Hetvennyolc éves, tavaly Nepálban vadászott ötezer méter magasan, rövidesen, másfél hónapra Észak-Amerikába utazik. Hidvégi Bélának, a világ egyik legismertebb és legelismertebb vadászának halaszthatatlan dolga akadt ugyanis arrafelé: még nyolcféle állat skalpját kell megszereznie ott, és ha ez sikerül, ő lesz a világon az ötödik, aki a vadászható állatok szinte teljes palettájával rendelkezik.

Furcsán néz ki mostanában a Ráday utcai 2B Galéria. Már a portál is meglepő: Enjoy Dózsa! felirat mellett egy stencillel fújt fej látható, amelyen Dózsa György és Che Guevara vonásait mosta össze az alkotó.

Budapest egyik legrangosabb iskolájában a harangtoronynak vélt épületrészről kiderül: egyszerű kéményt rejt magában, a Gogol utcai bérházban, a körfolyosóról felcsendülő operaáriába kiskutya ugat bele, a Karinthy Frigyes úti öreg lakóházban egy pap megszenteli az újjávarázsolt levélszekrényt, egy Csaba utcai ház alagsorában pedig beszélgetésen idézik fel, miképpen várták a lakók annak idején, a ház emeletén található festőműterembe igyekvő Horthy Miklóst.

Csontó Lajos Inda Galériában látható kiállításának jelentős részében a művész az úgynevezett selfie-jelenséget, vagyis az okostelefonnal, webkamerával vagy valamilyen digitális képrögzítésre alkalmas eszközzel készített önfotókat elemzi.

Várnai Gyula kiállítása a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben nem csak az időt rekeszti kívül az alkotásokon, de erős hangsúlyokkal pengeti a tudomány húrjait is.

A nyolcvanas években volt alkalmam Rodolfóval hosszasabban beszélgetni. Kedves volt, készséges, igazi úriember. És akkor is az maradt, amikor a nagy illúziók világa került szóba.

Világháborúkat, forradalmat éltek túl, és még sok minden mást láttak a XX. századi magyar történelemből Deák László szikvízkészítő palackgyűjteményének darabjai.

Stüszi kalapos, tiroli vadásznak öltözött, embertestű vaddisznó, üres tekintetű nyúl, ölében hatalmas tojással, amelyre éppen matyómintákat készül festeni, fotelben ücsörgő, decens orrszarvú: Roskó Gábor különös állatkertje ezúttal Dunaújvárosban látható.

Ujj Zsuzsi ritkán látható fotói a Cirko Gejzírben

Szabados Árpád létrehozta a Magyar Nemzeti Galéria Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhelyét, és gyermekeknek szóló képzőművészeti műsorokat vezetett a televízióban. Szerkesztőként gondozta a Mozgó Világ képzőművészeti anyagait is. A közvélekedés szerint a Mozgó Világ körül azok gyülekeztek, akik finoman szólva nem voltak a rendszer barátai.

Czabán György Budapest-képei a Mai Manó Házban

A magyar–pedagógia–népművelés szakos bölcsész Peták István több mint negyedszázadig dolgozott a Magyar Televízióban, 1996-tól két évig annak elnökeként. Az általa kitalált és szerkesztett Másfélmillió lépés Magyarországon című, az ország tájait és a természetjáró mozgalmat népszerűsítő filmsorozattal a televíziónézők milliói számára fedezte fel hazánkat. Most viszont a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotóit fedezték fel azok, akik a kitüntetéseket adományozzák.

Magára hagyott, szúette szelete a múltnak, a közönyösen végignézett gúnyos elmúlás, a pimasz végzet: legtöbbünk így emlékszik  a Vidám Parkra. A kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításán fotósok idézik fel a hely szellemét - kollégánk megnézte.