Magyar civilek bécsi sikere
A nyolc nyertes magyar szervezet összesen 137 ezer eurót vihetett haza. 25 ezer eurót kapott a gyerekeknek társadalmi színházat rendező Káva Kulturális Műhely. 16 ezer euróval díjazták az Igazgyöngy Alapítvány Biobrikettel az energiaszegénység ellen projektjét, a Fogd a kezem Alapítványt, a Szemem Fénye Alapítványt, a Reflekt Studio Szociális Építészet Nonprofit Kft. szociális építészet programját, a Feldmár Intézet Fogvatartottak Társadalmi Reintegrációja – elnevezésű projektjét és a Mese a sebekre c. projektet, amelyet a Nyitott Kapuk Egyesület valósít meg. A zsűri különdíját a Társaság a Szabadságjogokért kapta a gyöngyöspatai krízisintervenciós munkájáért. Doraja Eberle, az Erste Alapítvány igazgatóságának elnök asszonya a díjátadó alkalmából adott interjút a Népszabadságnak.
Magyarországról rekordmennyiségű pályázat érkezett. Összefüggésben van ez azzal, hogy gazdaságilag Magyarország nagyobb válságon megy át, mint a régió más államai?
Bennünket is meglepett a nagyszámú magyar pályázat, ám csak találgatjuk ennek okait. Az egyik az lehet, hogy a kelet-közép-európai országokban a válság miatt drasztikusan csökkentek a közösségi kiadások, a legnagyobb megszorítást a szociális és a kulturális szektor szenvedi el. A másik ok, hogy a régiót elhagyták a külföldi adományozók, mert érdeklődésük a fejlődő országok felé fordult. Általános álláspont, hogy a kommunizmus összeomlása után több mint húsz évvel a régiónak törődnie kellene a saját ügyeivel, és nem kellene külföldi segélyektől, támogatásoktól függenie. Végül, de nem utolsósorban csodálatos csapat dolgozik Magyarországon, amelyik nagyon jó kapcsolatokat épített ki a civilszervezetekkel, és rendkívül jó munkát végzett a díj népszerűsítése terén.
Elmondható, hogy a régió civilszervezetei nemcsak speciális problémákra igyekeznek munkájukkal választ találni, hanem próbálnak ellátni az állam által lepasszolt, de valójában állami feladatokat? Volt, ahonnan feltűnően sok ilyen pályázat érkezett?
Igen, vannak különbségek, amelyek bizonyos tekintetben a fejlettségbeli eltérésekből erednek. Ausztriában például sok civilszervezetet támogat az állam annak ellenére, hogy nincs közvetlen befolyása bizonyos, általuk ellátott ügyekre. Másutt a támogatás sokkal kevesebb, kisebb léptékű, vagy egyáltalán nincs. Ezt okozhatja pl. az, ha egy ország elszegényedett, és korlátozott anyagi eszközökkel rendelkezik a civilek segítésére, de az is, ha a probléma létezése politikai okok miatt nem elfogadott.
Szemléletes példája ennek az állandó vita a roma népesség számáról a kelet-közép-európai országokban. Néhány ország igyekszik lenyomni a valós számokat, így próbálva minimalizálni a problémákat. Ennek ellenére a változás elkerülhetetlen: a magánszektornak és az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia, egyébként a civil szektor összezsugorodik, vagy kevésbé lesz működőképes, aminek épp azok látják majd kárát, akikért a civilek dolgoznak.
Ugyanekkora lesz a díj összértéke 2015-ben is?
Az elmúlt hat évben folyamatosan nőtt mind a pályázó országok, mind a díjazottak száma, és az igényekhez igazodva a díj összege is. De a finalisták és a nyertesek ezen felül sok egyéb nyereményt is hazavihetnek – kezdve a professzionális ügynökségek PR-támogatásától a szervezeti teljesítményt növelő tréningig, amelyet az Erste Alapítvány szervez, a régióban egyedülálló módon. A Szociális Integrációs Díj biztosan az alapítvány egyik zászlóshajója marad, amely talán a legfontosabb ebben a kategóriában Kelet-Közép-Európában.
