galéria megtekintése

6:3 a platóról

Italkultúra

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 03. számában
jelent meg.


Trencsényi Zoltán
Népszabadság

Világháborúkat, forradalmat éltek túl, és még sok minden mást láttak a XX. századi magyar történelemből Deák László szikvízkészítő palackgyűjteményének darabjai.

Most hagyjuk az elektromotort és az öngerjesztésű dinamót, és hagyjuk a csöves villámfeszítőt. Fontos találmányok voltak bizonyára, de Jedlik Ányos természettudós, feltaláló, bencés szerzetes mindezeken kívül 1826-ban szerkesztett egy fura készüléket is, amellyel mesterséges, szénsavas vizet lehetett előállítani, és amelynek eredeti neve „Savanyúvízi készület”. Az ő tervei alapján épült fel az első szikvízüzem is, amely erős lökést adott a szódavízfogyasztásnak és persze a fröccskészítésnek.

Móricz Simon

Természetesen ez is szóba kerül, amikor Deák Lászlóval, az egyik legpatinásabb budapesti szódavízkészítő kisüzem vezetőjével beszélgettünk. A Deák család 1922-ben kezdte el a szikvízgyártást a Ferencvárosban, és idén hatvan éve, hogy Márton utcai telephelyükön dolgoznak. Az üzem egy gyönyörű, régi ferencvárosi házban található. Az udvaron 150 éves szőlőtőke, égbe nyújtózó, öles fák és egy frissen telepített szőlősor, amelyen a tulajdonos reményei szerint rövidesen megterem a kadarkához (vagy, ahogy fradista kötődése okán elnevezi majd: a Fradarkához) szükséges szőlő.

 

Kicsit beljebb a korszerű „savanyúvízi készület” mellett vitrinekben a múlt emlékei: a veszélyes munka miatt régebben használatos bőrkötény, védőmaszk és persze a szépséges, korabeli szódásüvegek, amelyek, ha beszélni tudnának, Deák László szerint többet mesélhetnének a korabeli mindennapokról, mint egy történelemtanár. Ezek az üvegek túléltek két világháborút, egy forradalmat, túlélték a szocializmust és azt is, ami utána jött, megfordultak vendéglőkben, kórházakban, közintézményeknél és családoknál. S miután kieresztették belőlük a hűsítő szódavizet, valamennyi alkalommal visszatértek az öreg, ferencvárosi műhelybe, hogy testükben ismét randevúzzon a jó minőségű víz és a szén-dioxid.

Deák úr emlékeket idéz a múltból. Szóba kerül a családi üzem 1950-es államosítása, az 1954-es újraindulás, amelyhez a szódás kollégák adták össze a felszerelést. Szóba kerül Bandi, a kedves szódás ló, akit a szóbeszéddel ellentétben egyáltalán nem vertek, sőt. Családtagnak tekintették, munkatársnak, miként az is volt: megesett, hogy a szépséges fröccsöktől már délelőtt elbóbiskoló kocsis irányítása nélkül járta le a napi útvonalat. S sem tiltakozott, amikor az fényes jókedvében elhatározta, hogy Bandi segítségével legyőzi a száguldó villamost.

Vizes és fröccsös. Deák László ferencvárosi üzemében
Vizes és fröccsös. Deák László ferencvárosi üzemében
Móricz Simon

Beszélünk aztán Deák László „Pro Urbe Ferencváros” díjáról, de aktualitása okán a víz világnapjáról is, amelyen Deák úr mindig megnyitja üzemét az érdeklődők előtt, akik jönnek is szép számmal, alkalmanként 400-500-an is. A gyerekeknek játékot eszel ki, s miközben a mesterség fortélyait tanítgatja nekik, a felnőttek körbejárják az üzemet, megnézik a jelen gépezeteit és a múlt emlékeit, végül megízlelik a frissen gyártott szikvizet és frissen gyártott szikvízzel elegyített bort, azaz a fröccsöt.

Amely szintén szóba kerül, naná! Deák László ugyanis tíz éve fröccstörténeti előadásokat is tart, melyek során mesél az ital múltjáról, fajtáiról és furcsaságairól. Arról például, hogy Szeged környékén a plató volt az egyik mértékegysége a fröccsnek: egy plató fröccs egyenlő egy kerek pincértálcányi itallal. Vagy arról, hogy mit mondott Márai Sándor a fröccsről (szépeket), mennyi kisfröccsöt ivott meg egy ihletett alkalommal a legenda szerint Puskás Öcsi (ha hihetünk a legendának, akkor 164-et), valamint beszél az ismert és kevéssé közismert fröccsfajták receptjéről.

Megtudjuk, hogy a mafla nevezetű keverék fél liter borból és ugyanannyi szódavízből áll, a Krúdy-fröccs kilenc deci borból és egy deci szódavízből, ha pedig valahol színészfröccsöt kérünk, akkor két deci szódát kapunk, azt is langyosan. S ha már szóba került a legendás futballista, meg kell említenünk még a Puskás-fröccsöt, amely a 6:3 emlékére hat deci borból és három deci szódából áll. És hozzá kell tegyük: még szerencse, hogy nincs „Egervári 2013”, más néven „hollandfröccs”, amely egy deci borból és nyolc deci szódából állna, de ezt már csak a rosszindulat mondatja velünk, mely időnként úgy gyöngyözik föl bennünk, mint szikvízben a mámoros buborék.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.