Fuldoklás három mentőövvel
– Nyílt titok tavaly ősz óta, hogy szükség lesz egy harmadik mentőcsomagra, ez itt, Görögországban senkit nem lepett meg – mondja lapunknak Jorgosz Cogopulosz, az európai politikával foglalkozó Eliamep alapítvány kutatója. A két leggyakoribb magyarázat, hogy az EU/IMF-mentőprogram nem hatékony, és hogy a görög kormány sem hajtotta végre a megfelelő reformokat. A kutató szerint az igazságot a kettő keverékéből lehet előállítani.
„Sokkal kisebb” lesz a harmadik görög mentőöv: ezzel igyekezett megnyugtatni a közvéleményt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Wirtschaftswoche gazdasági hetilapban. A kiszivárogtatások 10-20 milliárd euróról szólnak, valamint arról: Görögország csak akkor kapja meg ezt a pénzt, ha a reformfolyamat nagyobb sebességre kapcsol.
– Teljesen világos, hogy egy harmadik mentőprogram sem biztosítaná a stabilitást és a gazdasági növekedés újraindulását. Legfeljebb a fizetésképtelenséget segítene elkerülni – válaszolja a Népszabadság érdeklődésére Jorgosz Kapopulosz politikai elemző. Szerinte a hatalmas görög adósság átütemezése, a fizetési feltételek könnyítése elkerülhetetlen, és ezt Németországon kívül mindenki el is fogadja.
Ennél is tovább megy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely a görög adósság egy részének elengedését sürgeti, és emiatt több EU-tagállammal (élükön Németországgal) vitába keveredett. – Berlin sosem egyezik bele az adósság elengedésébe. Az IMF könnyen beszél, egy ilyen lépéssel a németek veszítenék a legtöbb pénzt – magyarázza Cogopulosz. A válságot szerinte kevésbé radikális, de mindenképpen politikai megoldással lehetne csak enyhíteni, hosszabb fizetési határidővel és alacsonyabb kamatokkal támogatva a görögöket.
Az euróövezet pénzügyminiszterei a legutóbbi tanácskozásukon is arra panaszkodtak, hogy Athén még mindig nem hajtotta végre a trojkával (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) egyeztetett intézkedések felét. – A régóta esedékes reformokat rendszeresen számon kérik Spanyolországon, Olaszországon, sőt Franciaországon is. Természetesen Görögországban is sok a gond a strukturális reformok megvalósításával, de attól tartok, most már késő: az elmúlt négy év drámai megszorításai szétzilálták a társadalmat – hangsúlyozza Kapopulosz.
További nadrágszíjmeghúzást nem tud elképzelni az Eliamep kutatója sem. – Mindenki a megszorításokra összpontosít, miközben a görög gazdaság már hetedik éve súlyos recesszióban van. A társadalom nem visel el újabb megszorításokat, ezek ráadásul nem javítanak a helyzeten – figyelmeztet. Elismeri viszont, hogy az athéni kormány korántsem végezte el az összes házi feladatát. Lassan halad az állami vállalatok privatizációja, gyakorlatilag sehol sem tart a közszféra karcsúsítása, és kevés eredményt hozott az adóelkerülés elleni küzdelem.
A görög mentőprogram nem éppen sikertörténet, de az EU–IMF páros által megsegített többi tagállam azért jobban teljesít. Írország 2013 végén kikerült a trojka felügyelete alól, Portugália a tervek szerint idén májusban teheti meg ugyanezt. Mi az, amit ott másként csinálnak? – Az ír válság éppen az ellentéte a görögnek. Görögországban egy túlburjánzó, korrupt állami szféra tett tönkre egy erős, egészséges bankszektort, Írországban pont fordítva. Ami pedig Portugáliát illeti, várjuk meg, miként reagálnak a piacok a bejelentésre, hogy teljesen magához tért a gazdaság – véli Jorgosz Kapopulosz.
Két alapvető különbséget lát Jorgosz Cogopulosz. – Ha a statisztikákat nézzük, a mentőcsomagot igénylő tagállamok közül Görögországban a legrosszabbak a mutatók a munkanélküliség, a korrupció, az adóelkerülés vagy a GDP-arányos államadósság terén – sorolja. A másik gond a politikai konszenzus hiánya: sem a parlamentben, sem a közvéleményben nincs egyetértés a reformok szükségességéről. Márpedig ha a politikai élet megosztott, ennek megfelelően reagál a társadalom is – elég az állandó EU- és IMF-ellenes tüntetésekre gondolni.
