A nagy földrablás címmel rendeztek vitát péntek este a budapesti Auróra kulturális központban Ángyán József, az Orbán-kormány korábbi vidékfejlesztési államtitkára, és Rodics Katalin egykori agrárminisztériumi szakértő, a Greenpeace programvezetője részvételével az állami földek eladásáról. Ángyán a beszélgetés során azt is levezette, hogy a most eladott föld hamarosan külföldi kézbe kerül.
hirdetés
Ángyán bevezetőjében a magyar földvagyonról beszélt. A mezőgazdasági terület (szántó, kert és gyep) 5,8 millió hektár. Ebből 4,5 millió hektár a szántó, élelmiszert ott lehet termelni. Az állam nagyjából 500 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet birtokol, amiből 380 ezer hektárt most 3-4 hónap alatt eladnak.
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
A nemzeti vagyon stratégiai eleméről van szó: biztonsági tartalék az élelmiszer-előállításra, ha minden magángazda mondjuk energianövények termesztésére állna át (ez nem csupán elméleti lehetőség, számos ország sorul ma is hasonló okok miatt élelmiszerbehozatalra), vagyis a földtulajdon könnyen nemzetbiztonsági kérdéssé válhat. Ráadásul az Orbán-kormány vidékstratégiája szerint demográfiai földprogramot kell indítani (a fiatal gazdák letelepítésének és gazdálkodásának segítésére), amit most föld nélkül lehetetlen lesz végrehajtani, ugyanúgy, mint a tervekben szintén szereplő szociális földprogramokat.
Ángyán szerit a Magosz pártfeladatként megkapta, hogy sürgetni kell az állami földek eladását a gazdák igényeire hivatkozva: Jakab István, a szervezet vezetője pár éve még az ellenkezőjét követelte, azt állítva, végzetes következményekkel járna a földprivatizáció. (Egyébként Orbán is azt mondta 2010 októberében, hogy „földet nem eladunk, hanem veszünk", és államtitkársága idején Ángyánt is arra biztatta, hogy a Nemzeti Földalap vásárolja meg a piacra kerülő földterületeket). A volt államtitkár úgy véli, hamarosan az állami erdőket is dobra verik: először az erdőgazdaságokat privatizálják, mivel „az állam rossz gazda", majd eladják nekik az erdőterületeket.
- A hasonló módszerekkel végrehajtott földrablás világjelenség – hangsúlyozta Rodics Katalin.
A legszomorúbb példa Argentína esete: pár évtizede az egész világon híres volt az argentin mezőgazdaság, ma – a gazdák kiszorítása és a külföldi tőkével végrehajtott birtokkoncentráció nyomán – alapvetően génmódosított szója és kukorica termelésére állt át (az eszközökben nem válogattak, egész falvakat permeteztek le gyomortóval, ahol a lakosság ellenállt). Jelenleg a dél-amerikai ország is azok közé az államok közé tartozik, amelyek nem képesek önmagukat ellátni élelmiszerrel.
Nemrég az Európai Parlament készített jelentést az európai földrablásról, amelynek a gócpontja éppen a mi térségünk, Románia és Magyarország.
hirdetés
– Aki járja a vidéket, óriási szegénységet lát, a közmunka többet árt, mint amennyit használ, a fiatalok nem látnak jövőt a mezőgazdaságban, a nagyvárosokba vagy külföldre költöznek. A kiszorítás egyik útja a felvásárlási árak alacsonyan tartása: Szabolcsban tavaly 7 forint 50 fillérért vették meg az almát a termelőktől.
A moderátor, Vágó Gábor kérdése nyomán Ángyán egyértelművé tette: a falusi agrártermelő kisközösségeket a nagybirtok és a nagytőke veszélyezteti. Most 51 ezer földrészletet adnak el, ebből 42 ezer három hektár alatti, de összesen alig nyolcvanezer hektárt tesz ki – a többi (azaz összesen 300 ezer hektár) már ma is majdnem nagybirtok-méretű darabokból áll. Győr-Sopron megyében 2,1 millió forint az átlagos kikiáltási ár, ugyanez a szomszédos Ausztriában 10-15 millió forintba kerül hektáronként. Aki most megveszi az állami földterületeket, hamarosan többszörös haszonnal adhatja tovább: uniós tagállami állampolgár már most is vehet földet – ehhez még itt sem kell élnie, ha idehaza elvégez egy aranykalászos gazdatanfolyamot. Ha pedig valaki tulajdonos egy (papíron) agrártermeléssel foglalkozó cégben, az is magyar földűmvesnek számít, akkor is, ha osztrák vagy német állampolgár.
