A kormány elé kerülhet az élelmiszeráfa mérséklésének terve. Ha a húst is érinti az adócsökkentés, akkor 80-90 milliárd forint is hiányozna a költségvetésből. A vidékfejlesztési tárcához tartozó Agrárgazdasági Kutató Intézet néhány hete jelentetett meg tanulmányt a témában.

További 140 milliárd forintot osztanak szét az agrárgazdálkodók között területalapú támogatás jogcímén, akik így októbertől számítva hektáronként összesen 60 ezer forinthoz juthatnak - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Az állam idén 4 milliárd forintból tervez földet vásárolni.

Rekordbírságot, 250 ezer forintos büntetést szabott ki a parlamenti Fidesz-frakció Ángyán József korábbi vidékfejlesztési államtitkárra, aki nemmel szavazott a földtörvénnyel kapcsolatos alkotmánymódosításra - tudta meg a Blikk. Kovács Ferenc, L. Simon László és Révész Máriusz kormánypárti honatyák 150-150 ezer forintot fizethetnek, mivel jelen voltak ugyan, de nem nyomtak gombot.

Szimbolikus helyszínt választott a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatási lehetőségeiről tartott konferenciájához a társszervező magyar József Attila és a német Friedrich Ebert Alapítvány: a józsefvárosi volt Kesztyűgyárban ma működő kulturális otthont. Szekeres Imre MSZP-s képviselő, a hazai szervezet kuratóriumának elnöke szerint ezzel a gesztussal azt akarták jelezni: hátrányos helyzetű térség mindenhol akad, még a főváros szívében is.

Volt "kis morgolódás" a Fidesz-frakció ülésén, amikor a földtörvény megvitatásakor Orbán Viktor felvetette: mit tegyen az, aki Budapesten lakik, de például Fejér megyében van földtulajdona. Az viszont kiderült, Ángyán József már nem közellenség, és a miniszterelnök szerint lesz megállapodás a módosítókról. Harrach Péter egyenesen kétharmados földtörvényt vizionál.

Borsodi mezőségi területek, ahol gyors lakcímváltozás révén szerezhetett földbérleti jogot egy korábban fuvarozással foglalkozó vállalkozó, a fideszes megyei önkormányzati elnök korábbi kampányfőnöke. A felcsúti polgármester, aki feleségével és testvérével együtt 1327 bérelt hektár fölött rendelkezik, s „tarolt” a pályázaton. Gyanús és vitatott földügyek, amelyek tisztázására a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőjét, Sebestyén Róbertet kértük meg.

A jobboldal mindig politikai sikereket várt a termőföldek – és nem mellékesen a felhalmozott tulajdonok – kiosztásától. Kezdődött 1992-ben az üzemi vagyonok „nevesítésével”, továbbá a kárpótlási és egyéb címen meghirdetett földlicitekkel. (Az állami gazdaságok dolgozóinak nem volt bevitt földtulajdonuk, és a téeszekben is dolgoztak olyan százezrek, akik korábban nem rendelkeztek közösbe adandó birtokkal, és ilyet nem is örököltek.)

Összesen 290 hektár állami földterületre pályáztak a helyi gazdák a Hajdú-Bihar megyei Kabán, a siker érdekében még polgári jogi társulást is létrehoztak, de a napokban kiderült: egyikük sem nyert. A térség fideszes parlamenti képviselője "elképzelhetetlennek" tartja, egy ilyen komoly agrárkultúrával rendelkező településen csaknem harminc földbérleti pályázatból egy se nyerjen.

Valamikor 2009 első felében riportot készítettem a Békés megyei Sarkadon. Arról kérdezősködtem, hogy milyen hatást váltott ki a gazdasági válság. Egyik interjúalanyom tömören annyit mondott: semmilyet! Amikor kérdőn néztem rá, hozzátette: itt egyfolytában válság van, amióta szétverték a téeszt és bezárták a cukorgyárat!

Bonyolult, lassú, körülményes, és cseppet sem hatékony. Nagyjából így lehet összefoglalni az Állami Számvevőszék véleményét arról, hogy miként használta fel Magyarország a vidékfejlesztési támogatásokat.

A tanyafejlesztési támogatások rendszere a kormány egyik legsikeresebb programja, amelynek révén javulnak a tanyán élő emberek életkörülményei - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Fülöpházán, ahol egy baromfivágópontot, egy tésztaüzemet és egy önkormányzati boltot adott át.

Bő tíz évvel ezelőtt, 2001-ben még kistérségi mintatervnek, nemes és támogatandó célnak nevezték az akkori fideszes kormányoldal képviselői a borsodi mezőség agrárstruktúra-átalakítási és vidékfejlesztési programját, korábbi nevén a „Cötkény-programot”, amely a nehéz környezeti adottságok ellenére lehetőséget adott volna a hátrányos dél-borsodi térségben élőknek a gazdálkodásra. A program jelentőségét emeli, hogy Európa számára is ezt ajánlotta követendő vidékfejlesztési modellnek a WWF Brüsszelben, egy Natura 2000 konferencián.

2010 áprilisában Orbán Viktor kampánykörútján tanyára látogatott. Miután megkínálták az azóta jelképpé vált házi pálinkával, kijelentette: ha Magyarország európai ország akar lenni, akkor a családi gazdaságokat, a tanyákat, a kistelepüléseket nagyon meg kell becsülnünk, és számukra minden korábbinál nagyobb támogatást kell biztosítanunk.

Az LMP szerint az állami földbérletpályázatok eredménye miatt megosztott lett a vidék társadalma, és ezért a kormány a felelős. Szabó Rebeka, a párt politikusa erről szerdán beszélt újságíróknak, az LMP földbirtok-politikáról szóló fóruma után, amelyen nyertes és vesztes pályázók egyaránt részt vettek.

Az LMP szerint Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a helyben élő gazdálkodók kapják meg az állami földeket – reagált Szabó Rebeka a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra.

Helyreigazítást közölt szombat este a Magyar Távirati Iroda, miután május 2-án egy aznap készült blogoldal első bejegyzését szemlézte, s emiatt Ángyán József volt földművelésügyi államtitkár többször is tiltakozását fejezte ki.

Maga a rendszer a hibás, amely lehetővé teszi, hogy átláthatatlan viszonyok között, s olykor szubjektív szempontok alapján kapjanak több száz hektárnyi földterületet olyanok, akik jól láthatóan nem értenek a gazdálkodáshoz. Mi nem ezt akartuk, ez a szekér rossz irányba, Dél-Amerika felé vezet – mondta Mezőcsáton, a borsodi mezőségi földek bérbeadása kapcsán rendezett fórumon Ángyán József, a vidékfejlesztési minisztérium volt államtitkára, fideszes országgyűlési képviselő.

A nemzeti vidékstratégia megvalósulásáért és Ángyán József volt államtitkár melletti szolidaritásból tüntetett mintegy ötven ember az Élőlánc Magyarországért és a Váralja Szövetség szervezésben a Parlament előtt csütörtökön.

Ángyán József vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár távozásával nagyjából azonos időben kerültek nyilvánosságra a tavalyi GDP számai, amelyek szerint a 2011. évi harmadik és negyedik negyedév növekménye egyértelműen a hazai mezőgazdaságnak – az agrárexportnak – volt köszönhető.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) a Darányi Ignác Terv megvalósításában látja az egyedüli garanciát arra, hogy a mezőgazdaság területén bekövetkezzen a régóta indokolt generációváltás, és arra kérik az MSZP agrárpolitikusait, hogy ne provokálják "hazug megtévesztő nyilatkozataikkal" a vidéken élő embereket.