Aki azt hiszi, a magyar vonatok sokat késnek, próbáljon Romániában vonatozgatni. „Daciában” százból húsz, hazánkban tíz szerelvény nem a kiírt időben érkezik rendeltetési helyére. A MÁV-Start járatainak pontossága átlagosan három százalékkal marad el a németek „bezzeg-vasútjáétól”. Az utazók mégis okkal morognak.

Ennek nem kellett volna megtörténnie. 2010 nyarán Európa bizalommal tekintett Orbán Viktorra. Befolyásos barátai voltak, akik örültek választási sikerének, és a kétharmados többségben is inkább láttak lehetőséget, mint veszélyforrást. A kontinensen határozott fölénybe kerültek a konzervatív erők, a baloldal nem nagyon talált választ a gazdasági válság – tágabb értelemben a globalizáció – által felvetett problémákra. Minden amellett szólt, hogy a magyar kormány uniós támogatással meg tudja valósítani terveit.

Az éppen kormányzó jobboldalnak a sajtószabadság meglétét bizonyító legfőbb érve, hogy annak „állítólagos” hiányát szabadon szóvá lehet tenni. Mintha a cellájában „szabadon” araszoló rab valóban szabad volna, mert a horizont kékjéről dörmöghet. És ha kiabál, még a falakon kívül is hallatszik. Örüljünk, hogy akad egyáltalán papír, képernyő, hullámhossz, ahol a kormány ellenében még mormoghat valaki, ha mindjárt nem kárhoztatja vele éhhalálra a szabad véleménynek helyet adó orgánumot! Mert a bebetonozott, egyszínű politikai felügyeleti testületek jóindulatára bízott, s nem a jogra alapozott sajtószabadság nyakán ott feszül a gazdasági hurok. A hatalom alig látható, de annál érezhetőbb szorítása.

Kiérdemelte a megbízható jelzőt Bánki Donát és Csonka János autója, melynek prototípusa a Műegyetem műhelyében készült.

Emlékeznek még Kovács úrra, aki megvette élete első Volkswagenjét, és igaz barátjára, az Opel Astrára? A reklámok már húszévesek, ahogy az újkori magyar járműipar, amely nehezen indult.

Több mendemonda is keringett nyugati és távol-keleti autógyárak magyarországi terveiről, némelyiknek volt alapja.

A hazai össztermék (GDP) fél százalékának megfelelő értékű idei megszorítást vár el Brüsszel Magyarországtól, ennek a részleteit júniusig kell kidolgoznia az Orbán-kormánynak.

Húsz ajánlással állt elő kedden a magyar gazdaságról szóló és Budapesten nyilvánosságra hozott jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely szerint a legsürgősebb teendő a hiteles és kiszámítható politikai környezet helyreállítása lenne a gazdaság stabilizálása érdekében.

A sajtónap előestéjén Polyák Gábor médiakutatóval a tömegtájékoztatás mai állapotáról és hatásáról, az újságírók bátorságáról, félelméről, önkontrolljáról beszélgettünk.

Legutóbb tizenhat éve fordult elő, hogy angol klub részvétele nélkül játszották a labdarúgó BL negyeddöntőjét. Most megint fenyeget e veszély, mert a két manchesteri együttes, a City és a United már a csoportmérkőzések után „kizúgott” a mezőnyből – ráadásul egyelőre az Európa Liga sem vigaszág a boldogtalan páros számára –, az Arsenal a nyolcaddöntőben mondott goodbye-t, és ugyanez a sors várhat ma a Chelsea-re, amely 1-3-ról kezdi a Napoli elleni visszavágót.

Robben már a 10. percben vezetést szerzett a Bayern Münchennek az FC Basel elleni Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágón, de a bajor közönségnek nem kellett ennyivel beérnie az első félidőben. A 41. percben a főszereplővé előlépett Robben tekert középre, s az egyedül hagyott Müllernek nem volt nehéz dolga, ráadásul a szünet előtt még Gomez is betalált (3-0), így a svájciak számára nemcsak az eddigi idegenbeli BL-veretlenség, hanem a továbbjutás is erősen elúszni látszott.

Akár közösen is nekivághatott volna aktuális túrájának a Szeged és a Vasas, de külön utat választott a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében érdekelt két magyar pólócsapat. A Tisza-partiak kedden már Újvidéken ébredtek, s onnan indultak tovább Zágrábba, míg az angyalföldi klub játékosai tegnap éppen a horvát főváros érintésével, repülővel vágtak neki Dubrovniknak.