Elhunyt a vörösiszap-áradat egyik sérültje a győri kórházban, így tízre nőtt az áldozatok száma. Pénteken hatályba lépett az a kormányhatározat, amelynek alapján kárenyhítésben részesíti a károsultakat az állam.

Letartóztatta a bíróság Benedek Fülöpöt, egykori földművelésügyi és vidékfejlesztési szakállamtitkárt, akit még csütörtökön a Budapesti Nyomozó Ügyészség magánokirat-hamisítás és hűtlen kezelés gyanújával vett őrizetbe.

A sanghaji világkiállítás magyar pavilonja esetén hűtlen kezelés, a H1N1 elleni vakcinát gyártó Omninvest Kft. ellen pedig jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt tett-tesz feljelentést a Kehi. „A PPP-s szerződéseket fel kell számolni” – tudatta búcsú-sajtótájékoztatóján Papcsák Ferenc leköszönő elszámoltatási kormánybiztos.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén csak abban értettek egyet a felek, hogy a jövő évi háromszázalékos hiánycélt mindenképpen tartani kell. A munkavállalók szerint megalapozatlan a kormány által remélt háromszázalékos növekedés, míg a munkaadók az állam visszahúzódását és a gazdaságélénkítő lépéseket hiányolták.

„Tőkés Lászlóban éppen az a példamutató, hogy még ilyen, sokak számára piszlicsáré ügyekkel is foglalkozik. Az igazságtalanság minden szinten igazságtalanság.” Ezt a mondatot a Stop hírportál idézi egy román újságíró és Tőkés püspök irodavezetőjének, Demeter Lászlónak az internetes beszélgetéséből, s mi csak a szánkat tátjuk a fenti bölcsességtől.

A gettósodással leginkább veszélyeztetett kistérségek némely önkormányzata határozatot hozott arról, hogy nincs, ami láthatóan van. Szegénytelep a falu szélén vagy éppen a kellős közepén. Ettől még tény: 1633 gettókezdemény létezik hazánkban.

Január 1-jétől a Világbank égisze alatt működő döntőbíróságon perelhetik hazánkat a Sláger Rádió, valamint a Danubius Rádió részvényesei – erősítette meg lapunk értesülését az előbbi főrészvényese, az amerikai Emmis Communications nemzetközi igazgatója. Paul Fiddick elmondta: folytak a magyar kormánnyal „kezdeti egyeztetések”, ha nem is tárgyalások egy peren kívüli megegyezés lehetőségéről.

A katolikus hívek mellett tüntetők is várják majd XVI. Benedek pápát, aki a hét végén Spanyolországba utazik. Az úti cél ezúttal a galíciai zarándokhely, Santiago de Compostela és a katalán főváros, Barcelona.

„Huszonöt méterről akkorát bombázott, hogy csak akkor lehetett látni a labdát, amikor az már a hálóban volt” – írták egy szabadrúgásáról 1979 nyarán. Ez volt az ismertetőjegye.

Hol van az a nyár, mikor Ben Affleck (38) tízkarátos gyémántgyűrűt húzott Jennifer Lopez ujjára, és nyitott, fehér Bentleyben furikázta a pálmafás tengerparton? Az Oscar-díjas író, hollywoodi hősszerelmes és sikeres filmrendező megtanult bánni a pénzzel és az életével: váltva melegíti a bébiételt a feleségével, furgonnal cipeli két kislányát az óvodába, és a délutáni napsütésben már egy-két ősz hajszála is felcsillan. A Tolvajok városa kapcsán – amit íróként, rendezőként és főszereplőként jegyez – Velencében kezdtük és Torontóban fejeztük be a Népszabadság számára készült exkluzív interjút.

David Cameron „nagy szenvedélye” a társadalom felrázása. Szeretné elérni, hogy az emberek „felemeljék a feneküket, és csináljanak valamit, ahelyett, hogy elvárnák, mindent mások végezzenek el helyettük”.

