki sem számított: a munkanélküli görögök jobb híján már a szomszédos Albániában keresnek állást. S noha az órabérek ott felettébb szerények, alacsonyabbak a megélhetési költségek is.

Athén egyik legfőbb látványossága az Ismeretlen katona emlékműve előtti őrségváltás. Az evzónok hagyományos öltözetben, szigorú koreográfia szerint váltják le egymást nap mint nap. A Reuters riportere néhány napot eltölthetett a katonákkal, akiknek élete a rituálékról szól.

Bosszúból záratta be a görög kormány a köztévét. Az emberek ma már jobban bíznak az internetben, mint a médiában – mondta lapunknak Jorgosz Pleiosz, az Athéni Egyetem tanára, médiával foglalkozó szociológus. Arról is beszélt, hogy a szélsőjobboldal előretörését nem lehet csak a válságra fogni.

„Elfelejtett” befizetni hárommillió euró adót Janosz Papantoniu volt pénzügyminiszter és a felesége – ez a hír borzolja a megszorításokba belefáradt görögök kedélyét. Az ügy érdekessége, hogy most először került nyilvánosságra olyan jogi eljárás, amelyet a – feltételezett adócsalók neveit tartalmazó – Lagarde-lista egyik szereplője ellen folytatnak.

A görög biztonságiak csütörtök reggel behatoltak a volt közszolgálati televízió székházába, és eltávolították az épületet június óta megszállás alatt tartó tiltakozókat.

Általános sztrájk „köszöntötte” szerdán az Athénba visszatérő nemzetközi hitelezőket, akik elégedetlenek a görögországi reformok tempójával. Antonisz Szamarasz kormányfő és Janisz Szturnarasz pénzügyminiszter is megüzente a trojkának (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap), hogy további megszorításokról szó sem lehet.

Az erőszak fokozódásától tartanak a görögök az Arany Hajnal két tagjának meggyilkolása után. A párt a rendőrségért is felelős miniszter lemondását követeli.

A DNS-vizsgálatok szerint Maria egy bolgár roma családtól került Görögországba. Vissza akarják kapni.

Kedd éjjel a görög parlament ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy a jövőben megfosszák az állami pénzektől azokat a pártokat, amelyeknek valamelyik vezetőségi tagja ellen vádat emeltek bűnszervezetben való részvétel vagy terrorizmus miatt. Az Arany Hajnal idén 873 ezer, jövőre 1,2 millió eurótól esik el.

Néhány napja egész Görögország lázban ég, mindenki a Maria nevű, körülbelül négyéves hölgy valódi édesapját és édesanyját keresi. Két nap alatt tízezer telefonhívás futott be ahhoz a jótékonysági szrevezethez, amely most rá vigyáz.

– A második világháború óta nem érte ekkora kár az Athéni Egyetemet. A bezárás több mint harminc évvel visszavet bennünket – mondta lapunknak Tomasz Szfikopulosz rektorhelyettes. Görögország legrégibb egyeteme a megszorítások áldozata lett: az állami szektor karcsúsítása miatt ötszáz alkalmazottat kell kirúgnia (könyvtárosokat, titkárnőket, bérszámfejtőket, biztonsági őröket stb.), nélkülük viszont működésképtelenné válik az intézmény. Az adminisztratív személyzet sztrájkba lépett, a hallgatókat zárt kapuk várják.

Akisz Cohacopuloszt hétfőn nyilvánították bűnösnek 16 családtagjával együtt. Összesen 55 millió eurót fogadtak el.