Az alapítványi fenntartásban működő Zöld Kakast az alapítók 15 éve olyan diákok számára hozták létre, akikről már a hagyományos állami oktatási intézményrendszerben dolgozó pedagógusok lemondtak. Azok a gyerekek jutnak itt szakmához, érettségihez, akik a hagyományos keretek közt nem találták helyüket. Az ilyen típusú iskolák – mint például az Alternatív Közgazdasági Gimnázium – a sokféleséget, a másságot kezelni képtelen oktatási intézményrendszer hatékony kiegészítői. Működésükkel, egyénre szabott, speciális módszereikkel megelőzik, hogy fiatalok végzettség nélkül a semmibe hulljanak.

Hiába vesznek át ennyi terhet az állam válláról, az Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett új „köznevelési rendszerben” nincs helye a sokszínűségüknek. Pedig összesen 90-100 ezer gyerekről van szó.

A közoktatási rendszer teljes „megújulása” közepette a humántárca elfogadta például a Zöld Kakas alternatív kerettantervét – tehát azt, amely alapján eltérhet a központi kerettantervtől. De a Zöld Kakast működtető alapítvány vezetője, Braun József szerint hiába fogadták el, ez semmit nem jelent a finanszírozásuk szempontjából.

Szüdi János jogász, közoktatási szakértő felhívja a figyelmünket arra, hogy az új köznevelési törvény szerint a számított létszám bérét és közterheit fizeti az állam. Vagyis: megszüntették a kiszámítható és igazságos, gyerekek után járó normatív finanszírozást. Az alternatív intézmények csak a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők bérére kapnak majd forrást. Csakhogy az alternatív iskolákban nemcsak pedagógusok dolgoznak, hanem mentorok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógusok, egyéb szakemberek is.

Az Országgyűlés június 26-án hatályon kívül helyezte a törvénynek azt a mellékletét, amely meghatározta, a pedagógusokon kívül milyen szakembereket finanszíroz az állam. A Zöld Kakasban például a pedagógiai programjuk kulcselemének tartott mentorok dolgoznak egyénre szabottan a fiatalokkal. Ők egyenként követik a diákok fejlődését, s nemcsak a tanulásban segítik őket, hanem a magánéletükben is. Vajon egy ilyen eltérés mennyire zavarja meg a minisztériumot? Miként fogja finanszírozni az egyszerű képletekkel le nem írható iskolákban folyó pedagógiai munkát? Ezekre a kérdésekre annak ellenére sincs válasz, hogy egy hónap múlva kezdődik az új tanév. A Fidesz-kormány a finanszírozás másik elemét is átalakította, vagyis a sajátos nevelési igénnyel, beilleszkedési és magatartászavarral küszködő, illetve hátrányos helyzetű tanulók ellátására az Emmi csak nagyon kevés intézménnyel kötött közoktatási megállapodást, a szakképzéssel foglalkozó iskolák esetében eggyel sem. A korábbi oktatásfinanszírozásban ezen a csatornán keresztül kaptak a speciális feladatokat ellátó pedagógusok többletpénzt a többletmunkájukra. Az intézményeknek most pályázniuk kell.

Szüdi János segítségével megtaláltuk azt a július végén megjelent rendeletet, amely az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatásokról szól. E szerint az iskoláknak augusztus 15-ig kell a forrásra pályázniuk. Ez a pénz az érintett iskolák költségvetésében nagy szerepet játszik, hiszen olyan diákokkal foglalkoznak, akik valamilyen hátránnyal, tanulási zavarral rendelkeznek. A Zöld Kakas költségvetésének majd egyharmadát eddig az esélykiegyenlítő tevékenységre címkézett költségvetési források jelentették. Valószínűsíthető, hogy az érintett iskolák zöme nem is tud a pályázat kiírásáról, hiszen a pedagógusok a tanév kötött rendje miatt csak nyári szünetben tudnak szabadságra menni.

Az ilyen iskoláknak egy másik fenyegetéssel is szembe kell nézniük: mivel szakközépiskolaként működnek, rájuk a szakképzési törvény is vonatkozik. A szakképzést viszont annektálta a nemzetgazdasági tárca és az iparkamara. Az alapítványi szakközépiskolák és szakiskolák csak akkor kaphatnak pénzt a szakmai képzésükre, ha az illetékes kormányhivatal szakképzési megállapodást köt velük. Csakhogy a tanév előtt egy hónappal a megállapodásoknak hírük-hamvuk sincs. A kormány azt akarja, hogy csak akkor engedjenek alapítványi szakiskoláknak teret, ha az általuk kínált szakmákra az állam nem tud képzési helyet biztosítani.

–Ha például Tolna megyében nincs annyi állami szakácsképzőhely, mint amennyit a minisztérium elfogadottnak tart, akkor finanszírozná az alapítványi szakácsképzőket. Ha időközben bővül az állami kínálat, azonnal visszaveszik a támogatást – illusztrálja a helyzetet Braun József. Az intézményekkel kötendő szakképzési megállapodást e támogatott-nem támogatott szakmacsoportról szóló rendelet alapján kellene megkötni. Szüdi János felhívja a figyelmet: nincs ésszerű magyarázat arra, hogy ha tavaly novemberben megjelent a rendelet, akkor a miniszter miért nem kötötte meg a megállapodásokat. Márpedig megállapodás híján nem juthat az iskola állami forrásokhoz. – A megállapodás azt jelenti: az iskola ki van szolgáltatva a miniszter kényének-kedvének. Megállapodást ugyanis nem kötelező kötni, nincs helye jogorvoslatnak – fejti ki Szüdi, hozzátéve: olyat még nem látott a világ, hogy a beiskolázás után még nincs szerződése egy iskolának a finanszírozásra.

