Nem a világraszóló tudományos eredményei miatt emlékezünk a százhetven éve, 1843. augusztus hatodikánPesten született Heller Ágostra. A modern tudománytörténet megteremtője volt az 1902. szeptember 4-én Budapesten elhunyt Heller.

Először sikerült kimutatni, hogy a földrengések metánkibocsátással járnak – erről jelent meg néhány napja tanulmány a Nature Geoscience című tudományos portálon. A cikket jegyző német és svájci kutatók becslése szerint a tenger alatti földrengések következtében – a gázforrás kimerüléséig – akár egy évszázadon át is metán juthat a mélyből a légkörbe.

Csak pihenni, nyújtózni akartunk és belekóstolni egy kisváros szombat délutánjába a többórás autózás után, ezért álltunk meg Lendván. A várat odafelé menet az autópályáról is jól láttuk, de azt nem, hogy mit rejt most a „szokásos” csodákon felül. Egy Rembrandt-kiállítást.

Már most forgatókönyvek készülnek arra az esetre, amikor nem lesz elegendő mennyiségű urán az atomerőművek számára. Az egyik változat, hogy a meglévő készleteket a jelenleginél nagyobb hatékonysággal használjuk fel – így odázva el az uránmentes korszakot –, ráadásul úgy, hogy kevesebb radioaktív hulladék keletkezzen.

Két éve Újvidéken, tavaly Szegeden mutatták be a Milevát. Egy operát, amely Albert Einstein első feleségéről, annak tragikus életéről szólt. Mileva Marics 65 éve, 1948. augusztus 4-én Zürichben hunyt el.

Már tíz hónapos az első „megtervezett” gyermek, akinek fogantatásánál magyar orvos is bábáskodott.

„A fizika egyik fejedelme halt meg” –e szavakkal emlékezett meg EötvösLorándról Albert Einstein. 1848. július 27-én Budán született az egyik legkiválóbb magyar fizikus, akinek eredményei a kapillaritásról, a gravitációról és sok másról a fizika tudományát máig ható eredményekkel gazdagították. Eötvös Loránd 1919. április 8-án hunyt el Budapesten.

Egy olyan kis ország, amit a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni, és amelynek lakói olyan nyelvet beszélnek, amit senki sem ért, a XX. században számos zsenit adott a világ tudományának. Közülük ötöt – az amerikai atomprogram kulcsfiguráit: Neumann Jánost, Szilárd Leót, Teller Edét, Kármán Tódort és Wigner Jenőt – éppen a fentiek miatt „marslakókként” szoktak emlegetni. Egyikük lánya, Marina von Neumann arra vállalkozott, hogy egy később született marslakóval, Lovász László akadémikussal a matematikáról és minden másról beszélgessen.

Sokan sokáig hitték, hogy a gázálarcot az 1783-ban Sopronban született Kőszeghi Mártony Károly mérnök, táborszernagy találta fel. Nos, nem. Az 1848. július 21-én Brünnben elhunyt Kőszeghi a légzőkészülék atyja. Meg a gulyáságyúé.

Egy egészséges kisfiú, Connor Levy, történelmet írt. Ő az első ember, akinek teljes genomját – lévén az embrió IVF technológiával, azaz testen kívüli megtermékenyítéssel jött létre – a beültetés előtt teljes egészében megszűrték. Az új eljárás növelheti a sikeres terhességek számát, de elhozhatja a gyerektervezés korát.

Nyolc órát ülünk az irodai íróasztal mögött, majd letudva a munkát, autóba ülünk, vonatra, buszra szállunk. Hazaérve holtfáradtan lerogyunk a tévé elé, hogy így pihenjük ki magunkat. Nagyon rosszul tesszük, hogy így cselekszünk. Az amerikai rákkutató társaság 2010-ben 123 ezer középkorú ember tizennégy éven keresztül gyűjtött, az életviteli szokásokra koncentráló adatait elemezte ki – és meghökkentő eredményekre jutott.

Azt még senki sem tudja, hogy mit tartalmaz a világ egyik legrejtélyesebb középkori kézirata, a nevezetes Voynich-kézirat, de úgy tűnik, hogy értelmes üzenetet rejthet. Hogy mifélét, nos, ezzel a problémával csaknem száz éve küzdenek kódfejtők, matematikusok, nyelvészek.

Százötven éve, 1863. július 11-én született a Középiskolai Mathematikai Lapok alapítója, Arany Dániel. Hiába határozta meg generációk életét az általa létrehozott folyóirat, ez sem mentette meg a gettótól. Valamikor 1945 januárjában hunyt el.

Japán cégek június végén jelentették be, hogy a közösen kifejlesztett Kirobo nevű robotjuk is ott lesz a Kounotori 4 teherűrhajó fedélzetén, amit a tervek szerint augusztus 4-én indítanak a Tanegashima Űrközpontból a nemzetközi űrállomásra. (A japán remény és a robot szóból faragott Kirobo nevet 2452 javaslat közül választották ki.)

A száz éve született Erdős Pál (1913–1996) a XX. század egyik legkiemelkedőbb, sőt a világ valaha élt egyik legtermékenyebb matematikusaként 458 társszerzővel, több mint 1600 cikket publikált. A Wolf-díjas Erdős legnagyobb hatást a számelmélet, a kombinatorika, a halmazelmélet, az analízis, a geometria és a valószínűségszámítás területén tette.

Öt természeti és tizennégy kulturális helyszínnel bővült néhány napja az UNESCO világörökség listája a kambodzsai Phnompenben rendezett tagfelvételi tanácskozáson: így már 160 ország összesen 981 helyszíne szerepel a kivételes értékek gyűjteményében.

Anyák milliói köszönhették neki az életüket, ám külföldi kortársai, szaktársai ott fúrták, ahol tudták. A 195 éve, 1818. július 1-jén Budán született SemmelweisIgnác Fülöp élete utolsó napjait elmegyógyintézetben töltötte. 1865 nyarán vérmérgezésben hunyt el. Alig negyvenhét év jutott neki, és az utókor elismerése.

Minden értékelési szempontra maximális pontszámot kapott, az összbenyomásra nullát, így nem nyert ösztöndíjat a filozófusbotrány közvetett kirobbantója.

Minden főemlősközösségre jellemző, hogy tagjai egymás versenytársai, ebbe az is belefér, hogy olykor meglehetősen agresszíven valósítják meg a céljaikat. Csakhogy a csimpánzok szinte mindig kibékülnek egy-egy verekedés után, az emberek azonban olykor egy életen át tartják a haragot.