A görögöknél a kormány örülne a hetedik napon nyitva tartó boltoknak, a dolgozók viszont nem, a franciáknál éppen fordítva, az alkalmazottak sürgetnek rugalmasabb szabályokat.

„Elég a megszorításokból”, „Vasárnap soha” – efféle táblákkal többször is tüntettek már Athénban, legutóbb a múlt hét végén, a téli kiárusítás kezdetén. Külön feldühítette az alkalmazottakat, hogy a vasárnapi nyitva tartást a Görögországot sok milliárd eurós mentőcsomaggal megsegítő trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) szorgalmazta, mondván: ezzel versenyképesebbé lehet tenni a gazdaságot, és harcolni lehet a munkanélküliség ellen.

– Egy országban, ahova évente 18,5 millió turista érkezik, és amely hétvégi úti céllá szeretne válni, elképzelhetetlen, hogy az üzletek vasárnap zárva legyenek – közölte Notisz Mitarakhi fejlesztési miniszterhelyettes. Az ortodox egyház és a kereskedők azonban olyan hevesen tiltakoztak, hogy az athéni kormány végül visszakozott, és az összes hétvége „felszabadítása” helyett csupán kettőről hétre emelte a vasárnapok számát, amikor minden bolt fogadhatja a vásárlókat.

Ám az évek óta tartó válság és a sorozatos megszorítások (fizetés- és nyugdíjcsökkentések, adóemelések) megtették a hatásukat a dél-európai országban. A kereskedők többségének nincs pénze a munkatársak bérének emelésére, így a vasárnapi nyitva tartással csak meghosszabbítják a munkaidejüket. Érthető tehát, hogy a dolgozók rendszeresen tüntetnek az új szabályozás ellen, de elégedetlenek a bolttulajdonosok is: a bevételük érdemben nem növekszik, a működési költségeik viszont igen. Pénzben a görög vevők sem dúskálnak. Az eddigi tapasztalatok szerint a vasárnap kinyitó üzletekbe sokan betérnek, de a legtöbben egyetlen eurót sem költenek. Vaszilisz Korkidisz, a kiskereskedelmi szövetség elnöke arról panaszkodott a görög médiában, hogy a kormány ezek után hiába indokolja az intézkedést a gazdaság fellendítésével.

Közös pont a görögországi és a franciaországi vitában, hogy az egyház mindkét EU-tagállamban ellenzi a vasárnapi nyitva tartás engedélyezését. Szerafim pireuszi ortodox püspök figyelmeztett, hogy „minden parlamenti képviselő, aki ezt támogatja, Isten törvénye ellen vét”. A görög egyház szerint az 1908-ban bevezetett vasárnapi munkaszünetet vallásgyakorlással és pihenéssel kell tölteni. Hasonló szigort tanúsít a katolikus egyház Franciaországban, ahol szintén a huszadik század eleje óta rendelkezik törvény a vasárnapi pihenőről. – A vitában azóta is változatlan a helyzet: az egyház és a szakszervezetek elutasítják a vasárnapi munkát, a vállalkozók pártolják – magyarázta az AFP hírügynökségnek Robert Beck, aki könyvet is írt a vasárnap helyéről a francia kultúrában.

Csakhogy a francia kormány, ellentétben a göröggel, a hét utolsó napján továbbra sem engedné a munkát. – Szó sem lehet róla, hogy változtassunk a vasárnapi pihenés elvén – hangsúlyozta Michel Sapin munkaügyi miniszter. A válság azonban Franciaországot sem kíméli, a szocialista kabinet ezért felkérte Jean-Paul Baillyt (a francia posta korábbi elnökét), hogy készítsen jelentést e kényes témáról. Teljes liberalizációt Bailly sem javasolt, de azt ajánlotta, hogy a jelenlegi ötről emeljék tizenkettőre a vasárnapok számát, amikor bármely üzlet kinyithat (bizonyos helyeken, például turisztikai övezetekben már most is lazábbak a szabályok).

Jogi és elvi csatát is vívtak Franciaországban a hétvégi munkavégzés kapcsán. Nagy visszhangot váltott ki, amikor nemrég több nagy barkácsáruház annak ellenére kinyitott vasárnap, hogy – szakszervezetek által benyújtott keresetek hatására – a bíróság utasította őket a zárva tartásra, súlyos pénzbírságokat is kilátásba helyezve. Közvélemény-kutatások szerint a polgárok kétharmada egyetértett a „lázadással”. Részleges győzelmet arattak az áruházláncok (Bricorama, Castorama, Leroy Merlin), amikor egy kormányrendelet 2015 júliusáig átmeneti felmentést adott nekik a vasárnapi pihenő alól, amely – sietett leszögezni a kormányzat – egyelőre általános szabály marad.

Hatalmas gazdasági veszteségeket okoz a világ egyik turisztikai központjának számító Párizsban a vasárnapi zárva tartás: ezt már az ellenzéki jobbközép párt, az UMP főpolgármester-jelöltje, Nathalie Kosciusko-Morizet üzente a szocialistáknak. A legújabb felmérés szerint a lakosság is rábólintana a vasárnapi munkára (országszerte 69 százalék, Párizs térségében 82 százalék). Igaz, a megkérdezettek többsége nem szívesen dolgozna a hét legutolsó napján – kivéve, ha dupla akkora fizetést vagy pluszpihenőnapot kapna.

Járókelők az athéni bevásárlóutcában. A hét utolsó napján költenék a pénzt?