Most vagy soha. Ez a kellemesen borzongató érzés fog el a MüPában, amikor még a zenekar sem szivárog befelé. Néhányszor megpróbáltam egyben végighallgatni Liszt Szent Erzsébet legendáját, mindig ugyanazzal az eredménnyel. De mindig bennem volt a hiba, mert a zene azért szép, szép, sőt. Csak mindig kidől az ember a lemezjátszó előtt, talán nem erre a médiumra találták ki a művet, nem lehet otthon eleget emelkedni, közben csengetnek, telefonálnak, szalámis kenyeret hoznak be, megtörik a varázs.

Magyarországon negyven éve majdnem minden nagyobb egészségügyi intézményben megtalálható volt a betegkönyvtár, de ma szinte hallani sem lehet róluk: a statisztika mindössze 12-ről tud. Ez a lejtmenet a szakemberek szerint azért különösen fájó, mert, mint köztudomású, a könyv nemcsak szórakoztat és okít, hanem gyógyít is. Ha van.

Jelentősen megnőtt az igény a megváltozott munkaképességű munkavállalókra. Csakhogy a kereslet megugrása mögött sok helyen nem humánus, hanem gazdasági megfontolás áll, hogy elkerüljék a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését. Ahol ugyanis az ilyen munkavállalók aránya nem éri el az 5 százalékot, több százezer forintot fizethet az adott cég. Félő, ha megváltozna a törvény, a spórolási célból alkalmazottak egy (vagy nagy?) részét azonnal elküldenék.

Elszakadt az igazgatói fizetések növekedési üteme a londoni tőzsdén forgalmazott legnagyobb vállalatok teljesítményének emelkedésétől az egyik vezető londoni üzleti tanácsadó csoport friss felmérése szerint. Az MM & K kimutatása szerint a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as árfolyammutatóját alkotó cégek vezetőinek javadalmazása tavaly átlagosan 32 százalékkal nőtt, miközben a tőzsdeindex értéke összességében csupán 9 százalékkal emelkedett. Az éves összevetésben számolt infláció a legutóbbi adatok szerint jelenleg 4,5 százalék Nagy-Britanniában.

A magyar gazdaságpolitika kérdések hosszú sorát veti fel a nemzetközi intézményekben, erre utaltak részben azok a válaszok, amelyeket lapunknak adtak a párizsi székhelyű Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői. Hasonlóan vegyes a megítélés Brüsszelben is az alapján, ami például az adópolitikával, a költségvetéssel, a nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetésével, a munkaerő-piaci átalakításokkal, illetve a tankötelezettség felső korhatárának csökkentésével kapcsolatban hallható. Az Európai Bizottság által május 13-án kiadott és lapunkban ismertetett előrejelzés már érzékeltette, hogy a különadókból és nyugdíjvagyonból származó egyszeri bevételek többletet hoznak létre az idei büdzsében, de jövőre megint hiány várható, méghozzá az uniós korlátot, a GDP három százalékát áthágó deficit,minthogy a változtatások nem eléggé szerkezeti jellegűek, tehát nem tudják tartósan alacsony szinten stabilizálni a hiányt.

Bizonyítást nyert az egyik legnagyobb és legnyilvánosabb lengyel államtitok: az északkelet-lengyelországi Kiejkutyban a CIA számára titkos börtönt és vallatóközpontot tartottak fenn a katonai hírszerzés korábbi bázisának területén. A közelben alkalmas katonai repülőtér volt, ahová akár egyenesen Afganisztánból is repíthették foglyaikat az amerikaiak, az általuk kedvelt Gulfstream gépeken.

Milánóban a Dóm téren, Rómában pedig a Pantheon előtt ünnepeltek tegnap este a középbal hívei: majd két évtized után elesett Milánó, és az ellenzék diadalmaskodott Nápolyban, Cagliariban és Triesztben is a részleges helyhatósági választások második fordulójában.

