„Ügyekről" direktben nem lehet filmet készíteni, hangsúlyozta; sokan megpróbálták, és szerinte senkinek sem sikerült. A mozi műfaja ugyanis nem bírja el az ilyen típusú aktualitást, mert a mozgókép univerzálisan fogalmaz,még akkor is, ha dokumentumfilmről van szó. „Az Ida tehát nem tollbamondás, ezt igazolja vissza, hogy Dél-Koreától Kolumbiáig mindenhol megértették" – mondja a rendező.
Persze azt Pawlikowski sem tagadja, hogy az Ida a lengyel társadalomban is téma lett, bár szerinte azért, mert sokan a saját ideológiai vitáikat erőltették rá a filmre. Ezzel a jobboldali lengyel sajtó vádjaira utal, amelyek szerint az Ida lengyelellenes alkotás. Bár – teszi hozzá, Izraelben pedig akadt, aki azt kérte számon, hogy a központi karakter miért nem tér vissza az zsidó valláshoz. Mások antiszemitának kiáltották ki, mert a film alapján úgy vélték, hogy a sztálinista népirtók szinte mind zsidók.
„Ezek mind furcsa emberek frusztrációi; az én karaktereim sokkal bonyolultabbak és emberibbek annál, mintsem hogy szimpla nacionalista vagy egyéb ideológiai karikatúrák lennének – mondja erről a rendező. – A paradox dolgokat észre kell venni, a valóságot pedig nem szabad leegyszerűsíteni. Ezt elsősorban hiteles figurákkal lehet elérni, valahogy úgy, ahogy Csehov tette a drámáiban."
Zsidó származású művészként Pawlikowski a világ számos pontján tapasztalta a szélsőséges indulatokat. „Ha valaki megnézi az Idát, látja, hogy mekkora ostobaság, amit ma is sokan gondolnak Lengyelországban: aki lengyel, az katolikus, aki zsidó, az nem lengyel."
|
... és szerdán a Lux-díj elnyerése után. Sokkal bonyolultabbak és emberibb
Vincent Kessler / Reuters |
Pawlikowski lengyelnek tartja magát, még akkor is, ha évtizedekig nem Lengyelországban élt. A hatvanas években ott volt kisgyerek, majd tizenhárom évesen anyja vele együtt Angliába költözött a szerelméhez. Igyekezett alkalmazkodni a környezetéhez, de hiába lett hippi, majd rockzenész, nem lett angol. Lengyel maradt. A karrier amúgy tipikus. Némi irodalmi és filozófiai kitérő után a filmezés jött, előbb dokumentumfilmek, aztán játékfilmek és a szinte magától értetődő visszatérés a gyökerekhez: Varsó.
Mi az a Lux-díj?
Az elismeréssel az Európai Parlament olyan alkotásokra igyekszik felhívni a figyelmet, amelyek az európai értékekhez illeszkedő témákat dolgoznak fel, és különösen foglalkoztatják a közvéleményt. A verseny végső fordulójába jutó, három döntős művet, amely az Ida mellett az idei miskolci Jameson CineFestet nyerő, kitűnő Osztályellenség című szlovén dráma és a francia gettómozi, a Csajkor volt, ingyenes vetítések keretében az EU összes tagállamában vetítették. A Lux-díjra jelölt legjobb 10 film között még Mundruczó Kornél Fehér isten című műve is szerepelt, de a legjobb háromba a magyar filmet már nem választották be. A győztest az EP-képviselők szavazatai alapján választották ki.
A politikusok kedd éjfélig adhatták le voksaikat. „Az európai mozikban elmesélt történetek révén jobban megérthetjük egymást, és megerősíthetjük az összetartozás-érzést, túlléphetünk a határainkon" – gratulált a győztesnek Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.
