Az eurózónán kívül egyedül Magyarországon várható idén GDP-csökkenés, a kormány nem ért egyet.

Az Európai Bizottság 495 millió eurónyi, Magyarországnak szóló uniós kohéziós támogatás befagyasztásáról szóló javaslatot terjeszt az EU pénzügyminisztereinek március 13-án esedékes ülése elé – erről döntött a testület délelőtti ülésén.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője méltánytalan politikai döntésnek tartja a kohéziós támogatások felfüggesztését. Az MSZP delegációja a magyar állampolgárok érdekében Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordul.

Most már biztos, hogy a az Európai Bizottság javasolni fogja a Magyarország elleni szankciók alkalmazását, de a magyar kormány reményeivel ellentétben az egyáltalán nem biztos, hogy az uniós pénzügyminiszterek elutasítják ezt a javaslatot.

Nemcsak az összeg, az újabb 130 milliárd euró, hanem a tét is óriási: ha Athénnak nem sikerül hozzájutnia ehhez a pénzügyi segítséghez, úgy egy hónapon belül bekövetkezhet az államcsőd. A görögöknek 14,5 milliárd eurónyi adósságuk jár le.

Csatlakozásunk óta az uniós előírásnál magasabb a költségvetési hiányunk, és mivel ezt az egyszeri intézkedések sem tudták tartósan feloldani, az Európai Bizottság valószínűleg már a héten javasolni fogja a kohéziós alapok felfüggesztését – értesültünk. Több százmilliárd forintot bukhatunk csak jövőre. A kormány nem aggódik Frissítve

A „rutineljárást” választotta a magyar kormány, még ha nem is volt rutinszerű, amire kényszerült: egyetlen hónap leforgása alatt három, majd további két nagy témában részletes válaszokat kellett adnia az Európai Bizottság aggályaira.

Több mint száz oldalt tesznek ki a magyar válaszok az Európai Bizottságnak a jegybank és az adatvédelmi hatóság függetlensége, illetve a bírák nyugdíjkorhatára ügyében indított eljárásainak első szakaszában. A magyar fél eljuttatta álláspontját az igazságszolgáltatás függetlensége, továbbá a médiaügyek kapcsán megfogalmazott – korábban két bizottsági alelnök, Viviane Reding és Neelie Kroes levelében részletesen kifejtett – aggályokkal kapcsolatban is.

Még nem kapta meg a magyar kormány válaszait az Európai Bizottság azzal a három kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban, melyet egy hónapja indított a brüsszeli testület.

Joseph Daul az Európai Bizottság elnökének írt levelében kifogásolja, hogy Neelie Kroes biztos egy névtelen forrásra hivatkozva írta le a magyarországi romák helyzetét.

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalást szavazott meg csütörtökön az Európai Parlament. Jogi következménye ennek nincs, de a Magyarországra nehezedő politikai nyomás viszont nőhet.

Most már nem csak fiskális, vagyis a költségvetést érintő, hanem makrogazdasági értelemben is veszélyeket fogalmazott meg az Európai Bizottság a magyar gazdasággal kapcsolatban. A testület ugyanis Magyarország és további tizenegy másik uniós tagállam esetében állapított meg olyan potenciális makrogazdasági egyensúlytalansági problémákat, melyek veszélyeket jelenthetnek, s alaposabb elemzést igényelnek.

Egyre élesebb a vita az Európai Parlament (EP) frakciói között Brüsszelben a Magyarországról szóló csütörtöki szavazás előtt. A legkényesebb pont az uniós alapszerződés hetes cikke, amelynek alapján megállapítható a súlyos jogsértés veszélye, és amely akár a szavazati jog megvonását is lehetővé teszi.

Súlyos aggályaim vannak a magyarországi helyzettel kapcsolatban, ahogy az egész Európai Bizottságnak is, és ezek tényeken, nem pedig mítoszokon alapulnak – fogalmazott felszólalásában Neelie Kroes digitális és médiaügyekkel foglalkozó EU-biztos, az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságánakmeghallgatásán.

Éles vita alakult ki Neelie Kroes bizottsági alelnök, digitális-, illetve médiaügyi EU-biztos és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes között az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában tartott meghallgatáson.

Kifulladni látszik az Európai Parlamentben a lendület a magyarországi demokráciával kapcsolatos aggályok kezelésére, annak ellenére, hogy ma délután az állampolgári jogokkal foglalkozó parlamenti bizottság maratoni meghallgatást tart a „magyarországi helyzettel” kapcsolatban.

A rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldájának nevezi a budapesti négyes metró építését két civil szervezet, amely évente összeállítja a legkárosabbnak ítélt EU-projektek listáját. A Föld Barátai Európa és a Bankwatch múlt héten bemutatott jelentésében úgy fogalmaz: a négyes metró a túlméretezett infrastrukturális tervezés és a hibás közbeszerzés mintapéldája.

A pénzügyi szigorról szóló paktumhoz végül a csehek és a britek nem csatlakoznak, Magyarország igen. Németország kisegítheti a többieket.

Donald Tusk lépett elő a hétfői csúcs kulcsfigurájává – éreztették források az európai állam- és kormányfők hétfői, első kiadásunk után záruló informális csúcstalálkozója alatt. A lengyel miniszterelnök kötötte az ebet a karóhoz: addig nem írja alá a csúcs fő menüpontját jelentő fiskális paktumot, amíg nem kap biztosítékot arra, hogy a nem eurózóna tagországok is részt vehetnek az eurócsúcsokon. A lengyel középhatalmi ambíciók mellett az ok méltányolható: Tusk el akarja érni, hogy a leendő eurótagok is ott ülhessenek az asztalnál megfigyelőként, amikor a közös valuta jövőjéről szóló döntések születnek.

Donald Tusk lépett elő a hétfői csúcs kulcsfigurájává – éreztették források az európai állam-, és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója alatt. A lengyel miniszterelnök köti az ebet a karóhoz: addig nem írja alá a csúcs fő menüpontját jelentő fiskális paktumot, amíg nem kap biztosítékot arra, hogy a nem eurózóna tagországok is részt vehetnek az eurócsúcsokon.