falseKurucz Árpád / Népszabadság/archív
Ángyán úgy véli, például Győr-Sopron megyében az átlagos meghirdetett birtokméret 35 hektár, ez sem nagyságban, sem a kikiáltási árat tekintve (73 millió forint) nem a családi gazdaságok kategóriája. Ezen a kedvezményes hitel sem segít: egy 70 milliós hitel kamata több, mint most a kedvezményes földbérlet, de az igazi kisgazdák már a 10 százalékos készpénzletét megkövetelésénél elbuknak.
Mészáros Lőrincnek viszont nem lesz pénzügyi gondja: az általa bérelt földek kikiáltási ára összesen 1,6 milliárd forint – ennyi volt tavaly a cégeinek a kivett osztaléka. Ráadásul Mészáros családtagjai is szerepelnek a földművesek jegyzékében, vagyis az oligarcha
mindegyikük nevére vásárolhat 300 hektárt – miközben például az EU vezető agrárállamában, Franciaországban 220 hektár a nagybirtokok átlagos mérete –, és a családtagok földjeit nem kell egybeszámítani.
hirdetés
Aki a saját cégének adja bérbe a megvett földet, ahhoz nem kell állami hozzájárulás, és ez a földterület nem fog beleszámítani az elvi birtokmaximumba – ezek a szabályok mind az óriásbirtokok kialakulását segítik. Ángyán említett egy csákvári nagyvállalkozót, akinek a Budapesten, szeretetotthonban élő, 80 év fölötti nagymamája is szerzett így 170 hektár állami szántót és 52 hektár gyümölcsöst. A volt államtitkár szerint néhány év alatt 2-300 kézben fog összpontosulni a magyar földvagyon.
Rodics Katalin azt emelte ki, hogy
a GMO-mentesség szempontjából is kockázat a földeladás:
az agrár-nagyvállalkozók máris lobbiznak azért, hogy a génkezelt takarmányokat is jelölés nélkül föl lehessen használni az állattenyésztésben, ami idővel az egész magyar GMO-kiszorítási próbálkozást értelmetlenné teszi.
Ángyán feudális rendszerépítésnek nevezte a mostani privatizációs folyamatot: a kormány szolgálatokat fizet ki és lekötelezettséget vásárol a földdel,
ezek az érdekhálózatok pedig egyrészt rátelepednek a helyi közösségekre, másrészt az állam működtetését is átveszik: törvényeket, rendeleteket írnak, a saját képükre alakítják a támogatási és egyéb szabályokat.
Olykor a miniszterelnök hozza be a vonatkozó alkotmánymódosítást (így kerültek az alaptörvénybe a mezőgazdasági integrátorok), a parlamentben pedig kötelező szavazás van a kormánypártoknál.
– Zajlik egy maffiacsere – fogalmazott Ángyán arra a kérdésre, hogy Simicskától elveszik, másoknál meghagyják a földeket.
A volt államtitkár azt valószínűsíti, hogy a kedvezményezett mintagazdaságok nem csak megtarthatják a bérleményeiket, de még a bérleti díjukat is elengedik. Lesz továbbá egy kétharmados törvény a termelési integrációk államosításáról, és arról, hogy az így képzett helyi monopóliumokat az állam koncesszióba adja, például Csányinak. Az elmúlt években az agrártámogatásokból legtöbbet merítő hét érdekcsoportnál lévő állami földterület majdnem a duplájára nőtt.
Fotó: Földi Imre / Népszabadság
Rodics zárszavában azt mondta, a mostani földeladásokat valószínűleg nem lehet megakadályozni, de lehet dokumentálni, és például jogi segítséget adni azoknak, akik alól a kormány kihúzza a megélhetést. Ángyán azzal zárta a mondandóját, hogy a botrányos földbérletekhez hasonlóan a földeladásokról is összefoglaló jelentést készít, legalább az utókornak. Szerinte a megakadályozásra is van némi esély, részben az alkotmánybírósági vizsgálatok miatt, amelyek semmissé tehetik a privatizációt.
