Az elemzői prognózisnál valamivel több, 165 ezer új munkahelyet hoztak létre a foglalkozatók áprilisban az Egyesült Államokban. A munkanélküliségi ráta így 7,5 százalékra csökkent.

A helyzet rossz, nincs hitelkereslet és -kínálat, az infláció túl alacsony, a munkanélküliség túl magas, ezért az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön negyed százalékponttal 0,5 százalékra vitte le az irányadó kamatot a pozsonyi kihelyezett ülésén.

A helyzet rossz, nincs hitelkereslet és -kínálat, az infláció túl alacsony, a munkanélküliség túl magas, ezért az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön negyed százalékponttal 0,5 százalékra vitte le az irányadó kamatot a pozsonyi kihelyezett ülésén.

Nem változtat egyelőre a monetáris politikán az amerikai szövetségi jegybank (Fed), mert a költségvetési kiigazítások növekedést gátló hatásai miatt is szükség van a gazdaság támogatására.

A negyedik negyedévhez képest gyorsan, a várakozáshoz képest lassan növekedett az amerikai gazdaság az első három hónapban, amikor 2,5 százalékos éves ütemet ért el a hazai össztermék (GDP) bővülése. A második negyedév gyengébbnek ígérkezik az adóemelések és a kiadáscsökkentések hatása miatt.

A negyedik negyedévhez képest gyorsan, a várakozáshoz képest lassan növekedett az amerikai gazdaság az első három hónapban, amikor 2,5 százalékos éves ütemet ért el a hazai össztermék (GDP) bővülése. A második negyedév gyengébbnek ígérkezik az adóemelések és a kiadáscsökkentések hatása miatt.

Elméletét vesztette a megszorító politika, amikor átesett a varázsküszöbön, amely sohasem létezett. A Massachusettsi Egyetem három professzora, Thomas Herndon, Michael Ash és Robert Pollin bebizonyította, hogy a két harvardi közgazdász, Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff hibás számításra alapozta azt a széles körben elfogadott alaptételét, amely szerint a gazdasági növekedés üteme hirtelen lendületét vesztheti, ha az államadósság aránya átlépi a GDP kilencven százalékát.

Szerencsésen egybeolvadhat két ellentétes folyamat a világgazdaságban, ám feszültségek megannyi újabb gócát terjesztve, változó nagyhatalmi érdekek mentén. Ha egy korszak nem is zárul le, de alighanem véget ér az a bő tízéves periódus, amelyben az Egyesült Államok felvevőpiacként tárta ki kapuit a feltörekvő és fejlődő országok termékei előtt.

A fellendüléshez vezető út a fejlett gazdaságokban bukkanókkal és kátyúkkal teli, de összességében valamivel kedvezőbb a helyzet, a pénzügyi piacok viszonylag higgadtak, a feltörekvő országok pedig jól teljesítenek. Magyarországon viszont a nem szokványos gazdaságpolitika rombolta a bizalmat és visszavetette a beruházásokat.

A IMF kedden adta ki az új költségvetési jelentését, amely szerint Magyarországon az államadósság GDP-hez viszonyított aránya még 2018-ban is 79,2 százalék lesz, a deficit pedig valamivel három százalék felett alakul.

A fellendüléshez vezető út a fejlett gazdaságokban bukkanókkal és kátyúkkal teli, de összességében valamivel javult a helyzet januárhoz képest – áll az IMF által készített előrejelzésben. Magyarországon a nem szokványos gazdaságpolitika rombolta a bizalmat.

Háromsebességes világgazdaság kialakulásáról beszélt Christine Lagarde, az IMF vezére New Yorkban. Leggyorsabban a feltörekvő országok haladnak, őket követi az Egyesült Államok, Svájc és Svédország, majd mögöttük kullog az eurózóna és Japán.

Az infláció a fejlett gazdaságokban elhalni, s nem szenderegni látszik, mert sikerült a várakozásokat lehorgonyozni, s ez a helyzet így is marad, ha a jegybankok politikai nyomás nélkül reagálhatnak az eseményekre, és átgondolhatják, miként tehetnék még rugalmasabbá az inflációs célkövető monetáris politikát. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jövő heti tavaszi közgyűlésére készülő világgazdasági előrejelzés elemzői fejezeteit most tették közzé.

Forradalmi változáson ment keresztül az amerikai jegybank (Fed) tájékoztatási politikája. Két évtizede még semmit sem mondott a döntések hátteréről, ma viszont előretekintő eligazítást nyújt, hogy a hosszabb távú várakozásokat befolyásolja, s voltaképpen maga a kommunikáció is a nem szokványos eszköztár részévé vált.

Mindössze 88 ezer új munkahely jött létre az Egyesült Államokban márciusban, a vártnál jóval kevesebb, ami a jegybankot további élénkítésre kényszerítheti, miközben a költségvetési kiadásokból havonta 85 milliárdot faragnak le, ám ennek fékező hatása csak később lesz érezhető.

Forradalmi változáson ment keresztül az amerikai jegybank (Fed) tájékoztatási politikája. Két évtizede még semmit sem mondott a döntések hátteréről, ma viszont előretekintő eligazítást nyújt, hogy a hosszabb távú várakozásokat befolyásolja, s voltaképpen maga a kommunikáció is a nem szokványos eszköztár részévé vált. Erről beszélt Janet Yellen, a Fed alelnöke.

Nem feltétlenül bátorítóak a nem konvencionális jegybanki intézkedések, különös tekintettel a hitelezésre gyakorolt gyenge hatásra, mondta csütörtöki sajtóértekezletén Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, azt követően, hogy a frankfurti intézmény tartotta a 0,75 százalékos, a Bank of England pedig a maga 0,5 százalékos irányadó kamatát.

Tartja a kamatot az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England. Előbbinek azonban mondania kéne valamit a recesszióról, utóbbinak az inflációról. A japán jegybank az irányadó kamat helyett a monetáris bázisra figyel, hogy két év alatt két százalékra emelje az árindexet. A Nikkei száguldott.

A magyar gazdaság stagnálni fog ebben az évben a viszonylag kedvezőtlen nemzetközi környezetben, visszaesik a belső felhasználás és a beruházás. De a költségvetés hiánya nem éri el a GDP három százalékát jövőre sem.

Csupán az elmúlt bő esztendőben is többször utalt rá Ben Bernanke, az amerikai Fed elnöke, hogy a jegybankok ismeretlen vizekre eveztek az úgynevezett nem szokványos eszközök bevetésével. A manőver értékelésével még nyilván várni kell. De a jegybankok a nem szokványos, azaz a rendkívüli mértékű likviditásbővítő beavatkozás, a „mennyiségi könnyítés” révén enyhíteni kívánták a pénzügyi válság hatásait, helyreállítani a hitelezést és a maguk részéről segíteni a gazdaságokat, hogy visszatérjenek a növekedési pályára.