„Nem csúszok az öndicséret hibájába, tekintettel rá, hogy a magyar EU-elnökség sikereinek listája meglehetősen hosszú. De mindig gyanús, ha valaki a saját lovát dicséri. Várjuk meg, amíg a különböző hivatalos fórumok kimondják a verdiktet a teljesítményünkről” – ennyit mondott tegnap Orbán Viktor a magyar EU-elnökség eredményeiről egy COSAC-tanácskozáson. Az Országház Felsőházi termében tartott találkozón a tervezetthez képest húszperces késéssel kezdte el beszédét a miniszterelnök, aki „eltekintett az eredmények leltárszerű felsorolásától”. Később – egy kérdésre válaszolva – úgy fogalmazott, számít rá, hogy az EU-elnökség lezárultával, amikor meghallgatják Strasbourgban, valószínűleg nem lesznek vele „kíméletesek”. Az EU-elnökség elején is volt vita, és lehet, hogy a végén is lesz vita, jegyezte meg.

Negyven-ötvenezer forinttal csökkentette Kövér László házelnök azoknak az ellenzéki képviselőknek a fizetését, akik nem vettek részt az alkotmányozás folyamatában. Az új alaptörvény vitájában, amelyet végül csak a Fidesz és a KDNP szavazott meg, az MSZP és az LMP nem vett részt. A szocialisták már korábban jelezték, hogy az együttműködés teljes hiánya miatt nem kívánják legitimálni jelenlétükkel a folyamatot, az ökopártiak pedig azért vonultak ki, mert a Fidesz radikálisan megnyirbálta az Alkotmánybíróság jogköreit. Így az új alaptörvény vitájában – március 21. és április 18. között – az ellenzék részéről kizárólag a Jobbik vett részt, de az ülésekről készített felvételek tanúsága szerint a kormányoldalon is igencsak gyér érdeklődés mutatkozott.

Az elmúlt évekre jellemző, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) 2010. utolsó negyedéves számai által tapasztalható enyhe taglétszámcsökkenés tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.

Tavaly a betegek által a patikában hagyott mintegy 305 milliárd forint több mint tíz százalékát már egészségpénztári számlákról fizették – derül ki egyebek mellett a Budapesti Corvinus Egyetem Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontja által az AXA Önkéntes Egészségpénztár felkérésére végzett kutatásból. A vizsgálattal 787 egészségpénztári tag és ugyanennyi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából véletlenül kiválasztott beteg egészségi állapotát, egészségmagatartását és egészségmegőrzéssel kapcsolatos kiadásait vetették össze az elemzők.

A nyugdíjrendszer átalakítása, a magánnyugdíjpénztárak kivezetése ráirányította a figyelmet az időskori öngondoskodás fontosságára. Mind többen látják át azt, amit a szakemberek már évek óta mondanak: a felosztó-kirovó elven működő állami rendszer már középtávon fenntarthatatlanná válik.

Az elmúlt hónapokban minden eddiginél nagyobb figyelmet kapott a nyugdíjrendszer. A törvényi változások nyomán sokaknak kellett évtizedekre szóló döntést hozniuk, és lehet, hogy most először igazán el kellett gondolkozniuk azon: hogyan és miből fognak megélni évtizedek múlva.

Érdekes kísérlet olyan időszakban az öngondoskodás mellett érvelni, amikor az évek alatt felhalmozott nyugdíjpénztári megtakarításainkat, mint szél a leveleket, könnyedén tovafújja a kétharmados erő. A tény, hogy tíz, vagy annál is hosszabb ideje épülő rendszereket az egyik pillanatról a másikra le lehet rombolni, legkevésbé az öngondoskodás alapját képező bizalom (mert hisz enélkül nem működhet partneri viszony az öngondoskodásra vágyó, és a pénzét fialtató intézmény között) megerősítését szolgálja.

Új korcsoportot, a 25–35 év közöttieket sikerült az öngondoskodásra fogékonnyá tennie a lakás-takarékpénztáraknak. A tendencia figyelemre méltó.

Nálunk egyelőre sokkal kevesebben kötnek baleset-biztosítást, mint a nyugati országokban. Akik szerződnek, többnyire átéltek balesetet vagy ismerősük révén tudják, mivel jár az. Pedig a baleset-biztosítás viszonylag olcsó, ugyanakkor ha beüt a baj, akkor jócskán megtérül, így a jelenlegi szigorítások nyomán a kieső táppénzjövedelmeket is jól pótolja.