Kossuth Rádió, Déli Krónika: "Gazdasági vezetők a hazánk felzárkózását gátló legfontosabb tényezők között említették, hogy rossz a felsőoktatásban végzettek aránya."

A középiskolák öt százaléka még egyáltalán nem tájékoztatta diákjait a jövőre kezdődő új, bolognai típusú képzési rendszerrel kapcsolatos tudnivalókról, és eddig csak 80 százalékuk tartott a témáról osztályfőnöki órát.

Tiltakozó levelet olvas föl mától minden színházi és opera-előadás, komolyzenei koncert illetve kiállításmegnyitó előtt a Művészeti Egyetemek Rektori Széke (MERSZ), mert nem ért egyet az oktatási tárcának azokkal az elképzeléseivel, amelyek a művészképzést érintik.

Magyar Bálint szerint az új felsőoktatási törvény jelenlegi formájában sem sérti a tudományos élet szabadságát.

Az alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság keddi határozata után is biztosra vehető, hogy jövőre elindulhatnak az új típusú képzések.

Több ponton is ellentétesnek találta az alaptörvénnyel az Alkotmánybíróság az új felsőoktatási törvényt - igaz, nem a reform lényegi elemeiben. A minisztérium azt ígéri, november elejére elkészíti a korrigált változatot, így az új törvény januárban életbe léphet.

Magyar Bálint túl sokat akar egyszerre. Nem elégedett meg azzal, hogy neve fémjelezze a bolognai folyamat elindulását, át akarta alakítani az egész magyar felsőoktatást. Több mint három éven keresztül készült tárcájánál az új felsőoktatási törvény, amelyről most az Alkotmánybíróság megállapította: több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság (AB) kedden kihirdetett határozatában kimondta, hogy alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja.

"Idegennyelv-tudásban sereghajtók vagyunk." - állítja a Népszabadság szeptember 4-i száma az Eurobarométer s a Medián felmérése szerint. A felsorolt adatok - első látásra - valóban riasztóak. Tíz megkérdezettből alig három honfitársunk válaszolta, hogy el tud beszélgetni valamilyen idegen nyelven.

Se egyetemi, se főiskolai képzést nem találnak majd a jövő évi felvételi tájékoztatóban a diákok, de még az egyes szakokat sem feltétlenül abban az intézményben oktatják majd, ahol eddig. A miniszter persze még dönthet másképp.

Az új típusú mesterképzésekre nem az érettségi jelentene belépőt, hanem az egyetemek maguk választhatnák ki diákjaikat. Hogy miként, azt nem tudni, mert még az sem biztos, elindulhatnak-e jövőre a mesterszakok.

Úgy tűnik, elhárultak az akadályok a bolognai típusú felsőoktatás jövő évi bevezetése elől. A köztársasági elnök aláírta az erre vonatkozó törvénymódosítást, az akkreditációs bizottság pedig tegnap lényegében befejezte az új szakok véleményezését.

A filozófia középiskolai tantárgy, akár érettségizni is lehet belőle. De minek, ha már filozófia szakirányra sem lehet filozófiából felvételizni?

A dolgok úgy állnak, hogy még egy hisztériában eltöltött szemeszter garantáltan megássa a mostani oktatási kormányzat sírját. A kétszintű érettségi körüli hajcihő már lerakta a biztos alapokat. Tulajdonképpen nem is kell több, mint egy újabb, lehetőleg jövő tavaszig folyamatosan ébren tartható botrány. Zűrzavar, hogy vajon milyen szakok indulnak az egyetemeken, mik a felvételi követelmények, és egyáltalán, miért kell már megint változtatni, amikor tíz éve, húsz éve, ötven éve is működgetett a bevált rendszer.

Az idei érettségi és felvételi körüli események pontosan megmutatták, miért tüneti kezelések Magyar Bálint eddigi - az egyetemi lobbik hajhatatlanságának mértékét tekintve -, még így is bátornak tekinthető reformkísérletei.