"El nem tudom képzelni, hogy mi visz rá egy politikust arra, hogy ilyen durva módon szegje meg az európai játékszabályokat" - írta hétfői internetes naplójában a Fidesz hét végi gyűlésén elhangzottakra reagálva Gyurcsány Ferenc. Az ügyvezető kormányfő azon döbbent meg, hogy Orbán Viktor Adolf Hitler Mein Kampfjából (Az Én harcom címmel magyarra is lefordított, a náci ideológiát megalapozó művéből) vett idézettel jellemezte az MSZP-t.

Megszólíttattunk. E sorok írója név szerint is, hála a KDNP elnökének, azaz - saját lírai vallomása szerint - Kandúr Bandijának. Történt mindez azt követően, hogy független magyar értelmiségiek élve a véleménynyilvánítás alapvető jogával hangot adtak abbéli meggyőződésüknek, miszerint Semjén Zsolt alkalmatlan arra, hogy szerepet vállaljon a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának munkájában. Eme vélemény alapját Semjén politikai munkássága képezte, amely az elmúlt évek során úgyszólván az emberi jogok folyamatos megsértésében merült ki. Hol vallási-felekezeti hovatartozásuk, hol politikai nézeteik, hol szexuális orientáltságuk miatt alázott meg magyar állampolgárokat.

A győztes kampánya jó, a vesztesé rossz - ez a politikai kommunikáció bajosan cáfolható maximája. A feladat adott: feltölteni tartalommal e frázist a 2006-os választási eredmények ismeretében. A Fidesz és az MSZP korteshadjárata azért is különösen tanulságos, mert jószerivel mindent elárul a belső állapotokról és a két politika tartalékairól, illetve buktatóiról. Az alábbiakban összevetjük a két nagy párt 2006-os választási kampányát, annak stratégiáját és az alkalmazott technikákat. Az összehasonlítás lehetőséget kínálhat arra is, hogy megvilágítsa a választás kimenetelének okait, magyarázza a szocialista párt győzelmét.

Az ország kettészakítása nem sikerült - ez a 2006-os választás egyik legfontosabb tanulsága. Vasárnap óta tulajdonképpen csend van. A hosszú és kíméletlen kampány után fáradt az ország. A csalódottakban most a düh helyett talán inkább a sajgó üresség dolgozik, a győzők visszafogottan ünnepelnek.

Két Magyarország? Miért éppen kettő? Miért nem egy vagy mondjuk megszámlálhatatlanul sokféle? A kérdés, ugye, egyáltalán nem kézenfekvő. Hogy két Magyarország van - pontosabban, hogy Magyarország kettészakadt ország; hogy egymással élesen szembenálló egyik meg másik félre oszlik; hogy az országlakosoknak szükségképp választaniok kell, az egyik- vagy a másikféléhez tartoznak-e -, nos, mindezt manapság többnyire így szokás látni, érezni, tudni.

Az ellenfél győzelmével való riogatás a kampány megszokott eleme, miközben ettől egyébként valamennyi politikus elhatárolódik. Emlékezetes ötlet volt 2002-ben a szocialista pártelnöké, Kovács Lászlóé, aki az Orbán-Nastase megállapodás kapcsán huszonhárommillió román munkavállalótól féltette az országot. Mivel most ebben a műfajban a Fidesz viszi el a pálmát, s négy éve is a két választási forduló között szabadult el politikusaik képzelete, tőlük idézünk.

Az ORTT-hez és Kolosi Péterhez, az RTL Klub programigazgatójához fordul Dávid Ibolya, az MDF elnöke a televízió egyik, csütörtökön adásba kerülő műsorának beharangozójával kapcsolatban - jelentette be Herényi Károly frakcióvezető szerdán Budapesten.

Orbán Viktor óriásportréja Debrecenben látható, a Csapó és a Burgundia utca sarkán álló tízemeletes épület keleti tűzfalán. A plakát - amely hét emelet, azaz mintegy 14 méter magas - a hatalmas falra két hete került föl. Vagyis jóval a Fidesz elnökének a Kossuth téren múlt vasárnap elmondott beszéde előtt. Mit is mondott a nagygyűlésen Orbán Viktor az efféle óriásplakátokról?

