A negyedik alkotmánymódosítással tulajdonképpen új alaptörvényt vezettek be Magyarországon – állapítja meg az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) ötödik, Magyarországgal foglalkozó munkadokumentuma, melyet hétfőn délután mutattak be Brüsszelben. Húszévnyi alkotmánybírósági gyakorlat vész kárba.

Tenni kell érte, hogy nosztalgiát érezzünk Jean-Claude Juncker iránt – írta gúnyosan a The Economist című brit hetilap a ciprusi mentőprogram első, a bankbetéteseket adóval sújtó változata utáni botrány közepette Jeroen Dijsselbloemról (ejtsd: Herún Dájszelblúm), holland pénzügyminiszterről.

Jó hír, amelyet még ellenőriznünk kell az Eurostaton keresztül – közölte lapunkkal Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője azzal kapcsolatban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden nyilvánosságra hozott adatai szerint a magyar költségvetési hiány két százalék volt 2012-ben a bizottság által legutóbb előre jelzett 2,4 százalékkal szemben.

Képzeljék csak el, egyik napról a másikra közlik, hogy mától csak száz eurót, nagyjából harmincezer forintot lehet felvenni a bankautomatákból naponta. Az összes bank bezár, és senki sem tudja megmondani, hogy mikor nyitnak ki.

Tovább dagadt a minap John Dalli, a tavaly távozni kényszerült egészségügyi EU-biztos botránya, miután a múlt héten vezető európai parlamenti képviselők lemondásra szólították fel az Európai Csaláselleni Hivatal, az OLAF vezetőjét, az olasz Giovanni Kesslert.

Vonzóbbá tesz egy országot üzleti és befektetési szempontból, ha független és hatékony igazságügyi rendszere van –mondta Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szerdán az úgynevezett „igazságszolgáltatási eredménytábla” bemutatásakor.

Az április 17-re tervezett európai parlamenti vitára készülhet el az Európai Bizottság a magyar alkotmány negyedik módosításáról szóló elemzése – valószínűsítette Andor László foglalkoztatáspolitikai EU-biztos újságíróknak csütörtökön Brüsszelben.

Április közepére kész lehet a bizottsági elemzés az alkotmánymódosításról Brüsszelben.

Az Európai Bizottság elnökének csapatához került át minden olyan jogi vizsgálat, amelynek köze van az alaptörvény-módosításhoz. Április közepén már tárgyalhatja is a kérdést az EP.

Belegondolt már abba, hogy a mai gyerekek több márka logóját ismerik, mint ahány madárfajta nevét? Vagy hogy milyen hatással van az internet a memóriánkra? Hogy a mesterséges és a természetes nem is áll olyan távol egymástól manapság – bizonyítékul elég bemennünk egy élelmiszerüzletbe.

A rendvédelmi dolgozók szolgálati nyugdíjának járandósággá alakítása és megadóztatása miatt benyújtott panaszról tárgyalt szerdán az Európai Parlament petíciós bizottsága, ahol az érintettek bírálták az Európai Bizottság (EB) jogi érvelését, mely szerint nem tudnak mit kezdeni a kérdéssel, mert a nyugdíjrendszer ki- és átalakítása teljes mértékben tagállami hatáskörbe tartozik. A meghallgatáson született döntés értelmében a petíciót „nyitva hagyják”, az Európai Bizottságtól írásbeli magyarázatot kérnek, kikérik a magyar kormány hivatalos álláspontját, és a szakbizottságban visszatérnek a kérdésre.

Az Európai Unió semmilyen formában sem büntetheti Magyarországot és a magyar embereket a kormány hibás lépései miatt – erről akarta meggyőzni tárgyalópartnereit Brüsszelben Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke és frakcióvezetője, aki kétnapos látogatásán hat EU-biztossal, Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével és Hannes Swobodával, a szocialista EP-frakció vezetőjével találkozott.

Megsokasodtak Brüsszelben az ötletek azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a jogállamiságot és demokráciát az Európai Unióhoz történő csatlakozás után is számon kérni a tagállamoktól. Ezt „koppenhágai dilemmaként” is emlegetik, hiszen a csatlakozáshoz a „koppenhágai” politikai feltételrendszernek – stabil demokratikus intézményrendszer, az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése és védelme – kell megfelelni, ám nincs olyan eljárás, ami biztosítja, hogy EU-tagként is hű marad ezekhez az adott ország.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint el kell indítani a hetes cikkelyen alapuló eljárást Magyarországgal szemben, amennyiben az Európai Bizottság vizsgálatai és az esetleges kötelezettségszegési eljárások kimutatják, hogy a magyar alkotmánymódosítások uniós jogot sértenek – derült ki az EP-elnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján.

Orbán Viktor a tényeket kérte számon az újságíróktól és a bírálóktól azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyet Brüsszelben az EU-csúcs előtt tartott, hogy válaszoljon az alkotmánymódosítással kapcsolatos aggályokra. A szokásoktól eltérően az uniós állam- és kormányfők találkozója előtt találkozott újságírókkal, ahol a magyar miniszterelnök egyszerűen nem válaszolt a konkrétabb kérdésekre.

Ez lesz az az EU-csúcs, amelyen az állam- és kormányfők kerülgetik majd az elefántokat a teremben. A csütörtökön kezdődő Európai Tanácson várhatóan nem születnek fontos döntések, sem Olaszországról, sem arról, vajon jó irányba halad-e az Európai Unió válságkezelése, és Ciprussal is csak a csúcs utáni eurócsoport-találkozó foglalkozik hivatalosan.

Júniusi plenáris ülésén fogadja el véleményét a Velencei Bizottság a magyar alaptörvény negyedik módosításáról - tudtuk meg az Európa Tanács tanácsadó szervezetének sajtóirodájától.

Téma volt az alkotmánymódosítás az EP strasbourgi plenáris ülésén. Verhofstadt azonnal beindítaná a hetes cikkelyben foglalt eljárást, és azt szeretné, ha EU-csúcson is megvitatnák a kérdést. Az Európai Néppárt szerint a jogállamiság az, amit a többség megszavaz.

Az EB játssza a vezető szerepet az aggályok tisztázásában, körülbelül tíz ügyben veszik górcső alá az alkotmánymódosításokat, de közben kerülni akarják az ügy túlpolitizálását.