Hiteles középtávú gazdaságpolitikai, deficit- ésadósságcsökkentő terv nélkül nehezen lehet kikecmeregni a jelenlegi válságból. A piacok éppen ezek hiánya miatt egyre idegesebbek, ezért növekedik a recesszió veszélye Európában, s ezen belül Magyarországon is. Csaba László, a Közép-európai Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az Akadémia levelező tagja szerint Magyarország már lekésett arról, hogy ilyen átfogó tervvel hozakodjék elő, de gazdaságpolitikai zsánerét azért megpróbálhatná bemutatni.

Hiteles középtávú gazdaságpolitikai, deficit- és adósságcsökkentő terv nélkül nehéz lesz kikecmeregni a jelenlegi válságból. Sőt, a piacok éppen ezek hiánya miatt egyre idegesebbek, ezért növekedik a recesszió veszélye, Európában, s ezen belül Magyarországon is. Csaba László, a Közép-európai Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az Akadémia levelező tagja szerint Magyarország már lekésett arról, hogy ilyen átfogó tervvel hozakodjék elő, de a gazdaságpolitika zsánerét azért megpróbálhatná bemutatni, ehhez azonban folyamatos párbeszédre lenne szükség a piacokkal. A bizalom receptje változatlan: kiszámíthatóság, jogállamiság, átláthatóság.

Az amerikai munkanélküliségi ráta beragadt a kilencszázalékos szinten az év első tíz hónapjában, de novemberben 8,6 százalékra csökkent. A munkaügyi minisztérium által pénteken közzétett adatok szerint 120 ezer munkahely keletkezett. A feldolgozóipari tevékenység élénküléséről csütörtökön publikált másik adat is a fellendülés erősödésére mutat.

Japán államadóssága meghaladta a bruttó nemzeti termék (GDP) 200 százalékát. Ez a mérték példa nélküli. Kérdés, hogy mélyreható reformok nélkül kezelhető marad-e. Ha az eurózónát övező változékony piaci hangulatból bármire következtetni lehet, akkor egyre nő annak kockázata, hogy a japán államkötvényhozamok megemelkednek. Ennek hatásai nehezen beláthatóak – legalábbis a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.

A megcsappant befektetői bizalom, s a pénzügyi válság hozadéka miatt szenvedő magán- és háztartási szektor miatt recesszió vár a magyar gazdaságra 2012-ben, amikor a GDP 0,6 százalékkal zsugorodhat. Ez áll az OECD hétfőn délelőtt közzétett előrejelzésében.

Meglepő időzítéssel, de nem meglepő módon minősítette le a romló növekedési kilátásokra, a fiskális kiigazítás ebből fakadó kockázataira, bizonytalanságaira hivatkozva a Moody’s a magyar államadósság besorolását, amely a Baa3-ból a Ba1 osztályba került át, s esett ki így a befektetésre még ajánlott kategóriából. Ez már a bóvlikötvények világa. Amelyből a kiút a bizalmat erősítő gazdaságpolitikán és a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) át vezet.

Megduplázódott a spanyol kincstárjegyek hozama, s meghaladta a hasonló futamidejű görögét. Az adósságválságra mindkét ország új, illetve megválasztott kormánya közös európai megoldást sürget, de Berlinből ellenkező értelmű jelzések érkeznek.

Zuhanó tőzsdeindexek, emelkedő spanyol, olasz és francia hozamok jelezték hétfőn, hogy a befektetők egyelőre nem bíznak a technokrata kormányok vagy a nagy győzelmet arató spanyol Néppárt képességeiben, hogy fordítani tudnak az eurózóna eszkalálódó válságának menetén, mert még mindig hiányoznak az ígért tűzfalak.

Nem sikerült túljutnia a holtponton vasárnap sem az amerikai törvényhozás különleges bizottságának, az úgynevezett szuperbizottságnak, amelynek legalább 1200 milliárd dollárral kellene csökkentenie a deficitet tíz év alatt.

Egyre veszélyesebb szakaszába lép az eurózóna válsága az elemzők szerint: a tőzsdék pénteken is idegesen viselkedtek, az olasz és a spanyol államkötvény-hozamok emelkedésének mértékét pedig csak ez európai jegybank képes kordában tartani. Kiújult a német-francia vita az EKB szerepéről, s az ellentétek jegyében tárgyalt Berlinben David Cameron brit kormányfő is.

A hitelminősítő cégek átfogó reformjára tesz kedden javaslatot az Európai Bizottság, amely még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kritikus helyzetekben az európai felügyeleti hatóság felfüggessze a szuverén besorolás rontását. Az érintettek úgy vélik, tönkre akarják őket tenni.

Legyünk, vagy ne legyünk? Ha nagyon kiélezzük az eurózóna, illetve az Európai Unió alapdilemmáját, akkor alighanem ezt a hamleti kérdést kell feltennünk, minthogy jelenleg a krízis kevésbé gazdasági, mint inkább intézményi és politikai. A válságkezelés főszereplői is borús hangot ütnek meg, mert a közvéleményt is szembesíteni kell a kevés örömöt tartogató jövővel.

Megnyugodtak valamelyest a piacok pénteken, miután az olasz szenátus elfogadta az új költségvetési csomagot. Ezzel megnyílik az út, hogy Mario Monti volt európai biztos alakítson szakértői kormányt.

Ébredjetek, mert jön a cunami, a bizalmi válság mindent elsöprő hulláma – e drámai hangnemben figyelmeztet az Európai Bizottság, hogy nagy a baj. Nemcsak Magyarországon, hanem nagyjából egész Európában. Leálltak a gazdasági motorok, s így aligha lehet elmenekülni az adósságválság fenyegető katasztrófája elől.

A legnagyobb amerikai bankok még nagyobbak lettek a bankárok kapzsiságát bíráló Barack Obama elnöksége alatt, profitjuk elérte a 2008-as, azaz a válság kirobbanása előtti szintet. Ám nem annyira a hitelezés bővült a közpénzek százmilliárdjainak az ágazatba zúdítása nyomán, hanem a kockázatos tranzakciók száma emelkedett meg. Ezt mutatta ki a The Washington Post elemzése amerikai kormányzati adatok és szakértői tanulmányok alapján.

A világgazdaság és a fejlett országok fejlődése nem tudja újra felvenni a válság előtti iramot, s ez a közép-európai régió, így Magyarország számára is nagy csapást jelent – mondja Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök. Az olasz Intesa Sanpaolo regionális igazgatója, a CIB Bank elnöke szerint a devizaadósokon nem segít a végtörlesztés, amelynek költségét az összes adófizetőnek kell majd állnia.

Nem minden arany, ami fénylik – a mondásban rejlő igazságot hamar felismerték a piacok, melyek az eurózóna vezetőinek csütörtök hajnali alkuját hatalmas ovációval fogadták, de pénteken már lefelé ereszkedtek a részvényárfolyamok Frankfurtban és Londonban amiatt, hogy a lényegről semmit sem lehet tudni.

Elképzelhető, hogy a nagy hitelminősítők közül legalább egy hamarosan lerontja a magyar államadósság besorolását, így az is, hogy az ország bóvli kategóriába kerül.

– A döntés tényének örül a piac – mondta lapunknak Raffaela Tenconi, a Merrill Lynch vezető elemzője a Budapesti Gazdasági Fórumon, miután az eurózóna állam- és kormányfői csütörtökre virradóra megállapodtak a banki feltőkésítés, a görög adósságcsökkentés és az európai pénzügyi mentőalap (EFSF) felturbózásának mértékében.