Nem végezte el az aranykalászos tanfolyamot, mert az megalázó lett volna – jelenti ki a 18 éve Magyarországon gazdálkodó skót Andrew Hunter. Így aztán licitálni sem tudott volna arra az állami földre, amelynek terméséből többek között 400 tehenet, 900 növendéket tart Ikrényben. Igaz, nem is akart.

„A hatályos magyar jog szerint orgazdaságot az követ el, aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik.”

Ötmilliárdba kerül az állami földek értékesítése a Blikk birtokába jutott dokumentum szerint. Igaz, cserében háromszázmilliárdos bevételt remélnek, viszont a bérleti díjat az új tulajdonosok szedhetik majd be.

Hatalmas kártérítési igénnyel áll elő Simicska agrárcége, ha a kormány nem állítja le azonnal a Mezort által bérelt földek eladását – írja az MNO. A lapban idézett, az NFA elnökének küldött levél szerint a Földalap vezetője hivatali visszaélést és hűtlen kezelést követhet el az értékesítés folytatásával.

Az évekkel ezelőtti korrupciógyanús földhaszonbérleti pályázatok nyertesei jószerével egyedül licitálnak a földárveréseken, és kikiáltási áron hozzájuthatnak az általuk eddig is művelt termőföldekhez. Nem akarnak tovább is bérlők maradni, a jelek szerint kifizetődőbb tulajdonosként hasznot húzni a földből.

Nem volt kihívója sem a Mészáros Lőrinc vezette Búzakalász 66 Kft-nek, sem a másik nagy felcsúti földműves, a Flier família egyik tagjának a Fejér megyei földek árverezésekor. Egy-egy árverés - kihívó híján - csupán egy percig tartott, a földek értéke pedig 14 és 104 millió forint között változott.  Mészáros Lőrinc egy ügyvédet bízott meg a licitálással. A felcsúti polgármesternek a következő hetekben több mint 700 millió forint értékű földet van esélye megszerezni, hiszen azokat az ő cége nyerte meg a földbérleti pályázatokon és ezáltal elővásárlási joga is van rá.

Szimbolikus temetést rendezett a földművelésügyi tárca budapesti székháza előtt a Greenpeace a magyar vidéknek; a zöldszervezet szerint a helyi kisgazdaságok elől az állami földeket elszívó privatizáció tovább csökkenti a falvak népességmegtartó erejét. Mint elhangzott, a folyamat a magyar ökológiai gazdálkodás súlyos vérveszteségét hozhatja.

Tüntetést rendeztek vasárnap délután Mezőhegyesen, a Ménesbirtok Zrt. egyben tartásáért, az ott lévő 400 állandó és 1000 ideiglenes munkahely megőrzéséért. A cég által használt állami földet először bérbe adták, decemberben el akarják árverezni.

Földünk teljes talajvízállományát egy most befejeződött kutatás 23 millió köbkilométerre becsüli. Ez annyi, mintha a föld összes szárazulatát 180 méternyi vízréteg lepné el.

Nem lesz visszamenőleges földbérletidíj-emelés, a parlament ugyanis nem szavazta meg az erre vonatkozó fideszes javaslatot. A kormányoldal szerint az ellenzék az oligarchák pártjára állt, az ellenzéki véleményekből viszont az derül ki, hogy nem kívánnak részt venni a „fideszes maffiaháborúban”, és nem bánják, hogy a kormánypárt belesétált a saját maga által korábban állított csapdába.

Határvonalra érkeztünk, egy fokkal emelkedett bolygónk átlagos hőmérséklete.

Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeinek földterületeivel kezdték meg az állami termőterületek értékesítését Győrben. Nem volt nagy tolakodás, de aki licitált, úgy számol: az új tulajdonosok javára módosítják a törvényeket.

A termőföld Magyarország utolsó közös vagyona, nem hagyjuk ellopni! - ilyen és ehhez hasonló táblákkal jelent meg tegnap több mint 20 LMP-s aktivista az egri járási hivatalban meghirdetett első állami földárverésen.

A magyar mezőgazdaság utolsó fél évezrede a földosztások és a földkoncentráció történeteként is leírható. Most, hogy a kormány ismét a földművelők érdekében lép fel, érdemes felidézni: hányszor történt már ilyesmi. Kár, hogy általában a nincstelenség nőtt.

Az állami földek eladásának első számú indoka, hogy a kormány magyar kézben akarja tartani a termőföldet. Ennek azonban nem sok köze van az igazsághoz: Orbán Viktor kormányai maguk járultak hozzá, hogy az uniós polgárok a magyarokéval azonos feltételek mellett vehessenek itt földet.

A jelenlegi földrablási próbálkozások csak előjátéknak számítanak ahhoz képest, ha uniós nyomásra valóban szabaddá válik a földforgalom Magyarországon – hangzott el azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Tanka Endre szakjogász ismertette a vonatkozó EU-joganyaggal kapcsolatos ellentmondásokat. Tanka szerint az EU-hoz Magyarországgal együtt csatlakozó tagállamokat más feltételekkel vették föl, mint amiket a régi tagok maguknak kialkudtak, és ez a megkülönböztetés a földjeink elveszítését eredményezheti.

A nagy földrablás címmel rendeztek vitát péntek este a budapesti Auróra kulturális központban Ángyán József, az Orbán-kormány korábbi vidékfejlesztési államtitkára, és Rodics Katalin egykori agrárminisztériumi szakértő, a Greenpeace programvezetője részvételével az állami földek eladásáról. Ángyán a beszélgetés során azt is levezette, hogy a most eladott föld hamarosan külföldi kézbe kerül.

„A gazdáknak kell odaadni a földet, azoknak, akik ehhez értenek, és szívükön viselik a föld sorsát” – így érvelt az állami termőföldek eladása mellett Orbán Viktor a parlamentben. Földet elvben csak hozzáértő földműves vehet, valójában nagyjából 200 ezer forintért bárki megvásárolhatja magának a szakértelmet.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter sok sikert kívánt a Fidesz frakcióvezetőjének a bürokrácia csökkentéséhez és megdicsérte az OTP-elnök mintagazdaságát. A mezőhegyesi ménesbirtokot újraalapítják.