Izraelben alkotmányba foglalnák, hogy az ország zsidó nemzetállam. Egy feszült hangulatú, éles viták szegélyezte vasárnapi ülésen Benjamin Netanjahu kormánya jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely az országot így definiálná, tekintet nélkül arra, hogy az országlakók húsz százaléka nem zsidó.
A végül 14:7 arányban elfogadott javaslat mellé álltak a kormány jobboldali pártjai, a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette Likud, az Avigdor Lieberman külügyminiszter fémjelezte szélsőjobboldali Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) Naftali Bennett gazdasági miniszter Bájt Hajehudija (Zsidó Otthon), ellene szavaztak a centristák, a Jes Atíd (Van Jövő) politikusai és a Tnua (Mozgalom) pártot vezető Cipi Livni igazságügyi miniszter is. Netanjahu azzal érvelt a törvényjavaslat mellett, hogy túl sokan vonják kétségbe, Izrael jogát a létezéshez és azt is, hogy az orszéág a zsidók hazája. Limor Livnat, a Likud kulturális minisztere nem vett részt a szavazáson.
 |
| Benjamin Netanjahu Jim Hollander / Reuters |
Azt, hogy Izrael nemzetállam, tizennégy, az alkotmányba is bekerülő alapelv rögzíti, deklarálva, hogy Izrael a zsidók nemzetállama, és a jog, hogy nemzetként definiálja magát, csak a zsidóságot illeti meg. A kritikusok szerint a törvényjavaslat ellentmond az izraeli függetlenségi nyilatkozatnak, amely szerint az ország a szabadság és az igazság nevében minden állampolgárának teljes társadalmi és politikai egyenlőséget biztosít, függetlenül a vallási és az etnikai hovatartozásától és a nemétől is. Jaír Lapid pénzügyminiszter, a Jes Atid elnöke a kormányülésen kijelentette, hogy a törvényjavaslat szövegét elutasítaná Dávid Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke, valamint Zeév Zsabotinszki, a harmincas évek jobboldali cionista gondolkodója, a Likud ideológiai atyja is.
