A később porondra lépő Tállai Andrást taps és némi fütty köszöntötte: utóbbiról nem lehetett eldönteni, hogy ovációt vagy épp tiltakozást fejezett ki. A körzet fideszes képviselőjelöltje, belügyi államtitkár külön köszöntötte a pódiumról szülőfalujából, Görbeházáról érkezett rokonait. – Miniszterelnök úrnak jelentem, a munkát elvégeztük, optimistán, de nem elbizakodottan várjuk április 6-át – mondta, majd pártállami toposzokat idézve így folytatta: „az elért eredményeket értékeltük, és meghatároztuk a következő négy év célkitűzéseit, feladatait". Elsorolta, hogy az elmúlt hónapokban járt az ónodi vásárban, ahol választási malacot vett, hogy legyen szerencséje, s felköszöntött két százéves nénit. – Julika és Erzsike néni üzeni, hogy rám és a Fideszre fognak szavazni – mondta. Ültetett cseresznyefát Szomolyán, töltött hurkát a tardi asszonyokkal, táncolt a mezőkövesdi bálon, és a nőnapi rendezvényen azt is megmutatta, hogy zongorázni is tud – tette hozzá.
Szavai szerint a szocialisták nem csak időben, hanem térben is hazudnak, s nem csak a „nagy szocik", hanem "kispályás helyi fullajtárjaik" is ezt teszik. - Szocialista ellenfelem is hazudik, neki nem számít se család, se haza, se becsület, csak a hatalom – mondta, ám szavait helyeslő fújjolás helyett – talán még őt magát is meglepve –, mély csend fogadta. Így inkább az egyszeri Pista bácsit idézte, aki a szocialisták egyik kampánymondatára, miszerint Mezőkövesden sem stadion, hanem kórház kell, azzal válaszolt, hogy ő inkább meccsre, mintsem kórházba jár. – Hajrá, Magyarország, hajrá dél-Borsod! Emeljük magasba a táblákat! – fejezte be beszédét Tállai András.
Orbán Viktor egy focihoz köthető emlékével indított: eszerint ő maga először 1994 áprilisában járt a matyók fővárosában, amikor a Mezőkövesd-Hejőcsaba „megye egyes" mérkőzésen elvégezhette a kezdőrúgást. – Jó barátot és elszánt bajtársat kaptam Tállai András személyében, és kellene ő nekem megint. Nem azért mondom, mintha az Önök képviselője könnyű ember lenne: múlt héten egy focimeccsen attól féltem, elviszi egy szívinfarktus, úgyhogy ne nagyon engedjék őt meccsre mostanában. Két éve pedig a mezőkövesdi reptér miatt eszi az életemet. Megígértem neki: ha megnyeri a választást, beszélhetünk erről a dologról – mondta Orbán.
Majd ő is a múltba révedt, amikor arról kezdett beszélni, hogy egy választás hasonlatos a régi téeszek zárszámadásához. – Önöknek, a városnak 2010-ben volt négymilliárdnyi adósságuk. Ezt elvittük, ebből az adósságból a települést kiváltottuk – mondta, majd arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy az elmúlt négy évben 300 ezer új munkahelyet teremtettek, miközben a szocialisták – akiket azzal vádolt, hogy gyűlöletkampányt folytatnak – előzőleg elvettek 200 ezret. Közölte azt is: a baloldal szenvedélye a gyűlölködés, a jobboldalé Magyarország. Majd Churchillt idézte, aki szerint ha vannak ellenségeink, akkor már felépítettünk valamit az életben.
A Jobbikra utalva azt mondta: nem tiszte olyan embereket bírálni, akik még egyszer sem álltak a kormányrúd mögött, de azért arra figyelmeztetné őket: előbb tegyenek le valamit az asztalra, és utána jöhet az önbizalom. Szerinte tagnak lenni az Európai Unióban nem szerelmi kérdés, hanem jól megfontolt érdekek dolga. – Nem szentek ülnek ott, harcolni kell velük. Én is ott ülök olykor, mint matyó legény az ivóban, akinek mindig ott van a csizmaszárban a bicska – mondta, majd hozzáfűzte az utóbbi napokban gyakran hangoztatott hasonlatot, miszerint aki nem ül az asztalnál, az ne csodálkozzon, ha az étlapon szerepel.
Megismételte azt is: egy a tábor, egy a zászló, nem kell spekulálni – ami szavai szerint amúgy magyar fajtajelleg –, hanem minden bonyolult kombináció nélkül adják le mindkét szavazatukat a Fideszre. Felhívta a figyelmet, hogy aktivistáik sem lankadhatnak, vasárnapig be kell kopogniuk mindenhová, hogy erről meggyőzzék az embereket is.
