Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök jobboldali kormánya új médiatörvényt tervez. Az Európai Újságírók Szövetségének (Association of European Journalists) tavaly kiadott jelentése szerint az új szabályozás elsősorban arra koncentrálna, hogy kötelezővé tegye: minden elektronikus médium, illetve sajtótermék tulajdonosi hátterét nyilvánosságra kell hozni. A bolgár médiapiac tulajdonosi háttere ugyanis teljesen átláthatatlan.

Miért vallottak kudarcot az utóbbi húsz év romapolitikai intézkedései? Hogyan lehet megakadályozni, hogy a feszült helyzetből robbanás legyen? Hová tűnt a roma értelmiség? Két szakértővel, Orsós Évával és Szőke Judittal beszélgettünk.

A brüsszeli döntéshozókat a magyar kormány tagjai tájékoztatják hétfőtől Brüsszelben – miközben az elnökségi programhoz kötődően Magyarország megmutathatja kulturális arcát és értékeit is, hiszen a Szépművészeti Központban, a Bozarban vendégszerepel Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

Az ember tragédiájával avatják szombaton a szombathelyi Weöres Sándor Színház új épületét. A darabválasztás önmagában nem meglepő, az inkább, hogy manapság új színház nyílik, még akkor is, ha átépített, bővített épületről van szó. Jordán Tamás igazgató rendezi a Tragédiát, aki a Merlinben már színpadra állította ezt a darabot. A régi és az új előadás közös szereplője: a Lucifert játszó Mertz Tibor. Ádám most Szabó Győző, Éva pedig Csonka Szilvia.

Félrevezetés úgy tenni, mintha a nyugati demokráciákban csupa jóság, józanság, szerénység és visszafogottság uralkodna. Kornai János Számvetés című cikkét (január 6.) olvasva nem ismertem rá Németországra: vagy nem sorolja a szerző ezt az országot a demokráciák közé, vagy pedig szépít, hogy annál hatásosabban róhassa meg országát, illetve annak kormányát.

Mindannyian tudjuk, hogy az Android egy okostelefon-operációs rendszer. Hogy minden androidos telefonban van wifi, GPS és szélessávú mobilinternet lehetőség. Mert ettől okosak a telefonok. De ezeken a közhelyeken túl az átlagfelhasználó nem sokat tud az Android, illetve az új operációs rendszert használó mobilok képességeiről.

A magyarok ugyan közel sem olyan fogékonyak egy vállalat vagy termék bojkottjára, mint a nyugat-európai országok polgárai, az utóbbi években civilek – politikai hátszéllel vagy anélkül – mégis egyre gyakrabban választják a nyomásgyakorlásnak ezt a formáját. Az akciók többsége nem jár látható eredménnyel, de voltak már kivételek.

Szimbolikusnak érzem, hogy Csizmadia Tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója – aki szakmai ovációktól kísért, tisztességes és sikeres nyolc esztendő után hamarosan távozik a teátrumból – a Mester és Margarita megrendezésével búcsúzik el Egertől.

Vége a „szülői felügyeletnek” az egyik legmeghatározóbb internetes cégnél. Eric Schmidt helyére a társalapító Larry Page ül a Google vezérigazgatói székébe.

Péntek este postázta az Európai Bizottság azt a levelet, amely a magyar médiaszabályozással kapcsolatos vitás pontokat tartalmazza. Az aggályok ezeknél jóval szélesebb körűek, azonban a bizottság mozgástere meglehetősen szűk. Tegnap az Egyesült Államok EBESZ misszió vezetője is arra szólította fel Magyarországot, hogy vegye figyelembe a jogszabállyal kapcsolatos aggodalmakat.

Elemeznek a politológusok. Kérdem: mit? Megkezdte működését a magyar elnök Európában, azóta minden mondata, gesztusa szét van elemezve, mit mondott, hogyan mondta, milyen hangsúllyal, miként gesztikulált közben, s hogy mi következik ebből.

Tizenhat ponton tartja alkotmányellenesnek az új médiatörvényt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Már húsz szervezet és magánszemély kérte az Alkotmánybíróságtól a médiatörvény megsemmisítését.

„Orbán célba vette a filozófusokat” címmel egy teljes oldalon számolt be a filozófuspályázatokról szóló cikkekről pénteken a Libération. A francia baloldali újság szerint a hatalomhoz közeli média antiszemita kampányt indított öt értelmiségi ellen.

Hivatalos álláspontot még nem alakítottak ki a határon túli magyar állampolgárok választójogáról, de a Fideszben már forog néhány verzió. Ezek vihart is kavarhatnak, mert úgy tűnik, hogy az érintettek nem feltétlenül kapnának általános választójogot. Gulyás Gergely képviselő például az elképzelések közt említette lapunknak a „fél szavazati jogot”, illetve a határon túliak listáját is.

Egy cseh és egy bajor publicista együtt kutatta egy szudétanémet tömegmészárlás történetét. Céljuk, hogy leszámoljanak a tabukkal és a mítoszokkal.

Kivezényelték tegnap hajnalban a libanoni hadsereg egységeit Bejrút főbb csomópontjaihoz és politikai intézményei köré. A Financial Times riportja szerint a szunnita lakosok egy része már beszerezte a vízumokat, megpakolta a bőröndöket, kivette a pénzt a bankból, és készen áll, hogy elmeneküljön az országból, ha a síita Hezbollah mozgalom fegyveresei átveszik az irányítást a fővárosban.

Szülni akarok! – írta könyvében hat évvel ezelőtt egy középkorú japán politikusnő. Vágya az idén beteljesült, az ötvenéves Noda Szeiko egy kisfiúnak adott életet. A korábbi postaügyi és távközlési, valamint fogyasztóvédelmi miniszter hosszas próbálkozás után végül petesejt-beültetéssel lett terhes. A történet érdekessége Noda életkora mellett az, hogy Japánban nem lehet petesejtet adományozni és befogadni, így a politikus az Egyesült Államokba ment, hogy donort találjon.

Ha nem gyújt nekik senki gyertyát a nagyobb ünnepeken, mondta a Lajos. Négyen voltak ott, a Lajos testvére meg egy másik gyerek, aki rokona volt a Lajosnak, meg a gyerek. Kinek, kérdezte a gyerek, mert nem figyelt, a patakot nézte, mennyire csillog a víz, amikor átfordul a köveken. A halottaknak, mondta a Lajos. Mi lesz akkor, ha nem gyújtunk gyertyát?

Bächer Iván: Igazad van, Loncikám– „Alzsíri” levelek Ab Ovo, 118 oldal, 2790 forint

Rugási Gyula: Messianizmus és történetfilozófia Gond-Cura Alapítvány, 426 oldal, 2500 forint