A kis Wirthmann Juli majdnem szemben lakott az Operával, ahová szinte hazajárt vasárnaponta, lányát rendszeres lemezhallgatásra is rászoktató orvos édesapjával. A délelőtti előadás szünetében mindig kimentek a teraszra, és ha édesanyja átellenből intett, hogy kész az ebéd, hazamentek. Ha nem, végignézték az utolsó felvonást.

Tegnapelőtt 91 éves korában elhunyt Ádám György Széchenyi-díjas idegélettan-kutató, akadémikus, az ELTE tanszékalapítója, volt rektora.

Meg akartam érteni a magyar tudományos élet működését, szerveződését, erősségeit, és különösen a jórészt történelmi függetlenségének köszönhetően meglepően nagy társadalmi bizalmat élvező Magyar Tudományos Akadémiára voltam kíváncsi – mondta lapunknak tegnapi elutazása előtt a kétnapos látogatáson Budapesten járt Anne Glover, az Európai Bizottság elnökének tudományos főtanácsadója.

Végy fél évszázados ismeretterjesztést és legalább ugyanilyen hosszú tudományos, történetesen geológiai pályafutást, ezen belül 50 elkészített természetfilmet, 103 meglátogatott országot a világ minden részén, és egy ehhez illő globális szemléletet, örökifjú kíváncsiságot, ami még 18 könyvet is eredményezett, s máris kész a legújabb kötet, ami ezekhez képest szinte semmiségnek tűnik.

Nem félsz? – kérdezték többen, amikor alig több mint egy hónappal a gázai rakétatámadás után Tel-Avivba indultam. Bevallom, figyeltem a híreket, de ottani ismerőseim biztattak, semmitől se tartsak, az idő is gyönyörű, elállt az eső, süt a nap, húsz fok van, és nyugalom. Így hát, 22 évvel első utam után újra átrepültem Izraelbe.

Debrecenből származó gyermekként a Sztehlo Gábor-féle zugligeti otthon Fecskefészkének lakója, egyetemistaként részese az ötvenhatos diákfelvonulásoknak, később, már Párizsban, a hatvannyolcas megmozdulásokon szinte szakmai forradalommal felérő sikereket ér el a fiatal orvosok mozgalmával.

A tudomány sem ad választ minden, az életünket meghatározó kérdésre, jelenségre. Honnan jöttünk? Hova tartunk? Kik vagyunk? Miért szeretünk, gyűlölünk, élünk? Miért és főleg mikor halunk meg? E kérdések jó része feltehetőleg megválaszolatlan marad, cserébe egy sereg olyan témával kapcsolatban ajánlkoznak felelettel a „tudósok”, amelyek jószerével fel sem merültek bennünk.

Itt az újabb őrület: a 2012-ben befejeződő maja naptár kapcsán – sőt hamis NASA-megfigyelésekkel – hírbe hozott, a Földet katasztrofálisan megközelítő, titokzatos Nibiru bolygó miatt mára várt világvége.

Hargittai István: Ambíció és kíváncsiság. Akadémiai, 332 oldal, 3800 forint

A falon egy kép a Wright fivérekről. Épp a Kitty Hawkot próbálják ki segítőjükkel, valamikor a XIX. század végén. Gépükön még nincs motor, de a jármű már elemelkedett a földtől. Szimbolikus fotográfia. Egyszerre érzékelteti a csapatmunkát, a felfedezéssel járó izgalmat és azt a sokévi erőfeszítést, amelynek eredménye a repülőgép megalkotása.

A nők közül senki nem repült többször az űrbe Marsha S. Ivinsnél, aki ötször hagyta el a Földet. A veterán űrhajóssal budapesti látogatása során beszélgettünk. Az űrkutatás jószolgálati nagykövetének is nevezhető, hiszen tavalyi visszavonulása óta az USA külügyminisztériumának önkénteseként járja a világot, és találkozik az űrrepülések iránt érdeklődő fiatalokkal, egyetemistákkal.

Vékony jégen jár, aki az intelligencia genetikai alapjairól próbál magyarázni. Ráadásul e bonyolult és nehezen definiálható képességünkről naponta érkeznek olykor egymásnak ellentmondó tudományos hírek. Boldogkői Zsolt egyetemi tanárral, a Szegedi Egyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetőjével megpróbálunk a jég hátán, beszakadás nélkül átkelni e veszélyes területen.

Magyarország és különösképpen Budapest most is igazán cool, vagyis klassz, sőt dögös hely – bizonygatja egy alig több mint 26 éves amerikai fiú, akinek muszáj hinni. Legalábbis az ötletek és az új műszaki megoldások terén nagyszerű az itteni környezet, mondja Joe Perla, aki bár csak az idén járja ki a Princeton Egyetem komputer szakát, máris rendkívüli sikerekkel büszkélkedhet. Az internet világának egyik tavalyi nagy dobása, a Turntable.fn nevű amerikai zenei közösségi oldal például az ő keze munkáját dicséri.

Vasárnap délután a Campona bevásárlóközpont emeletén szinte tömve volt látogatókkal az előző napon megnyílt Csodák Palotája. A Millenárisról szeptember végén kiebrudalt tudományos játszóház rekordgyorsasággal, egy hónap alatt építette be új – vélhetőleg nem véglegesnek tekinthető – otthonát, ami egyébként mindössze 200 négyzetméterrel kisebb alapterületű a korábbinál.

Balázs Ervin akadémikust még Bajnai Gordon nevezte ki a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjává, s idén lett az újjáalakult testület elnöke. A felsőoktatás minőségi megújítását szorgalmazó molekuláris biológus korábban jogszerűnek ítélte és megvédte a Semmelweis Egyetem döntését is, amikor visszavonta Schmitt Pál kisdoktori fokozatát. Most az egyetemeken zajló legújabb folyamatokról és alkotmányosan „tiltott” tudományterületéről, a génmódosításról kérdeztük.

Szimbolikus időjárás: szürke esőfelhőkkel sötétített ég várta múlt héten a napelemekkel foglalkozó európai kongresszust és a hozzá kapcsolódó hatalmas kiállítást Frankfurtban. A több mint száz országból érkezett négyezer résztvevő egy roppant gyorsan változó, forrongó terület helyzetét és lehetőségeit próbálta áttekinteni.

A minap kezdték árulni a legújabb iPhone-t. Bojár Gábort, az Európai Technológiai Intézet új igazgatótanácsi tagját az innovációról és a demokrácia lebontásáról kérdeztük, de az új kütyü premierjén látottakra is reagált. Mint mondta, önmagában pozitív, ha egy műszaki alkotáshoz valakit érzelmi kapcsolat fűz. Ha egy gépet nemcsak használunk, hanem szeretjük is. Hiszen az életben nem az a legszebb, ha szeretünk valakit vagy valamit?

Húsz éve vált hazánk az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN tagjává, s az évforduló tiszteletére rendezett szerdai konferenciára Budapestre érkezett főigazgatótól, Rolf-Dieter Heuertől ismét előrejelzést kértünk. Két éve e hasábokon pontosan megjósolta a Higgs-bozon felfedezését.

A gazdasági világválság tudományra és innovációra gyakorolt hatását elemzi az OECD most megjelent terjedelmes tanulmánya, mely érdekes és megfontolandó megállapításokat tesz egyebek mellett hazánkra is.