Az amerikai kormány egyszerre próbálja kezelni a Snowden-kiszivárogtatások miatt kirobbant diplomáciai botrányokat és keresni otthon a felelősöket. Barack Obamának ugyanis napról napra több kellemetlen kérdésre kell felelnie: szerdán felmerült a gyanú, hogy az amerikai titkosszolgálatok lehallgatták Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját. Csütörtök este a Guardian már arról írt, hogy a világ 35 politikai vezetőjének telefonját hallgatták le, akiknek a számát kormányzati illetékesektől kapták meg.

Harmincöt vezető külföldi politikus telefonhívásait hallgatta le az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - írta legújabb feltáró riportjában a Guardian.

Francia-német vezetéssel beszélik át Washingtonnal az NSA-botrány tanulságait.

Előszeretettel ír sms-ket, a Bundestagban is több olyan fotó készült róla, amint a parlamenti ülés közben szöveges üzenetet ír mobiltelefonjáról. Hogy mennyire biztonságos Angela Merkel mobiltelefonja, arról komoly vita dúl Németországban azóta, hogy kiderült: az amerikai nemzetbiztonsági szervek lehallgatták a világ legbefolyásosabb asszonyának tartott kancellár és CDU-elnök készülékét.

A gyanú szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) magát Angela Merkel kancellárt is lehallgatta. A botrány valószínűleg kiemelt téma lesz az EU állam- és kormányfőinek ma kezdődő csúcstalálkozóján is.

A német kancellár szerdán emiatt fel is hívta Barack Obama elnököt. Megrendítené a két ország kapcsolatát, ha beigazolódna a gyanú – mondta.

Nem várt túl sokáig a két nagy német párt. A CDU/CSU, illetve az SPD vezetése megállapodott arról, hogy azt javasolják a pártjaiknak: kezdjék meg a formális koalíciós tárgyalásokat.

Azután, hogy a Zöldek visszatáncoltak, Angela Merkel kancellárnak és a CDU/CSU-nak már csak a szocdemek maradtak kormányzati partnernek.

Eredménytelenül zárult a konzervatív CDU/CSU és a Zöldek egyeztetése a közös kormányzásról. A jobboldali pártszövetség és a baloldali ökopárt között azonban ’hidak épültek’.

Jelentős párttámogatást kapott Angela Merkel kereszténydemokrata pártja (CDU) a BMW-tulajdonos Quandt családtól. Már két héttel a választások után 690 ezer euró landolt a győztes CDU pártkasszájában.

Mintha két külön világból érkeznének. A szókimondó, harsány, ellentmondásos Claudia Roth (a Zöldek társelnöke) és a rendkívül rugalmas, konfliktuskerülő, visszafogott Angela Merkel (a CDU elnöke) ült tegnap tárgyalóasztalhoz Berlinben.

Nagyot nyert, de veszített is a parlamenti választásokon Angela Merkel német kancellár és a CDU – fogalmaz lapunknak adott interjújában Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem professzora. A korábbi külügyminiszter és uniós biztos arra számít, hogy a német Európa-politika valamivel árnyaltabb lesz a jövőben, akár a szociáldemokratákkal, akár a Zöldekkel lép koalícióra a CDU. A magyar politika számára is van tanulsága a választásoknak: például az, hogy a németeknél mindenki mindenkivel képes a párbeszédre, az ellenfelek nem gyalázzák egymást, és még a kampány alatt is tárgyszerű marad a vita.

Forradalmi változás nem várható Németország Európa-politikájában – értékelte a német választás eredményét brüsszeli szempontból az Európai Politikai Központ (EPC) szakértője újságíróknak.

Gyorsan megkezdődtek a helyezkedések a német választások után. Mivel a végeredmények szerint a CDU/CSU öt mandátummal elmaradt az abszolút többségtől, Angela Merkel kancellár már reggel kilenckor bejelentkezett az SPD elnökénél, Sigmar Gabrielnél, hogy puhatolózzon a koalíciós tárgyalások megkezdéséről.

Angela Merkel az euróválságnak köszönhetően nyert. Forradalmi változás nem várható Németország Európa-politikájában – értékelte a német választást brüsszeli szempontból az Európai Politikai Központ (EPC) szakértője.

Angela Merkel először nagykoalícióval próbálkozik az elsöprő vasárnapi választási győzelem után. Ha ez nem jön össze, következnek a Zöldek.

Angela Merkel elsöprő választási győzelme nem érte váratlanul a piacokat, a német kancellár hatalmon maradása borítékolható volt, ennek megfelelőek voltak a reakciók is.

Történelmi győzelmet arattak vasárnap a német parlamenti választáson a keresztény pártok, a CDU/CSU, amelyek öt mandátumra álltak meg az abszolút többségtől. A 41,5 százalék túl sok: a lehetséges koalíciós partnerek nem akarnak a kieső FDP sorsára jutni.