Rajzold le a várost úgy, ahogy neked fontos, de lehetőleg úgy, hogy azért egy marslakó is eligazodjon rajta. Mit rajzolsz? Az utcátokat elég részletesen, a sarki kocsmát, a szomszéd háztömböt a pékséggel, arrébb a turkálót, az iskolát, a piacot, s ami távolabb van, azt csak elnagyolva, csak néhány nagyon ismert helyet kiemelve. És rajzoltál egy szubjektív térképet. Hát ilyen szubjektív térképekkel van most tele a Centrális Galéria, csak hogy ezeket fiatal művészek készítették az OSA-Archívum pályázatára. Nem mondom, hogy rajzolták, mert rajzot alig látni.

A Népszabadság klasszikus nyári hírképe 1977-ből: megérkezett a dinnye a Fény utcai piacra. Mint látják, a teherautó kocsikísérője meg a sofőr egyenként passzolja le a platóról társának a gyümölcsöt, amely előbb faládákba kerül, majd a mázsára. Útja ezt követően a standok felé folytatódik, ahol a kereskedők kupacba rakják, végül a rakás legtetején ülő félbevágott példányba hosszú tüskében végződő fekete fémtáblát szúrnak, amelyre krétával kerül fel az ár: forintra és – akkor még – fillérre.

Karen Blixen:Ehrengard – Egy csábítás története Polar Könyvek, 96 oldal, 1900 forint

Nagypapa este üvöltve telefonál vezetékes vonalon faluról, hogy nem akar melléfeküdni a nagymama. – Tessék? – hebegi elfehéredve apa, és a visszafojtott ingerültségtől megremeg a hangja, mint mindig, ha az apjával beszél. Anya ugrásra készen áll mellette, hogy azonnal közbelépjen, ha a helyzet megkívánja, mert ha nagypapa és apa közt elmérgesedik a beszélgetés, ő szokta átvenni a kagylót.

Manga Shakespeare – Hamlet Agave, 193 oldal, 2980 Ft

Tőzsér Árpád: A vers ablakán kihajolva Új Palatinus Könyvesház, 320 oldal, 3400 forint

Vajon hány olyan nyelv létezett, amelyről még nem tudunk, s hány olyan, amelyről már soha nem is fogunk tudni, hiszen már „felfedezésük” előtt kihalt? Kis híján erre a sorsra jutott az India északkeleti csücskében nemrégiben felfedezett koro nyelv is.

Tizenkét éves fennállásuk óta egymást ölik az emberek, hogy bejussanak előadásaikra a Szkénébe. A Pintér Béla és Társulata minden darabja dübörgő siker, a fanatikusabb rajongók hónapokkal korábban foglalják le jegyeiket az igényekhez képest kis befogadóképességű színházterembe. Darabjaikat a világ minden táján ünneplik, bár kivétel nélkül mindegyikük a mai magyar valóság (legtöbbször a szó szoros értelmében) véres problémáit feszegeti. Pénzük – a jegybevételek egy részén kívül – gyakorlatilag nincs. És a Szkénét sem nevezhetjük „rendes” színháznak, hiszen csak egy jól alakítható előadóterem a Műegyetem második emeletén, az építész kar hátsó zugában. Pintér Bélát, a társulat vezetőjét múltról, jelenről és jövőről kérdeztük.

A beteg olyan magányos ma Magyarországon, amilyen csak a műtőasztalon lehetne. Évek óta kétségbeesett kiáltványok figyelmeztetnek az egészségügy vészhelyzetére. Az ember nem tudja eldönteni, melyik kezével üt nagyobbakat a sors: azzal, amelyik betegséggel veri, vagy azzal, amelyik emiatt rendelőbe, kórházba kényszeríti. Már-már ez utóbbi tűnt a súlyosabb kihívásnak a szakmai fájdalomkiáltások ismeretében. Gyógyszer, vatta, tisztítószer, WC-papír a kórházban nincs, ha a beteg nem visz.