Az elmúlt hetekben ismét több, az MSZP-t és Gyurcsány Ferenc kormányfőt gyalázó falfirka tűnt fel a szlovákiai síközpontokban.

"Ha megkérdőjelezhető a választások tisztasága és szoros az eredmény, a Fidesz tábora nem lesz olyan nyugodt, mint négy éve volt, s a Fidesz sem fogja őket nyugalomra inteni" - jelentette ki Kövér László. Nem világos, Kövér "csupán" egy újabb szavazat-újraszámlálási mizériára utalt-e, vagy már a nemzeti oldal főrendezőjének polgárháborús ötletét is magáévá tette, annak felülről vezényelt formájában. Sok egyéb viszont már e pár szóból is kihallik.

Értelmiségiek egy csoportja kedden közös közleményben politikai ámokfutásnak nevezte Semjén Zsolt KDNP-elnök elmúlt időszakban tett kijelentéseit.

Valamennyien tudjuk, mi lesz április 9-én. Április 9-én lesz a negyedik évfordulója annak, hogy Orbán Viktor 2002-ben az elveszített első forduló után elmondta nevezetes beszédét a Testnevelési Egyetem aulájában.

A Fidesz országlása idején Semjén Zsolt volt a kormány egyházpolitikájának egyik irányítója. A másik az Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozó református Balog Zoltán volt. A katolikus Semjén szerepelt sokat a nyilvánosság előtt, de a legfontosabb kérdésekben mindig egyeztettek Baloggal.

A könnyű kábítószerek legalizálásáért küzdő Kendermag Egyesület szóvivője úgy nyilatkozott, hogy szervezete egyik pártot sem támogatja a választásokon. Ezért szavazás helyett arra buzdítja a fűszívó társadalmat, hogy "maradjon otthon, vagy menjen kirándulni, és tekerjen egyet". (Feltehetően nem biciklizésre gondolt.)

Az Európai Unió álláspontja a szexuális másságról éppen ellentétes a Semjén Zsolt beszédében foglaltakkal - ez derül ki az Európai Parlament januári állásfoglalásából, amelynek egyik előterjesztője a finn konzervatív Alexander Stubb.

"Hitlerék is magánügynek tekintették a vallást, jött is utána a Gestapo, Auschwitz." Ezt a Mindszenty-idézetet Gyurcsány Ferencre és az SZDSZ-re utalva Semjén Zsolt KDNP-elnök mondta.

Az SZDSZ felháborítónak tartja és elutasítja a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltjének az elmúlt napokban tett kijelentéseit, és felszólítja a nagyobbik ellenzéki pártot, hogy fejezze be a kettős beszédet - közölte Fodor Gábor és Gusztos Péter ügyvivő pénteki sajtótájékoztatóján, amelyet a liberális párt egyik átalakított kampánykisbusza előtt tartottak.

Hamburgerrel és rántott garnélával erősít a gyorsétteremben bal- és jobboldal egyaránt, majd a testi táplálék után jöhet a szellemi - irány a Múzeumkert.

"Az igazság arca fenyegető, a népnek mítoszokra, illúziókra van szüksége: arra, hogy folyamatosan becsapják. Az igazság rettenetes, elviselhetetlen, az igazság maga a halál." Miguel de Unamuno hispán filozófus szavai idéződhetnek fel bennünk a kampányindító eseményeket látva. Ama hit immár a városi folklór része, hogy "a" politikusok hazudnak. A kortesharc hevének fokozódásával mind többször halljuk ezt kocsmában, váróteremben, rendelőben, postán. Hogy "ezek" megint be akarják csapni a népet. Akik ezt hangoztatják, valószínűleg dühtől kipirult orcával utasítanák el a felvetést, miszerint ők, a "társadalom" kényszerítik választottjaikat arra, hogy lábbal tiporják az igazságot. Mert nem szeretik a népszerűtlen, kínos és húsba vágó tényeket hallani. Amelyek arra intenek, hogy egyre kevesebb dologra mondhatjuk a jövőben: "oldja meg az állam"; hogy ne csak azt figyeljük, mit tesz értünk az ország, hanem azt is, mit tehetünk önmagunkért; hogy sorsa javulását a polgár elsősorban ne a ciklusonként változó kormányoktól, hanem tehetségétől, szorgalmától, kockázat- és felelősségvállalásától várja.