A köznevelési törvény módosításainak elfogadása után a kormánynak ki kell adnia azt a rendeletet, amelyből kiderül, hány pedagógus-álláshelyet, vezetőt, oktatást segítő szakembert finanszíroz az állam.

Egy éven belül egymásnak ellentmondó minisztériumi közlemények jelentek meg az alapítványi iskolákról. Tavaly ilyenkor a Balog Zoltán vezette humántárca arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy „a kormány elismeri és nagyra értékeli az alapítványi és magániskolákban folyó, a hátrányos gyerekek felzárkóztatását, tehetséggondozását szolgáló áldozatkész pedagógiai munkát”.

Csütörtökig kell befizetniük a szülőknek a hamarosan kezdődő tanévre a tankönyvcsomagok árát. A botrányoktól kísért tankönyvsztori első epizódjaként feleleveníthetjük, hogy a Fidesz a hatalomra lépése után hadat üzent a sokszínű, kiadókkal, terjesztőkkel tarkított tankönyvpiacnak.

Az ősz folyamán elkészül a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átfogó szabályozása – olvasható a kormányportálon Maruzsa Zoltán közleménye. Csakhogy a felsőoktatási helyettes államtitkár mindezt tavaly szeptember 19-én közölte. Az átfogó szabályozás mindeddig csak ígéret maradt. Most, egy évvel később, úgy fest, lesz jogszabály.

Totális káosz – így jellemezhető az alapítványi szakközépiskolák és szakiskolák helyzete. Ember legyen a talpán, aki az ezerféle jogszabály közül – nemzeti köznevelési törvény, szakképzési törvény, több minisztériumi és kormányrendelet – ki tudja hámozni, milyen feltételek mellett kezdhetik meg a tanévet ezek az iskolák. Egy biztos: a hátrányos helyzetű, magatartás-zavaros tanulókat felkaroló Zöld Kakas Líceumnak például még nincs a következő tanévhez szükséges oktatási megállapodása.

Hoffmann Rózsa tegnap lapunk korábbi információját megerősítve bejelentette: rendkívüli parlamenti ülés lesz augusztus 20-a után, mert meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét. A hét elején egyébként az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatásért felelős államtitkársága olyan közleményt adott ki, amely kiakasztotta a pedagógusok egy részét.

Az ambuláns szülés késleltetését magyarázó minisztériumi levélben taglalt problémákat az otthon szülés rendezésénél már szabályozták, ezért nehezen érthető, mi is az időhúzás valódi oka. Közben magyar nők irigykedve nézhették, hogy Katalin hercegnő a szülés után 24 órával otthonába távozik - és nem valami királyi kiváltság okán.

Egyre kevesebben jutnak el a mélyszegénységből érettségiig. Közben a területen már bizonyító Romaversitasnak sem állami, sem uniós forrás sem jut.

Magyar civilszervezetek hozták el a legtöbb elismerést az Erste Alapítvány kelet-közép-európai országok számára meghirdetett 2013-as Társadalmi Integrációs Díjának gáláján. A pénzhiánytól szenvedő és politikai játszmáknak kitett civil szektor szereplői nagy reményekkel ragadták meg a lehetőséget, és pályáztak a kétévenként meghirdetett díjra.

Orbán Viktor tegnap nyilvánosan is kimondta, amit eddig is tudtunk: vannak fontos dolgok, amelyekben a kommunizmus számára követendő.

Szerda este hozták nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat a Felvi.hu-n, s az is kiderült, mégiscsak vannak keretszámok. Ezeket most kapacitásnak nevezik. És bár gyakran elhangzott az utóbbi időben, hogy 240 pont felett mindenki bejuthat, kiderült, ez sem teljesen így van.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben két ígéretet tett a felsőoktatás résztvevőinek és a középiskolásoknak. Azt, hogy eltörlik a keretszámokat, továbbá, hogy a 240 pontos bejutási küszöb fölött minden jelentkezőt felvesznek. A 2013-as felvételi eljárás szerda este, a ponthatárok meghatározásával lezárult. Eljött az igazság pillanata: Orbán egyik ígérete sem teljesült.

Tegnap este nyolc órakor hozták nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén mindössze 95 ezer diák jelentkezett a felsőoktatásba, 56 ezerrel kevesebben, mint két évvel ezelőtt. A ponthatár megállapításával nem volt könnyű dolguk a felsőoktatásért felelős államtitkárság illetékes háttérintézményeinek. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis előre rögzítette a bejutási küszöböt (240 pont), az intézmények kapacitása viszont adott, ráadásul a felvehető hallgatók minimumáról jogszabályban rendelkezett a kormány (e szerint legalább 55 ezer főt fel kell venni.) Az egyenlet megoldásában az jelentett némi segítséget, hogy az egyetemek, a minőség védelmében, megállapíthatták szakjaiknál a minimális bejutási ponthatárt.

Nyilvánosságra hozták a felvételi ponthatárokat, amire az idén csak 95 ezer diák várt. Legtöbb, 465 pont a gazdaságelemzés és a nemzetközi tanulmányok szakhoz kell, a bejutási küszöb 240 pont.

A kormány helyett a HaHa szervez ponthúzó bulit, a már-már hagyományosnak tekinthető ponthúzás azért marad el, mert az értelmetlenné vált a kormány felsőoktatást érintő politikája miatt.

Az Európai Unió folyamatosan napirenden tartja azt a kérdést, hogy miként lehet csökkenteni a tagállamokban a szegénységet. Ezt a szándékot elvileg a tagállamok is osztják, hiszen 2010-ben valamennyien aláírták, hogy 2020-ig összesen húszmillióval csökkentik a szegénységben élők számát.

A garantált minimumjövedelmet korábban a Fidesz sem vetette el. 2011 őszén mentették fel tisztségéből a Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár mellett helyettesként dolgozó Nyitrai Imrét. Az ő nevével fémjelzett Nemzeti szociálpolitikai koncepció (NSZK) tartalmaz konkrét javaslatot a minimumjövedelemre.