Érezhető változásokat hoz a magyar háztartások megtakarítási szokásaiban a jegybanki alapkamat csökkenése. A már beindult folyamatnak ráadásul augusztustól újabb lökést ad a tranzakciós illeték emelése, valamint az, hogy a 16 százalékos kamatadón túl elsejétől hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni – különösen, hogy az utóbbi alól csak az állampapírok kaptak felmentést.

Az előző havi kiugró értékesítést követően júniusban jelentősen lassult a Prémium Euro Magyar Államkötvény (PEMÁK) eladási üteme.

Legalább 73 millió forintért kaphatnak gyorsított letelepedési engedélyt külföldiek – az első fecskék kínaiak lehetnek a Magyar Nemzet szerint.

Ma szavazhatja meg a parlament az egyes gazdasági törvények módosításáról szóló salátatörvény-tervezetet. Az eredetileg György István fideszes országgyűlési képviselő által beterjesztett javaslat a múlt héten egészült ki a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság egy módosítójával, amely megteremti az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) létrehozásának jogszabályi feltételeit. Ilyen számlát magánszemély nyithat majd a bankban, minimum ötmillió forint befizetésével.

Az amerikai gazdaság állapota javul, de az idei költségvetés rendkívül szigorú, miközben előretekintve igen laza keretek között mozog, éppen ezért középtávon lenne értelme egyes adók emelésének és egyes jogosultsági programok szűkítésének. A jegybank (Fed) jól döntött, amikor támogatta a gazdaságot, de most már lassan gondolkodnia kell azon, miként hagy fel ezzel, és engedi meg a kamatok fokozatos normalizálódását, időben a piacok értésére adva persze, hogy mire készül, hiszen a kijárat keresése nagy kihívásnak ígérkezik.

Két fideszes politikus azt javasolta, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezettek esetében kockázati tényezőként vegyék figyelembe, ha valaki 1990 előtt kapcsolatban állt a szocialista ideológia "kiszolgálására létrehozott szervezettel". A parlamenti többség az ötletet nem támogatta.

A kormány szeretné kibővíteni azon helyek körét, ahol hozzá lehet jutni a lakossági állampapírokhoz. Ennek értelmében több járási hivatalban is nyílik állampapír-vásárlási pont.

Átláthatóbbá válik a short ügyletek piaca a tavaly november elején Magyarországon is életbe lépett európai szabályozás eredményeként. Az ügyleteket azóta be kell jelenteni az érintett felügyeletnél.

Az év első két hónapjában 910 milliárd forinttal 21 ezer 630 milliárd forintra nőtt a költségvetés bruttó adóssága. A kormány mindenkitől kért kölcsön, akitől csak tudott: a lakosságtól, euró- és dollár-alapú nemzetközi hitelezőktől. A 2008-ban felvett IMF-hitelből 2 ezer milliárd maradt, az összeg egy év alatt 1,2 ezermilliárddal apadt.

Külföldön realizálódhat a letelepedési államkötvény haszna, ráadásul az idegenrendészeti hatóságokat is megkerülhetik – figyelmeztet a PwC. Az arabok tulajdonképpen csak kölcsön adnak Magyarországnak?

Március elején nyújtja be az amerikai pénzügyi felügyelethez a devizakibocsátási regisztrációs kérelmet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ez ugyanakkor a piacra lépés idejére és egy lehetséges kibocsátás mennyiségére még semmiféle kötelezettséget és iránymutatást nem jelent – hangsúlyozta Búzás László, az ÁKK üzleti vezérigazgató helyettese egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.

Az olaszországi parlamenti választások után kialakult patthelyzet, az Itália kormányozhatóságát illetően felerősödő kételyek erős hullámokat keltettek a piacokon. Minden esik.

Néhány hét alatt 200 milliárd forinttal csökkent a külföldi befektetők forint-állampapírállománya. Ebben szerepet játszhatott egy lejárat és a dollárkötvény-kibocsátás is, de az is lehet, hogy óvatosabbak lettek – írja a Világgazdaság.

A Fitch ratings szerint három éve nem volt ilyen jó hangulat az intézményi befektetők körében mint most.

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megegyezésre jutva a mostaninál jóval olcsóbban lehetett volna devizaforráshoz jutni, de más, hasonló besorolású országok kötvényeinél is drágábban keltek el a hazai papírok az amerikai kibocsátáskor.

Jól adta el az állam a papírjait az Egyesült Államokban. Összesen 3,25 milliárd dollárnyi forráshoz jutott az ország, a korábban várt hozamszintek és jelentős befektetői érdeklődés mellett.

A hét eleji 300-ról csütörtök estére 292 forintra erősödött a forint árfolyama az euróval szemben, ezt elemzők a keddi kamatcsökkentést követő Simor András-nyilatkozat, valamint a szerda késő esti Matolcsy György-interjú hatásának tulajdonítják. Simor arról szólt, hogy a monetáris tanács a jövőben óvakodni fog a piaci feszültségeket keltő, „nem konvencionális” monetáris eszközök alkalmazásától, míg az MNB elnöki posztján lehetséges utódjaként emlegetett nemzetgazdasági miniszter az eddig hangoztatott álláspontjától távol álló monetáris filozófiát vázolt fel a Dow Jonesnak.

Az ÁKK kedden, heti rendszeres aukcióján a megszokott 50 milliárd forintos összegben hirdetett meg 3 hónapos diszkontkincstárjegyet jegyzésre.

Rosszul reagáltak a pénz- és tőkepiacok arra a csütörtök este napvilágot látott hírre, miszerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) még ebben az évben felhagyhat kötvényvásárlási programjával. A pénzcsap elzárására az euró 292 forint fölé drágult.