Ki jönne lázba egy telefontól, amelyben van elülső kamera (a videotelefonáláshoz), a hátulsó – igazi – kamera mellé vaku és micro SIM memóriakártya-foglalat? Valószínűleg senki – ez ma már alapfelszereltségnek számít az okostelefonoknál. A fenti konfiguráció mégis feltüzelte az internetes hírolvasók millióit, mivel kiderült, hogy nem egy „akármilyen” telefonról van szó, hanem minden bizonnyal az iPhone negyedik generációjáról.

Katolikus pap nem lehet akárki. A felszentelést éveken át tartó tanulás előzi meg, alapos lelki és hitbéli felkészítés. Elképzelhetetlen, hogy a papi hivatást választó – és arra alkalmasnak talált –katolikusok ne tudnák, milyen hatalmas felelősséget vállalnak.

Egyre többen emlékeznek úgy, hogy szerették Varga Zoltánt. Egy hete temették el a Fradi legendás játékosát és edzőjét, s máris három csapattársa állítja egymástól függetlenül, hogy külföldi túrák és edzőtáborok alatt kizárólag ők aludtak Varga Zoltánnal egy szobában, ekképpen ismerték minden rezdülését, s átérezték problémáit.

Kilencvenöt éve, 1915. április 24-én, miközben az antantcsapatok Gallipolinál a partraszállásra készültek, Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le és deportáltak. Sokan ezt a napot tekintik az örmény népirtás kezdetének. Több évszázad csalódásai, megaláztatásai és az oszmánok boszszúvágya vezetett az 1915-ös örmény népirtáshoz. Valaha a Szahara Atlasz-hegységétől a perzsa határig, a Fekete-tengertől Budáig terjedő óriási birodalom urai voltak az oszmán-törökök.

„A Kossuth Lajos utcában egy védett cipőbolt berendezését teherautóval szállítják el” – érkezett a bejelentés pár napja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műtárgy-felügyeleti irodájához. Vagyis ismét egy régi üzletbelső esett áldozatul.

A ház, amelyet lakom, az életem, amelyet élek – ezzel a címmel hirdeti még május 17-ig Nancy Szépművészeti Múzeuma Brassai kiállítását. A párizsi utcakövektől a pompeji kollázsokig követhetjük a magyar művész életútját.

Májusban lesz tíz esztendeje, hogy Gáll Ernő elhunyt. A nyolcvanhárom évet élt kolozsvári társadalomtudós hatalmas – több mint 800 tételből, ezen belül 17 könyvből álló – publikációs örökséget hagyott maga után. Az életmű azonban ezzel nem zárult le. Tudható volt, hogy a kisebbségtudomány romániai magyar úttörője élete egy válságos időszaka óta naplót vezetett.

Az utókor 1977-ben ünnepelte Ady Endre születésének 100. évfordulóját, s mint ez lenni szokott, országszerte szobrokat állítottak emlékére. Különösen foglalkoztatta Ady figurája Melocco Miklóst, aki több alakban is megformálta ekkor a nagy költőt. Vonzotta a poéta megmutatni való, szép arca – mondja –, mely még halálában is szép maradt, amint azt a halotti maszk tanúsítja. E maszkot a szobrász fel is használta kompozícióiban. Például ez a Debrecenbe került szobor a végső kompozícióban az Ady-maszkkal néz szembe: a nagybeteg költő a halállal.

Akár tipikus hazai sikersztorinak is nevezhetném a következő történetet, amelyben sok ismerős elem sorjázik az ötletes magyar elmétől a honi hivatal packázásán át a szükségszerűen (?) külföldre vezető útig, ahonnan végül a termékké váló innováció vargabetűvel, de mégis hazatér, ezúttal a pikkelysömörös és egyéb bőrbajokban szenvedő betegek gondjainak enyhítésére.

„Budainál van e pillanatban a labda, Budai egy cselt csinál, aztán Kocsisnak adja, Kocsist azonban elválasztják a labdától. Szerencsére ott van Bozsik. Zakariás, majd újra Bozsik a labda útja, aztán Hidegkuti... Hidegkuti egy cselt csinál, most lő… Gól! Óriá si, 1-0-ra vezetünk! Hidegkuti tizenhat méteres lövése a jobb felső sarokba szállt. Kedves hallgatóink, 1-0 az eredmény Magyarország csapata javára az első félidő első percében.”

Észrevételem Vértes András írásához (Mitől lesz nekünk jobb?) kapcsolódik, amely az április 7-i számban jelent meg, de vonatkozik azokra az írásokra is, amelyek a magyar gazdaság fejlődésével és munkahelyteremtéssel foglalkoznak.

Kibucban volt traktoros, harcolt a háborúban, majd a béke katonája lett, és azt tanítja az egyetemen, hogyan kell törölni a fölösleges szöveget a kéziratból. Ámosz Oz, az idei könyvfesztivál izraeli díszvendégírója bemutatkozott a magyar olvasóknak.

A panaszaik enyhítésében eddig hiába reménykedő pikkelysömörös betegek számára egy „biológiai” hatóanyag segítségével immár van segítség.

A természet kiszámíthatatlan. Vannak kivételes évjáratok borban, búzában, és úgy látszik, háborúságban egyaránt: az 1943-as bizonyosan az volt. Bálint András azért nem lett költő, mert egyik osztálytársa, Várady Szabolcs, sokkal szebb verseket írt, mint ő. Az általánosban és a József Attila Gimnáziumban felváltva nyert szavalóversenyt és gombfocibajnokságot Jordán Tamással, a főiskolán pedig sajnos elmulasztották osztálytermükre kifüggeszteni a táblát: színigazgató-növelde – pedig oda járt rajtuk kívül Marton László, Kerényi Imre, Zsámbéki Gábor és a napokban elhunyt Schwajda György is.

Április 15-én, indulásunk napján nem sejtettük hogy milyen menekültnek lenni Izland szigetén. Most már mind a harmincan – magyarok, portugálok, bosnyákok, románok, franciák, szerbek, bolgárok, macedónok, osztrákok és az egy szem lengyel – jól tudjuk, hogy jobb bizonyos támogatást magunk mögött tudni, mint semennyit.Miközben a fél világon a vulkáni hamu okozta felfordulással volt elfoglalva a média, sötét hírek és féligazságok kerültek reflektorfénybe, mi harmincan békésen vártuk Reykjavíkban hogy alább hagyjon a kimondhatatlan nevű Eyjafjallajokull vulkán aktivitása.

Dél-szlovákiai végvárklasztert készítettek elő egy füleki várkonferencián. A vártulajdonosokból, illetve várkezelőkből álló szervezet az Európa Tanácsnál a Felső-magyarországi Várak Egyesületével egy új európai kulturális út bejegyeztetését kezdeményezi. A „Végvárak útja” Magyarország északi és Szlovákia déli részének várait köti össze a jövőben közös programokkal.