Szólt arról, hogy szerinte a jegybanknak függetlennek és konzervatívnak kell maradnia, és fő céljára, az árstabilitásra, az infláció kézben tartására kell koncentrálnia. Az általános likviditásbővítést hibás lépésnek minősítette, megjegyezve, hogy némi célzott likviditásbővítés azért kívánatos lehet a gazdaság számára. Leszögezte, hogy a jegybank nem finanszírozhatja pénznyomtatással a költségvetés hiányát, viszont a nagy központi bankok által alkalmazott eszközökből többet nálunk is szívesen látna.

A miniszter esetleges jegybanki szerepvállalását sem zárta ki kategorikusan. Hogy Orbán Viktor őt vagy mást jelöl a posztra, azt a kormányfő szerdán Brüsszelben nem árulta el, viszont szólt az IMF-tárgyalások kudarcáról, és kifejtette, hogy Magyarország a piacokról is képes finanszírozni adósságát, ezt szolgálja a közelgő devizakötvény-kibocsátás is.

Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője szerint Orbán és Matolcsy szerdai nyilatkozatai azt mutatják, hogy a kormány számára valóban fontos a forintárfolyam. A verbális kommunikáció eszközével erősítették a hétfőn az euróval szemben még a 300-as szintnél járó forintot. A rövid távon a jegybanki elnökváltáshoz kötődő negatív piaci várakozások lehűtése is célként fogalmazódhatott meg.

Azzal kapcsolatban a szakértő szkeptikusan nyilatkozott, hogy Matolcsy mostani, megfontoltságot és óvatosságot tükröző szavai mennyire tekinthetőek időállónak azután, hogy december közepe óta többször is az MNB és a kormány viszonyának új alapokra helyezését vetette fel, s egy stratégiai szövetség létrehozását kiemelten fontosnak tartotta. Matolcsy György MNB-elnöki ambíción, piaci elfogadottságán javíthat a mostani nyilatkozat, de a piac éberségét nem altatja el.

A kiszámíthatatlan lépéseiről ismert nemzetgazdasági minisztert a befektetők nem szívesen látnák a jegybankelnöki székben, de ha mégis őt jelölné Orbán Viktor, akkor most már kisebb pánikhullám fogadná – amennyiben tartaná magát az interjúban megfogalmazott elvekhez.

Ami biztos, a Simor Andrást váltó új elnök első intézkedéseit árgus szemekkel figyelik majd a befektetők, épp ezért Gárgyán Eszter arra számít, hogy óvatosan lát majd munkához. Az elemző az IMF-tárgyalások végleges lezárására utaló miniszterelnöki mondatoknak nem tulajdonított nagyobb jelentőséget, mondván: eddig is csak helyzetértékelés folyt az IMF részéről, valódi hiteltárgyalások gyakorlatilag nem is voltak.

Orbán Viktor Brüsszelben szólt a jelenleg szervezés alatt álló külföldi devizakötvény-kibocsátásról is, annak dátumát február végére, március elejére tette. Megfigyelők szerint a kormány kommunikációjában addig mindenképpen tartózkodni fog a befektetők kedélyét izgató megnyilatkozásoktól, ugyanis számára sem mindegy, hogy milyen körben és milyen áron jegyzik le a magyar adósságpapírokat. Az sem véletlen, hogy a „spekulációk elkerülésére” hivatkozva a miniszterelnök a február eleji gyulai frakcióértekezlet helyett csak egy nappal beiktatása előtt nevezi meg jelöltjét a jegybankelnöki posztra.

Arról Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szólt először, még tavaly szeptemberben, hogy az államadósság finanszírozása nyugodt nemzetközi környezetben akár 2014 végéig biztosított, ezért a kormánynak az IMF pénzére tulajdonképpen nincs is szüksége. Más kérdés, hogy vész esetén az EU/IMF-hitelkeret megnyugtató védelmet adott volna. Most az elemző úgy látja, hogy a kormány – dollárkötvény-kibocsátással – kétmilliárdot minden nehézség nélkül be tud gyűjteni az intézményi befektetőktől. Igaz, már a tavalyi negyedik negyedévben jó lett volna kilépnünk a devizakötvény-piacra, de még most sem késtünk el, bőven találni még befektetésre váró milliárdokat a világban.

A devizában fennálló, idén lejáró tartozások rendezéséhez 4,5 milliárd eurót kellene összeszedni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint, de ebből a jól fogyó lakossági eurókötvény önmagában egymilliárdot biztos kitesz, s a kormánynak is van még egy 3,2 milliárd eurós szabad felhasználású betétje a jegybanknál. Ez azt jelenti, hogy már tavaszra összeáll az éves finanszírozási keret, így a továbbiakban már csak az uniós túlzottdeficit-eljárás alól való kiszabadulásunkra kell koncentrálni. Ha júniusban itt is zöldre vált a szemafor, akkor tényleg készülhet a „választási költségvetés”.

Készenléti vita

– 2012 elején olyan intézkedésekről tárgyaltunk a magyar kormánnyal, amelyeket egy készenléti megállapodás támogatott volna meg, amit a kormány elővigyázatosságiként szándékozott volna kezelni. Amint azt az utóbbi hetekben közöltük, ezek a tárgyalások fel lettek függesztve – jelentette ki Gerry Rice, az IMF igazgatója csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján Orbán Viktornak a valutaalappal folytatott tárgyalásokra vonatkozó kijelentésére reagálva. A miniszterelnök szerdán Brüsszelben kijelentette: az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre előterjesztett igényünkre, hangsúlyozva, hogy nem kölcsönt akarunk az IMF-től, mert arra nincs szükség, hiszen a piacról kívánjuk finanszírozni magunkat, de az IMF mindenképpen kölcsönt akart adni. Hozzátette: az álláspontok nem közeledtek, de amíg az EU és az IMF nem utasítja el, addig Magyarország kérése érvényben marad. Rice arra, hogy valótlanságot állított-e a kormányfő, amikor arról beszélt, hogy az IMF nemet mondott a rugalmas hitelkeretre vonatkozó kérésre, így felelt: „Egy program támogatásáról tárgyaltunk, arról, hogy elő tudjuk-e mozdítani azt egy készenléti megállapodással. Ez olyan eszköz, amelyet olyan országokra formáztak, amelyeknek a Magyarországéhoz hasonló igényei vannak.” (MTI)