Morgolódtak a fideszesek, amikor Orbán a földekről beszélt
Szinte minden kérdésben megállapodásra számít az új földtörvény ügyében Orbán Viktor. A miniszterelnök ezt a Fidesz–KDNP-frakció hétfői üléséről távozóban mondta a Népszabadság kérdésére, miután a frakciószövetség zárt ülésen tárgyalt a Ház előtt fekvő földtörvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról, köztük a több mint 50 Ángyán József és Bencsik János volt államtitkárok által jegyzett javaslatról is.
"Összesen talán két vagy három kérdésben maradt fenn egyeztetési igény, de nagyon közel vagyunk, minden kérdésben meg fogunk állapodni" – fogalmazott a miniszterelnök, de konkrétumot nem említett.
Ángyán József korábbi agrárállamtitkár a frakcióülés után munkatársunk kérdésére azt mondta, a hétfői tanácskozáson az irányokról volt szó, nem konkrét módosító javaslatokról. A legnagyobb nézetkülönbség szerinte a birtokméretek kérdésében van. Arra, hogy kapott-e kritikát a korábbi bírálatai miatt, úgy reagált: "nem, semmilyen személyes kérdésről nem volt szó".
Bencsik János közölte, egy következő frakcióülésen térnek vissza a részletkérdésekre. A volt államtitkár úgy érzékelte, a miniszterelnök és a Fidesz-frakció is "nyitottságot mutatott" az Ángyán Józseffel közös módosító indítványaikra.
A módosító javaslatokat Bencsik János ismertette, Ángyán József pedig kommentárokat, indoklást fűzött azokhoz. A volt FVM-államtitkár virtuálisnak nevezte a kormány földtörvénytervezetében meghatározott 1200 hektáros felső határt, szerinte ugyanis a részvénytársaságok tagjaitól bérelt, illetve a kényszerhasznosítás címén kapott földterületek "kiskaput" jelentenek, így 6-10 ezres hektárok is kialakulhatnak.
"Ha a földtörvénytervezet a Csányi-, illetve Leisztinger-birtokkoncentrációt szeretné például megakadályozni, a mostani formájában éppen erre nem alkalmas" – fogalmazott munkatársunknak az egyik honatya, aki rokonszenvez Ángyán József módosító indítványaival.
A képviselő a "fiatal, földet megművelni akaró párok" helyzetbe hozása mellett érvelt a frakcióülésen is, és hogy a valóban helyben lakók birtokolhassanak földterületet. Az Ángyán-Bencsik javaslatok a Nemzeti Vidékstratégiára hivatkoznak, eszerint első helyen az adott településen élők, a földet megművelni akarók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz, aztán a szomszéd településeken élők, s végül lenne érvényes a 20 kilométeres körzethatár.
A résztvevők elmondása szerint Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának az elnöke "szintén nyitott volt" az Ángyán-Bencsik módosítók jó részére.
Harrach Péter KDNP-frakcióvezető munkatársunk kérdésére azt mondta, még nincsenek végső döntések, de a kereszténydemokraták támogatják az 1200 hektáros birtokhatárt, viszont kivételekkel. Bizonyos állatmennyiséghez megfelelő földméret kell, és a vetőmagtermelést is figyelembe vennék – mondta Harrach. Arra, hogy a helyi földbizottságok kaphatnak-e vétójogot, úgy fogalmazott: "mindenképpen lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy beleszóljanak sok kérdésbe, de az erre vonatkozó szabályozás még nem készült el".
Harrach Péter szerint meg kellene fontolni, hogy kétharmados törvény legyen a földtörvény, mert "ez adna némi biztonságot és hosszú távú kezelhetőséget".
Munkatársunknak az egyik jelenlévő úgy írta le az Orbán Viktor által elmondottakat, hogy a miniszterelnök szerint is mérlegelni kell, és a legjobb megoldást megtalálni. A képviselők nagy többsége osztotta a miniszterelnök által megfogalmazott szempontokat.
Amikor viszont azt vetette fel Orbán Viktor, mit tegyen az, aki Budapesten él, de például Fejér megyében van földje, vagy szeretne földet, "akkor volt egy kis morgolódás", sőt volt olyan képviselő, aki halkan megjegyezte: "Az költözzön oda !" – tájékoztatták lapunkat. Egy másik képviselő, már a frakciótanácskozás után ennek kapcsán azt a példát hozta fel, hogy a dán kormány egyik tagjának is azt tanácsolták korábban, hogy Koppenhágából költözzön vidékre, ha vidéken szeretne földet művelni".
