Esnek a tőzsdék, mégse hasít az USA
Az európai tőzsdék eleve borús hangulatban várták az amerikai adatot, London és Frankfurt több mint egyszázalékos esést jelzett. Az amerikai munkaügyi minisztérium közleménye aztán megerősítette, hogy nem alaptalanul keseregtek a befektetők, ugyanis a szakértői kétszázezres várakozáshoz képest mindössze 88 ezer munkahely keletkezett márciusban. Kilenc hónapja a legkevesebb. Ha az új állások száma százezer alá esik, az már nagyon aggasztja a befektetőket és a döntéshozókat is. Annak ellenére, hogy a februári 236 ezres adatot 268 ezerre változtatta a minisztérium statisztikai részlege. A hírre az európai tőzsdeindexek növelték veszteségeiket, megközelítve, meghaladva a két százalékot. New Yorkban a Dow index a nyitás után több mint egy százalékkal süllyedt. Igaz, ebbe belejátszott a kínai madárinfluenza-járvány terjedése, és az észak-koreai feszültség is.
Az amerikai tőzsdeindexek az utóbbi hetekben ugyan rekordokat döntöttek, az S&P például e hét keddjén, de már szerdán gyülekezni kezdtek a felhők, amikor kiderült, hogy a magánszektor a vártnál kevesebb munkahelyet teremtett, s két beszerzésimenedzser-index is kedvezőtlen folyamatokra utalt a feldolgozóiparban. A friss adat, amely az állami szektor foglalkoztatását is tartalmazza, rávilágít, hogy elsősorban az üzemekben és a kiskereskedelemben romlott a foglalkoztatási helyzet.
A munkanélküliségi ráta, amely a háztartások körében készült felmérést tükrözi, 7,7-ről 7,6 százalékra csökkent, ennek viszont az az oka, hogy a foglalkoztatottak és aktívan állást keresők aránya 34 éves mélypontra, 63 százalékra zuhant.
Az amerikai jegybank nemrégiben megerősítette, hogy csak akkor hagy fel a nem szokványos eszköznek számító mennyiségi könnyítés, azaz nagymérvű értékpapír-vásárlási likviditásbővítő programjával, ha érdemi javulás érzékelhető a foglalkoztatásban. Az új adat viszont arra utal, hogy az utóbbi hónapok viszonylag kedvező folyamatai gyengülni látszanak, s az első negyedév aligha hozza a három százaléknál magasabb éves növekedési ütemet, amire az utóbbi hetekben egyre több elemző számított.
Márciusban érvénybe léptek a költségvetési kurtítások, amelyek havonta 85 milliárd dollárra rúgnak, valószínűleg véletlenül, de épp akkora összeget tesznek ki, mint amennyiért az amerikai jegybank értékpapírokat vásárol. Ennek a fiskális megszorításnak a hatása még aligha érzékelhető, de a következő hónapokban visszafoghatja a gazdaságot. Az év eleje óta megemelkedett a munkavállalói társadalombiztosítási járulék is, de ennek hatását a fogyasztás szempontjából egyelőre ellensúlyozta, hogy csökkent a háztartások megtakarítása.