Amikor egy nemzetközi tudományos díjat alapítanak, pláne, ha ennek összege épp csak valamivel marad el a Nobel-díjétól, üzenetértékű, hogy kik kapják meg elsőként, kikkel lehet majd később az új elismerést „fémjelezni”. Ezért is nagy jelentőségű, hogy a dániai Agy Díjat a közelmúltban három magyarnak adták. Közülük ketten külföldön kutatnak.

Három magyar kutató kapta az "agykutatás Nobel-díjának" is nevezhető Agy-Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány első ízben ad át május 2-án Koppenhágában. Az egymillió euróval járó új díjat a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek ítélték oda.

Biciklis mobiltöltés, napenergiás pad, vízzel működő játékok - interaktív kiállítás nyílt az Erzsébet téren.

Három magyar kutató kapta az „agykutatás Nobel-díjának” is nevezhető Agy Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány első ízben ad át május 2-án Koppenhágában. Az egymillió euróval járó új díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Buzsáki Györgynek, Freund Tamásnak és Somogyi Péternek ítélték oda.

Már vagy két órája zötykölődöm a nyitott tetejű dzsippel, amikor a sofőr az errefelé főútnak nevezett aszfaltcsíkról egy keskenyebb földútra fordul. Phnom Penhből indultunk, célunk a kambodzsai fővárostól mintegy negyven kilométerre fekvő különleges állatmentő központ, ahol az illegális vadkereskedelem, a keleti orvoslás hiedelmei és a Délkelet-Ázsiában mindent az étlapra pakoló éttermek karmaiból megmentett tollas, szőrös és pikkelyes lények lelnek menedékre, és ha lehetőség van rá, egy idő után ismét szabadságra.

A pillanatnyi emlékezet a magunk mögött hagyott évet valószínűleg a katasztrófák évének tartja, annyiféle csapás érte a Föld lakosságát, s a „jóból” mi, magyarok sem maradtunk ki.

Két éven belül meglesznek a válaszok a fizika és az anyag szerkezetének alapvető kérdéseire – mondja lapunk kérdéseire Rolf Dieter Heuer, a 27 kilométer kerületű, száz méterrel a föld alatt futó óriás gyorsítót, a nagy hadronütköztetőt, az LHC-t is magában foglaló, Genf melletti európai részecskefizikai kutatóközpont, a CERN német főigazgatója, aki a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást.

Beck Mihály: Humor a tudományban Akadémiai Kiadó, 205 oldal, 3150 forint

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a tudományos díjak tömegében. Sok helyütt külföldi tudósoknak osztanak díjat, néhány ilyen elismerést a világsajtó előszeretettel nevez ilyen, vagy olyan Nobel-díjnak, utalva a díj presztízsére, mely némileg emlékeztet a tudományos díjak „királyáéra”.

Nagy időket idéz legújabb kiállításán a Magyar Természettudományi Múzeum. A XIX. század tudományra nyíló világát, melyben sorra csodálkoztak rá tudósaink a környezetünket alkotó állat- és növényvilágra, a Kárpát-medence és a Balkán kőzeteire és az ezen a területen korábban élt népességek embertani jellegzetességeire.

A Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatának keretében első ízben jöttek össze azok a hazai tudósok, akik blogot vagy szélesebb nyilvánosságnak szánt weboldalt szerkesztenek. A találkozó szervezője maga is kémikus kutató és egy nemzetközi sikerű nanotechnológiai blog közösségi oldal gazdája.

Van, akit egy kiégetett padlószőnyeg gyerekkorában örökre elriaszt a további otthoni kísérletezgetéstől, sőt attól is, hogy idejét mindenféle robbanóelegyek között töltse.

A hét végén Budapesten tartott Európai Szkeptikus Kongresszuson adott elő Simon Singh, a könyveiről hazánkban is ismert angol ismeretterjesztő, akit egy, a Guardian című lapban megjelent cikke miatt beperelt a Brit Csontkovács Társaság. A per, mely a csontkovácsok visszalépésével zárult, a sajtószabadság nemzetközi próbakövévé nőtte ki magát, és elindította a tudományos vitákra nézve is káros brit hitelrontási törvénykezés megváltoztatására irányuló kampányt.

Nem kell különösebb számtani tehetség, hogy összegezzük azon régi, mondjuk, 1900 óta meglévő épületeinket, amelyek átadásuk óta ugyanazt a funkciót töltik be. A kormány által oly sokat emlegetett nemzeti múlt ide, kulturális hagyományaink oda, finoman szólva is karcos történelmünk nem sok ilyet hagyott ránk.

Az előestét még Stockholmban, születésnapját tegnap, barátok körében már Pesten ünnepelte a 85 éves Klein György, akiről ha egy szóban akarnám leírni, hogy kicsoda, micsoda is ő, elsőként Kertész Imre jutna eszembe.

Világhírű tudós, ellenállhatatlan egyéniség, metsző logikájú vitapartner – mindez Sir Harold Kroto, a hatvan szénatomos fullerénlabdák felfedezője, aki nemrég tudományos és filozófiai kérdésekről nyilatkozott lapunknak.

Három évvel alapítása után immár az ezredik kutatási projekt támogatásáról számolt be az Európai Kutatási Tanács (ERC), mely jelenleg a legnagyobb költségvetésű, alapkutatásokat támogató szervezet Európában.

Azt mondják, ő az a magyar tudós, akivel a leggyakrabban lehet repülőtereken összefutni. Kétségtelen, a 76 éves Kroó Norbert nemzetközi reputációja párját ritkítja az európai színtéren. De idehaza is mindenütt ott van, ahol valami történik a tudományban. Volt már akadémiai főtitkár, vezetett több kutatóintézetet, és az első Orbán-kormány idején tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárként belekóstolt a politikába is. Most épp az alelnöki székben ül a Roosevelt téri palotában.

Ötzi, a jégember ott feküdt meglehetősen hideg és nedves kuckójában, nem tolongtak előtte, így tüzetesen végigvizslathattam. A Dél-tiroli Régészeti Múzeumban zárás előtt tett látogatásom másnapján, épp egy hete értek véget a felfedezését követő hosszadalmas jogi csatározások.

Mi történik Neumann János családjának egykori házával? Március közepén aggódó hangú levél érkezett a modernkori számítógép atyja nevét viselő számítógép-tudományi társasághoz. Bontják a budapesti Szabadság-hegyen álló épületet!