Alig nyitott ki a londoni értéktőzsde, rögtön több mint tíz százalékkal esett az FTSE index és az elmúlt öt évben először zuhant alá a lélektani jelentőségű, 4000 pontos határon.

Eladási hullám söpört végig a világ tőzsdéin pénteken. Most sem akadt olyan hír, amely megállította volna a vezető indexek mélyrepülését. A nap végére csak Amerikában sütött ki egy picit a nap. A nagyhatalmak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei Washingtonban próbálnak kiutat találni az egyre mélyülő válságból.

Egybehangzóan ítélik meg a tőzsde tegnapi mozgásait az általunk megkérdezett elemzők. Móró Tamás, a Concorde, Kuti Ákos, a Cashline, illetve Tikász Zoltán, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője úgy látja, hogy a Budapesti Értéktőzsde pénteki kereskedésére "rendkívüli", "történelmi", "drámai" idegesség és pánik volt a jellemző.

Reggeli zuhanás és ideges kilengések után tegnap a délutáni zárásra magához tért a pénzpiac. Ahhoz későn, hogy pozitív egyenleggel záruljon a kereskedés. A forint és az OTP elleni spekulációs támadásról beszélnek. A bank saját részvényeket vásárolt, tudja, kik a rémhír-terjesztők, és fel is jelenti azokat. A pénzügyminiszter és a jegybankelnök szóbeli intervencióval védte a forintot.

A globális pénzügyi világban mára már szertefoszlottak a hamis illúziók, elhalkultak az önigazoló és önáltató hangok, elenyésztek az optimista jövőt sugalló remények

"A magyar nyelvtanítás célja, mint azt az 1907. évi XXVII. t.-c. 19. §-a előírja, a nem-magyar tanításnyelvű népiskolában az, hogy a nem-magyar anyanyelvű gyermek a népiskolában a magyar nyelvet annyira megtanulja, hogy a IV. évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóban és írásban érthetően ki tudja fejezni. E cél elérését a direkt módszer segítségével kell biztosítani. Magyar beszélgetéssel, magyar olvasmánnyal, magyar írásbeli dolgozatokkal és magyar nyelven vezetett iskolai foglalkoztatással és játékkal."

Szép őszi idő volt, kedd délután. A villamosról leszállva gondoltam, van még egy kis időm, s a Jászai Mari tér felé vettem utamat. Körbejártam, majd kinéztem egy padot, amelyen egy idősebb szemüveges hölgy ült csupán. Miután engedélyt nyertem tőle erre, mellé letelepedtem. A hölgy ölében tartotta retiküljét, azon pedig különféle műsorfüzeteket, lapokat böngészett, a kezében lévő golyóstollal időnként aláhúzott valamit papírjain. Néha kis noteszt halászott elő, és abba irkált.

Mikor a recenzens Todd Strasser regényének utolsó oldalaihoz érkezett, úgy érezte, ezúttal semmire sem megy a higgadt, körültekintő elemzéssel, s kénytelen lesz indulatos, goromba kritikát írni. Egyszerűen nem értette, mi járhatott a szerző és a kiadói szerkesztő fejében: a remek ötletből, a felkavaró történetből miért nem lett regény?

"Olvasni néha annyi, mint elképzelni azt, ami el van hallgatva." Enigmatikus gondolat - Roland Barthestől való egyébként -, remek mottóként állhat tehát egy olyan kötet élén, amely éppen a titok és az elbeszélés kapcsolatát fogja vallatóra.

Iuliu Maniu, a betiltott parasztpárt vezére már 1944 februárjában úgy döntött, hogy miután Antonescu marsall a végsőkig elkötelezte magát a németeknek, erőszakkal kell őt eltávolítani az ország megmentése érdekében. Ehhez nem elég meggyőzni Mihály királyt, hanem a tervbe - mivel London és Washington felé az út Moszkván át vezet - be kell vonni a kommunistákat is. Maniu utoljára március 18-án próbálta rávenni a marsallt, egyezzen bele olyan nemzeti egységkormány létrehozásába, amelynek a polgári pártok képviselői is tagjai lennének, és amely elrendelné Románia kilépését a háborúból.

Amíg a színfalak előtt légitársaságok krachjáról, dolgozók elbocsátásáról és szinte folyamatos sztrájkokról érkeznek hírek, addig a háttérben a repülőgépgyártó cégek és a velük kapcsolatban álló üzemanyag-fejlesztő laboratóriumok lázasan keresik a kerozin környezetbarát utódját.

Előfordul, hogy a csecsemők a szülővel való interakció folyamán olykor oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a tanítási szándékra utaló kommunikációs jegyeknek, hogy tanításként (félre)értelmezik az egyszerű játékos interakciókat is - jelent meg magyar kutatók e témában újszerű magyarázatot adó cikke a Science-ben.

A nemzetközivé terebélyesedett hitelválság a labdarúgásban is érezteti hatását. A tőzsdén szereplő európai klubok gazdasági-pénzügyi szereplését jelző Dow Jones Stoxx Football Index (DJSFI) meredeken zuhan, három hét alatt 26 százalékot esett, és a megkapaszkodásnak egyelőre nem sok jele mutatkozik. A DJSFI kosarában valamennyi tőzsdén szereplő, forgalmat generáló európai klub részvénye súlyozottan jelenik meg. A másik ismert mutató, a Eurokick 10 százalékos mínuszt hozott össze ugyanennyi idő alatt.

Vasárnap reggel hatkor ritkán kerültem még csúcsforgalomba - úgy látszik, ehhez is Amerika kellett. Mindenki parkolóhelyet keres. - Meg akar állni, ember? - mosolyog hitetlenkedve egy izmos fiatalember, amintfelveszi a futótrikóját, rajta a rajtszámával.

Máig nem értem, miért retteg tőle egy egész iparág: Clint Eastwood (78) nem ad tévéinterjút. Clint Eastwood nem válaszol privát kérdésekre. Clint Eastwood nem szereti az újságírókat.

Mennyit ér az emberélet? Magyarországon volt már rá példa, hogy egy barlangbaleset egyetlen áldozatának kimentésére 50 millió forintot áldoztak, míg néhány éve, az M1-es autópálya felújításakor kilenc ember életébe került, hogy elmulasztottak egy kilencmillió forintos óvintézkedést. Kilenc élet nem ért meg fejenként egymilliót - a szerencsétlenül járt, szerencsés barlangászért pedig ötven sem volt sok. Mennyit adnánk mi magunk egy megnyert életévért, miként kalkulál az egészségügy, a biztosítótársaság? Milyen alapon ítélnek a bíróságok, amikor a felbecsülhetetlent számszerűsítik?