Nagyon imponál nekem, hogy Bellák Gábor elbizonytalanítja a Visegrád státusát. Feltárja, hogy a XIX. század első negyedére datált kép csak 1890-ben került köztulajdonba, előtte semmiféle forrás nem tud róla, kikutatta, hogy csak a kilencszázharmincas évek művészettörténet-írása emelte nemzeti jelképpé. Nem azt állítja a katalógus-tanulmány, hogy a szimbolikussá emelkedett mű nem idősebb Markó Károly munkája, csak azt rögzíti tudományos fegyelemmel, hogy a mester szerzősége nem bizonyítható.

Alig huszonöt, de már az egyik legkeresettebb hazai dzsesszgitáros, pár év alatt tucatnyi formációban fordult meg, pár hete pedig létrehozta saját trióját, az EgoTripet, amelyben a fusion/groove-os hangzást keveri kísérletezőbb poppal és kortárs elektronikával. Fenyvesi Márton nyitott, fogékony, kihívásokra éhes típus, esetében a szüntelen kalandozás, mondhatni, életforma. Egyelőre széles karcsapásokkal halad a pályán, így abba olyan kanyarok is beleférnek, mint a legfrissebb Geszti-termék, a Gringo Sztár.

Újabb három tétellel bővül az UNESCO védernyője alatt készülő magyar szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke. A lajstrom azonban sajnos még így is sokkal, de sokkal rövidebb, mint amilyen hosszú lehetne – mondja az egyik illetékes.

A nyugati világ válságára, az eladósodás problémájára senkinek nincsenek válaszai. A magyar miniszterelnök „több kreatív ötletét”, például a bankadót már mások is átvették, de szó sincs róla, hogy mindenre megvannak a válaszai – mondja lapunknak Lánczi András filozófus, egyetemi tanár, akit sokan a jobboldal egyik fő ideológusának tartanak, Orbán Viktor hétvégi beszéde kapcsán.

„Nyelvvizsga nélkül senki sem mehet egyetemre.” Ezt nyilatkozta a napokban, a felvételi ponthatárok nyilvánosságra kerülése után az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa szerint „erre a változtatásra azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók harminc százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát”. Hozzátette: reményeik szerint néhány éven belül a kétszeresére nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma.

Újabb karcsúsításokra és költséglefaragásokra kötelezi a minisztériumokat, valamint háttérintézményeiket a nemzetgazdasági tárcának a 2012-es költségvetés tervezéséhez iránymutatásként kiadott körirata. A minisztérium honlapjára feltett munkaanyag konkrét számokat nem fogalmaz meg a leépítésekkel kapcsolatban, várja ehhez a kormányszervek önkéntes „felajánlásait”. Azt viszont megköti, hogy a megtakarításokat a maradók bérfejlesztésére nem használhatják fel.

A Fidesz nem szeretné a parlamenti őszi ülésszakon ismét napirendre tűzni az utolsó nyári ülésnapon expressz-sebességgel módosított egyházügyi törvényt.

Egyre lejjebb csúszik a válságot leginkább megszenvedő középosztály Portugáliában. Míg egyesek csupán a megszokott életstílusukról kénytelenek lemondani, mások szinte mindent elvesztenek. A munka nélkül maradt, adósságspirálba került réteget immár „újszegénynek” nevezik.

Egyfordulós és vegyes választási rendszert javasol a Fidesz – ezt jelentette be néhány hete Áder János, a párt európai parlamenti képviselője. A választási reform előkészítéséért felelős politikus azonban a részletekről csak annyit árult el, hogy száz körüli egyéni választókerület lenne, s ugyanennyi mandátumot osztanának ki az országos listáról, a kompenzációs lista pedig megszűnne. A nyilvánosságra hozott elképzelések viszont részleteiben kidolgozatlannak tűnnek, ugyanakkor belső ellentmondásoktól sem mentesek.

Amióta a Fidesz újra bedobta a köztudatba, hogy a választási reform legfontosabb célja a parlament létszámának megfelezése, tudható, hogy ez nem eredményez majd olcsóbb törvényhozást. Messze nem a képviselői apanázs jelenti a legnagyobb költséget – állítja Vasali Zoltán politikai elemző.

„A szobrászat káoszteremtés a rendben és rendteremtés a káoszban. A szobrászat programozott kudarc, mert mindig van nézet, ami jobb is lehetne. A szobrászat folyamatos szerelem, érzelmi, érzéki viszony az anyagokkal. A szobrászat a változás kifaragása az időből, végtelenített végesség. A szobrászat a formák filozófiája, irodalma, feztészete és zenéje. A szobrászat a tér definíciója, a megfoghatatlan megfogása. A szobrászat játék, ahol a személyes életen túli lét a tét. A szobrászat rejtett célja az ismeretlen megérintése.” (Farkas Ádám)