A bizonytalanságot az is tetézi, hogy ezekbe az intézményekbe más iskolákból kirúgott, többször megbuktatott, problémás gyerekek is járnak, akik emiatt gyakran túlkorosak. Nem tankötelesek. Ha megszűnik az iskolájuk, nincs ellátási kötelezettsége az államnak. Magyarországon nagyságrendileg 360, szakképzést nyújtó iskola működik alapítványi fenntartásban.

– Ez az egész központosított, az alapítványi iskolákat megfojtó közoktatási rendszer nem fog működni – összegzi Szüdi. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke azt mondja, azt az ígéretet kapta, hogy a Zöld Kakasnak és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó csepeli Burattino Általános és Szakképző Iskolának lesz kiegészítő megállapodása a miniszterrel. Horn György hozzáteszi, azt is megígérték az egyesületnek, hogy a szakképzési megállapodást mérlegelés nélkül mindenkivel meg fogják kötni a következő tanévre.

– A csúszást az okozza, hogy a szakképzési szerződéshez a Nemzetgazdasági Minisztérium nem készítette el időben a rendeletet. Úgy tudjuk, ez augusztus közepéig elkészül. Az iskoláknak szeptember végéig kell a megállapodást megkötniük – magyarázza Horn, aki súlyosabb problémának látja, hogy teljesen bizonytalan az iskolák finanszírozása, hiszen nem lehet tudni, hogyan kell majd számítani a pedagógus-álláshelyek számát, amely alapján a finanszírozás érkezik. Ugyanaz a probléma, mint az állami fenntartásban lévő iskoláknál: hiányzik a jogszabály. Augusztus végén ül össze a parlament, és dönt a kérdésben.

Megkérdeztük az illetékes szaktárcától, hogy jóval a beiskolázások után miért nem kötött az alapítványi szakképző és szakközépiskolákkal megállapodást az illetékes miniszter? A tájékoztatás szerint a szakképzési megállapodásról szóló kormányrendeletet a nemzetgazdasági miniszter fogja kiadni augusztusban. Megkérdeztük azt is, egyetért-e azzal az illetékes tárca, hogy a tanév biztonságos indítását veszélyezteti, ha az alapítványi iskolák augusztus elején még nem tudják, lesz-e megállapodás (így finanszírozás), vagy sem az induló tanévben? „A Köznevelésért Felelős Államtitkárság nem ért egyet a kijelentéssel, a tanév biztonságos elindítását semmi sem veszélyezteti” – áll a válaszban. Megtudtuk: az alapítványi iskolák szeptember végéig még élvezhetik a korábbi finanszírozási rendet.

„A további finanszírozásukat meghatározó jogszabályokat augusztus 31-ig kell elkészítenie a szakterületnek. A megkeresésben jelzett »megállapodás«, ami egyébként köznevelési szerződés, nem a teljes feladatellátás finanszírozását hivatott elősegíteni. Az oktatásért felelős miniszter számára a köznevelési szerződés megkötése nem kötelezettség, hanem lehetőség” – olvasható az Emmi válaszában, ami pontosan jelzi, hogy már nem jogosultságokkal, hanem kegyosztással kell számolniuk az iskoláknak.

Szerettük volna azt is megtudni, ha sikerül egy iskolának megállapodnia, akkor a normatív finanszírozást milyen modell váltja fel, hiszen nem világos, hogyan kapnak feladataik ellátására pénzt az érintett iskolák. Több nem derült ki, mint amit eddig is tudtunk: fizetik a pedagógusok és szakemberek fizetését a költségvetésből. De hogy mi alapján, hány pedagógust és hány segítő személyt, az homályban maradt. „A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal” – fogalmaznak a közleményben, ami azt jelenti: ha az NGM-nek nem szimpatikus az adott szakközépiskola, akkor az minden forrást elbukik.

A 331/2012-es

Azt, hogy ma Magyarországon melyek az állam által finanszírozásra érdemesnek tartott szakmák, egy egészen hihetetlen jogszabály taglalja: a 331/2012-es kormányrendelet. E rendelet a szakértőinket arra a megjegyzésre ingerelte, hogy ezt még a szocialista tervgazdálkodásban is megirigyelték volna. A kormány megyékre lebontva közli, hogy mit támogat és mit nem. Bács-Kiskunban nem támogatott szakma például a fogtechnikusi vagy a vízisport-motorszerelő. Rengeteg szakmát hagytak ki a támogatott körből. A legszomorúbb az, hogy az alacsony iskolai végzettségre épülő – tehát olyan fiataloknak is elsajátítható, akik nem végezték el az általános iskolát – szakmákat Orbán Viktor kormánya egyszerűen kidobta a rendszerből, így szinte garantálható, hogy a fiatalok legsérülékenyebb csoportja mindenfajta végzettség nélkül hull majd a semmibe.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium – vajon van-e még igény a sokszínűségre?