A jelenlegi földrablási próbálkozások csak előjátéknak számítanak ahhoz képest, ha uniós nyomásra valóban szabaddá válik a földforgalom Magyarországon – hangzott el azon a budapesti könyvbemutatón, ahol Tanka Endre szakjogász ismertette a vonatkozó EU-joganyaggal kapcsolatos ellentmondásokat. Tanka szerint az EU-hoz Magyarországgal együtt csatlakozó tagállamokat más feltételekkel vették föl, mint amiket a régi tagok maguknak kialkudtak, és ez a megkülönböztetés a földjeink elveszítését eredményezheti.
A helyi közösségeket megfosztják a termőföldjüktől, a vidéki térségek elnéptelenednek, a lakosság nagyvárosi gettókba kényszerül, a kilátástalanság miatt fokozódik a migrációs nyomás. A hatalmas, géppel művelt, öntözött ültetvények maguk is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, ugyanakkor például az utóbbi hónapokban pusztító indonéziai erdőtüzek mögött is az olajpálma-telepek létesítése céljából gyújtott erdőtüzek állnak.
A fenti példák azt mutatják, hogy a földrablás jelensége a fejlett világ perifériáin hasonló modelleket követ – hangzott el Tanka Endre szakjogász (Ángyán József visszatérő szerző- és harcostársa, az MTA jogtudományi doktora, a Károli Gáspár Református Egyetem emeritus professzora) Országvesztés törvényesített földrablással című könyvének csütörtöki budapesti bemutatóján.
Mint Tanka kifejtette, a fenti séma az Európai Unióban is érvényesül: az Unió új keleti tagállamait a belső joggal nem feltétlenül összhangban álló csatlakozási szerződések kötelezik arra, hogy a földpiacaikat megnyissák, miközben a centrum országaiban (vagyis a régi tagállamokban) a földforgalom szabályozása ma is nemzetállami hatáskör – bár újabban egyes bírósági ítéletek már a régiek föld-önrendelkezését is próbálják kikezdeni azzal a céllal, hogy a földforgalom minél szélesebb körben a tőke szabad áramlása körébe kerüljön.
