Lelkesedésből némi óvatosságba váltottak a tőzsdék hétfőn, mert a befektetők Ben Bernanke szerdai kongresszusi beszámolójára várnak, hogy megtudják, vajon a jegybank (Fed) meddig támogatja bőséges likviditási programjával a gazdaságot, amelynek bővülési üteme visszafogott, részben a költségvetési bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések miatt. Igaz, ennek nyomán drámai iramban apad a büdzsé hiánya.

Egy szép májusi estén 2010-ben, amikor a Lisszabonban tartott ülésük után az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagjai éppen vacsorázni készültek, hirtelen jelezni kezdtek a zsebekbe rejtett telefonok: zuhan a New York-i tőzsde vezető indexe. Az Amerikából 2007–2008 folyamán átzúdult, de Európában zsíros termőtalajra talált válság új hajtásaitól rettentek meg a tengerentúlon. Az európai jegybankárok izgatottságát valaki gyorsan lecsillapította, ám az aggodalom ekkor megdöbbenésbe csapott át. Még álmában sem gondolta volna senki a jelenlévők közül, hogy éppen a legmerevebb német álláspontot képviselő Axel Weber, a Bundesbank elnöke közli a résztvevőkkel, hogy államkötvényeket kell vásárolni. Az ötlet, amely inkább parancsnak hangzott, szembement az inflációtól rettegő német felfogással, az uniós alapszerződésekben rögzített tilalommal, hogy az EKB nem finanszírozhatja a kormányokat.

A pénzügyi rendszer összeomlását, a mély gazdasági válságot és a deflációt sikerült elkerülni, a jegybanki beavatkozás azonban a krízis legsúlyosabb szakaszában bizonyult hatékonynak. A kérdés az, hogyan lehet visszalépni ebből a politikából, s milyen eszközöket lehetne még bevetni, ha a helyzet esetleg romlana. Ezen dilemmákra keresi a választ a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új tanulmánya.

A nyugdíjas évekre való felkészültség alacsony szintje változatlanul globális probléma, és nem javul a helyzet.

A bolgár kormányt a társadalmi elégedetlenség buktatta meg, de a „felháborodottak” nem tudtak saját mozgalmat létrehozni. A példa nem egyedi: Európa-szerte alternatív pártok próbálnak kiutat mutatni a válságból.

Nem zavartatják magukat a japán jen gyengülése miatt, csak éppen aggódva figyelik a piaci fejleményeket. A költségvetési megszorításokat érdemes rugalmasabban értelmezni, de a kiigazítás útjáról nem lehet letérni.

Cipruson szikrázóan süt a nap, melegszik a tenger, beindult a turistaszezon. De nem lehet a sziget egyik városában sem úgy sétálni, hogy ne találkozzunk a korábbi elegáns üzletek kirakataiba kiakasztott „kiadó” táblákkal. Az emberek kezdik a gazdasági összeomlás első jeleit érzékelni: a fizetések csökkennek, rosszabb esetben a munkahely szűnik meg.

Megerősítette Olaszország hosszú futamidejű államkötvény-kötelezettségeinek "Baa2" szintű, gyenge befektetési ajánlásúnak számító besorolását a Moody's Investors Service, amely ugyanakkor jelentősen rontotta az olasz gazdaság teljesítményére adott előrejelzését, és főleg emiatt fenntartotta az olasz adósosztályzat negatív kilátását.

Még nincs túl a recesszión a magyar gazdaság, de a visszaesés üteme már lassult, márciushoz képest pedig már enyhe növekedést jelez áprilisra a Gyorsulási Irányadó index.

Az elektronikus céges beszámolókkal évi hatvan tonna papír felhasználását spórolja meg az ország. Mégis, más ügyekben lassú az átállás.

Dánia eltörli a cukros üdítőkre kivetett különadót, harmincéves terhet megszüntetve ezzel a válság miatt. Megunták, hogy a dánok Németországban és Svédországban veszik meg ugyanazt.

Az MPVI Zrt. mindaddig nem végez semmilyen tevékenységet, amíg nem nyílik meg a lehetősége megjelenni a mobilpiacon. A céget azonban nem szüntetik meg.

Nem vonják össze az MNB-t és a pénzügyi felügyeletet. Orbán Viktor szerint a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem, Magyarországot azért támadják, mert "rálépett a nagy cégek lábára".

Izland az első európai ország, amely szabad kereskedelmi megállapodást köt Kínával – az északiak azt remélik, olcsóbb lesz a kínai áru.

Édes gondok Kínában: a hitelminősítő a túlzott hitelezés miatt aggódik, ezért pozitívról stabilra rontja a kilátásokat.

A korábban számoltnál jóval többe, 16 milliárd helyett 23 milliárd euróba kerül a ciprusi válság kezelése. A különbséget Nicosiának kell összeszednie.

Az Együtt 2014 - Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség szerint míg Bajnai Gordon miniszterelnöksége idején sikeresen kezelte a válságot, addig az "Orbán-rezsim" újabb válságot idézett elő.

Egyelőre nem látszik kiút a recesszióból, februárban kicsit visszaesett, jóindulattal szólva stagnált az ipar.