Unas fáraó szakkarai sírjának termeiben több mint száz éve felfedezték már a piramisszövegeket. Egyes részeiket azonban a mai napig nem tudták megfejteni. Most kiderült az ok: az egyiptomi hieroglifákkal néhol az eddig ismert legősibb sémi nyelvű varázsszövegeket jegyezték le.

A találkozás Dantéval szolgált némi meglepetéssel a kutatóknak. Kiderült, hogy habár nem a világ legszebb férfija volt, korántsem nézett ki olyan előnytelenül, mint amilyennek néhány művész ábrázolta.

Hivatalosan is megerősítették, hogy megtalálták Szent Pál szarkofágját abban a római bazilikában, amely a szent nevét viseli, az alatt a főoltár alatt, amelynek közelében egy márványtáblán a következő felirat olvasható: Pál, a mártír apostol.

Mexikói régészek nagyon remélik, hogy kivételes szerencséjük lesz, és a nemrég felfedezett, szörnyarcú istennőt ábrázoló kőtömb alatt egy azték uralkodó sírját találják meg. Ez volna az első olyan azték uralkodó sírja, aki 1427 és 1521 között irányította az Azték Birodalmat.

Rendkívüli leletre bukkantak Etiópiában: egy kisgyermek majdnem teljes csontvázát találták meg. A szenzációt az jelenti, hogy a hároméves kora körül elhalt gyermek emberféle volt, az Australopithecus afarensis faj egyede, feltehetően egy leányka, és több mint hárommillió évvel ezelőtt élt.

A Neander-völgyi ember kapcsán számos kutató azt feltételezi, hogy kihalt rokonunk valamiféle mellékhajtás, amolyan "kakukktojás" volt az emberré válás törzsfejlődési fáján. A legújabb kutatások szerint azonban nagy valószínűséggel éppen saját fajunk az.

Az ember nem tud megélni sehol a világon víz nélkül. A történelem kezdetétől folyók partján, vagy a nagy esőzések nyomában telepedtek meg eleink.

Egyiptológusok továbbra is értetlenül állnak a luxori Királyok Völgyében talált rendkívüli felfedezés előtt. A Tutanhamon-sírtól alig öt méterre felfedezett sírépítmény utolsó koporsóját is felnyitották. A rejtélyek fokozására és a kutatók szomorúságára azonban abban sem találtak múmiát. A KV63-ban, a Királyok Völgyében talált 63. sírban egyetlen holttest sem feküdt. Kinek épült a sír, és hol vannak a tetemek?

A 27 000 éve halott fiatalember egy barlangteremben feküdt. A falakat színes rajzokkal díszítették, ezek között pedig - elnagyolt - vonásokkal egy arc tekintett a kutatókra a nyugat-franciaországi barlangban, a vilhonneuri erdőségben.

Szinte teljesen ép, réz áldozati üstöt találtak régészek a Balatonlelléhez közeli Rádpusztán a 67-es út építését megelőző régészeti feltárás során. A feltehetően kultikus célokra használt tárgyat a hunok készítették a Kr. u. V. században - mondta el lapunknak Németh Péter Gergely ásatásvezető régész.

A majom és az ember fejlődési útja a törzsfejlődési fán feltehetően később ágazott szét, mint azt eddig feltételezték - derült ki az amerikai Broad Institute kutatócsoportjának legújabb vizsgálataiból. Feltehetően nem 10, de még csak nem is 7 millió éve indult el az ember véglegesen az önálló fejlődés útján, hanem "csak" 6,3-5,4 millió éve. Ráadásul a szétválás igencsak szokatlan módon következett be: a kezdeti elkülönülést egy átmeneti keveredés követte, hogy aztán megtörténjen a végleges szétválás.

Észak-Etiópiában egy újabb, eddig ismeretlen emberféle fajhoz tartozó koponyát találtak. A lelet nagyon jó állapotban került elő, s az máris látszik, hogy az emberré válás törzsfáján a - mintegy kétmillió éve megjelent és kétszázezer éve kihalt - Homo erectus, valamint a - mintegy százhetvenezer-kétszázezer éve kifejlődött - modern ember között helyet foglaló új faj kicsinyke lehetett.

Amikor az egyiptológusok beléptek a sírba, a döbbenettől nem jutottak szóhoz. A falakon a megszokott ábrázolások helyett két egymást elmélyülten szerető férfit láttak. Mivel hasonló sem került elő eddig Egyiptomból, a kutatók csak találgatják, kiket ábrázolnak a képek: ikreket vagy egy homoszexuális párt. Egy újabb vélemény szerint öszszenőtt ikertestvérpárt.

Hatalmas, ősi csata nyomaira bukkantak a kutatók. Ez az eddig talált legkorábbi háborús régészeti lelet. Az 5500 éve lefolyt tragikus ütközet romba döntötte a megtámadott felső-mezopotámiai (ma Északkelet-Szíria és Irak határterületén fekvő) várost, maga alá temetve a városlakók mindennapi életének érintetlenül hagyott tárgyait is.

A legfrissebb genetikai kutatások szerint a mai európaiak ősei vadászok voltak, és nem azok a később a Közel-Keletről bevándorolt népek, akik a földművelés ismeretét magukkal hozták Európába. A DNS-vizsgálatokat - mint ahogyan arról a Science beszámolt - Magyarországon, Németországban és Ausztriában előkerült csontmaradványokon végezték el.

Marcello Canuto, a Yale Egyetem professzora idén áprilisban expedíciót vezetett Guatemala Peten tartományának egy nehezen megközelíthető, erdős vidékére, La Coronába. Már korábban is jártak kutatók a lelőhelyen, találtak is feliratos kőtáblákat, de pontosan senki nem tudta bizonyítani, melyik ősi város állt egykoron azon a helyen.

Kínában a napokban vizsgálóbizottságot hoztak létre, hogy végre nyomára akadjanak a több mint hatvan éve rejtélyes körülmények között eltűnt világhírű koponyadaraboknak, az ötszázezer éves pekingi ember maradványainak.

Művészettörténészek régóta keresték a választ a kérdésre, miként érték el a reneszánsz velencei festők képeik csodálatos fényét. Barbara Berrie, a washingtoni National Gallery of Art vezető restaurátora most felfedezte a titkot: a művészek parányira tört üvegdarabkákat kevertek a festékbe.

A világ legrégebbi monostorában azt tervezik, hogy a legmodernebb eszközökkel megpróbálják láthatóvá tenni azokat az ősi bibliai szövegeket, amelyek az egyiptomi Sínai sivatagban egy elfeledett kamrába rejtve vészelték át az évszázadokat.

A Dél-Amerika magas hegyeiben talált gyermekmúmiák vizsgálatakor egyértelműen bebizonyosodott, hogy az inkák ölték meg őket a XV-XVI. században. Noha nem derült ki, hogy ők is ettek volna áldozataik testéből, mint északi szomszédaik, az aztékok, nyilvánvaló, hogy az inka uralkodók "vadásztak" a megfelelő gyermekekre, akiket hatalmas értéknek tekintettek, mert isteneiknek áldozhatták fel őket.