Naivitás volt azt gondolni, hogy a hitközségben már nem lehet nagyobb a zűrzavar. Végképp elszabadultak az indulatok, a hadviselő felek turbófokozatra kapcsoltak. Rendkívüli közgyűlés, gazdasági vádak, feljelentések – alig győzzük kapkodni a fejünket.

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója szerint jogszerűtlen a rendkívüli BZSH-közgyűlés összehívása. Schwezoff Dávid erről kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t.

Rendkívüli közgyűlésen dönt a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató visszahívásáról január 15-én – olvasható a BZSH képviselő-testületi tagjainak szóló meghívóban.

A gének és a szerencse határozza meg az ember sorsát, állítja a 93 éves Varró Vince belgyógyász professzor, aki Az én huszadik századom zárójelentése címmel írt könyvet. Zsidó származásúként megélte az antiszemitizmus erősödését, túlélte a munkaszolgálatot, eleven emlékei vannak a Rákosi-korszakról, 1956-ról, az 1989-es rendszerváltásról. Életútja, teljesítménye és kora alapján megengedi magának, hogy egyéni és egyedi véleménye legyen a dolgokról.

Puccsal, kamarillapolitikával, taktikai manőverekkel nem lehet demokráciát csinálni. A hitközségi rendszerváltás kísérletének legföljebb is felemás sikeréből ezt a tanulságot vonhatjuk le. Továbbá azt, hogy a legpótolhatatlanabbnak látszó ember sem az. A masszív kereslet ki fogja termelni az utánpótlást.

Az Ida szinte példátlan kelet-európai sikertörténet. A lengyel Pawel Pawlikowski filmje az Egyesült Államokban idén a második legnagyobb bevételt hozó, nem angol nyelvű mozi, Európa országaiban is rekordokat döntöget.

A kormány konszenzusra törekszik a zsidó szervezetekkel – mondta többször is Lázár János miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése után. Szavaiból erősen úgy tűnt, hogy a megállapítás a Józsefvárosban most épülő Sorsok Háza vezetőjének kilétére is vonatkozik.Másként fogalmazva: a zsidó szervezeteken múlik, hogy Schmidt Mária marad-e a Sorsok Háza élén.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Sorsok és találmányok című tárlata azok előtt a zsidó honfitársaink előtt tiszteleg, akiket származásuk miatt megkülönböztetés és meghurcoltatás ért, s akik mégis kiváló alkotásokkal járultak hozzá Magyarország műszaki kultúrájához.

Megegyezett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a fővárosi VII. kerületi Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításának menetéről. A közlemény szerint a Mazsihisz és a BZSH hétfőn megállapodott abban, hogy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása keretében tervezett Együttélés Háza projektet közösen valósítják meg, figyelemmel a hitélet újraindítására is.

Mádi Mária egykori keresztény orvos a zsidó barátnőjét és az ő unokaöccsét bujtatta saját lakásán a vészkorszak napjaiban Budapesten - erről írt honlapján a The Washington Post annak kapcsán, hogy e naplót tavaly ajándékozták a washingtoni Holokauszt Múzeumnak

A Népszabadság 1997. november 19-i számában megjelent egy 37 nevet tartalmazó lista, amelyben szerepelt egy bizonyos Fichmann Sigmund. Akkor vette kezdetét Endrődi László ma már mind kilátástalanabbnak tűnő küzdelme.

Izraelben alkotmányba foglalnák, hogy az ország zsidó nemzetállam. Egy feszült hangulatú, éles viták szegélyezte vasárnapi ülésen Benjamin Netanjahu kormánya jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely az országot így definiálná, tekintet nélkül arra, hogy az országlakók húsz százaléka nem zsidó.

Elege lett a belviszályból a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) zuglói körzetének, ahogyan abból is, hogy a szervezetnek egyre negatívabb a megítélése. A zuglóiak a felelősnek tartott Schwezoff Dávid ügyvezető igazgató lemondását követelik.

„Koszorús páratlan fellépése az egyetlen olyan ismert eset, amikor egy tengelyhatalom katonai erőt alkalmazott azért, hogy zsidók deportálását akadályozza meg” – idézte a fia az amerikai kongresszusba beválasztott egyetlen holokauszt-túlélőnek, Tom Lantosnak a képviselőházban elmondott szavait.

Valahogy így kellene mindig. Az ELTE Trefort-kertben hosszas előkészület, rengeteg egyeztetés és kutatómunka után avattak emlékhelyet azoknak a zsidó és nem zsidó áldozatoknak, akik a második világháborúban vesztették életüket.

A kormány a jövő évtől több száz millió forintot biztosít az elhagyott zsidó temetők rendbetételére - jelentették be a kormány képviselői csütörtökön, miután megtekintették Velencén a felújított izraelita temetőt.