„Úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen” – 2012 nyarán hangzott el ez az azóta is sokat idézett mondat. A törvényeket azonban Orbán Viktor akkori kijelentése ellenére máig módosítgatják. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága legutóbb szerdán terjesztett be egy módosító indítványt, amely szerint a „választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiségbe való eljutáshoz más személy segítségét jogosult igénybe venni”.

Túllépte az ötvenezret a Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb adatai szerint azoknak a határon túli magyaroknak a száma, akik voksolni kívánnak a 2014-es parlamenti választáson.

Eddig ötvenezernél több határon túli magyar jelezte, hogy voksolni kíván a 2014-es parlamenti választáson. A kormányoldal legalább tízszer ennyi külhoni választóra számít, de ehhez naponta háromezer embernek kellene regisztrálnia. Az eddigi adatok szerint viszont csak öt-hatszázan jelentkeznek.

Ha nem lennének olyan kiszolgáltatott, nyomorgó emberek, akik fogékonyak a különféle szavazatvásárlási technikákra, a választások tisztaságának kérdése fel sem merülne. Másfelől a politikai kultúra hiányát jelzi, ha valaki visszaél azzal, hogy a szavazók egy része reménytelen helyzetben van – állítja Szigeti Péter professzor, tanszékvezető egyetemi tanár, az Országos Választási Bizottság (OVB) egykori elnöke.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint a választási eljárásról szóló törvény bizonyításhoz köti a törvénysértések megállapítását. Aki nem terjeszt be bizonyítékot, annak a kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. Mi lehet bizonyíték? Legtöbbször fotó, hang-, illetve videofelvétel.

A Fidesz elnökségében és a frakciójában egyaránt sokan gondolják úgy, hogy „praktikus lenne” a jövő évi országgyűlési és európai parlamenti választást ugyanazon a napon lebonyolítani – nyilatkozott szerdán Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt szakpolitikusa. Azt is hangsúlyozta, hogy a szavazás napjáról kizárólag a köztársasági elnök határozhat.

Augusztus elseje óta valamivel több, mint nyolcszáz külföldön élő magyar nyújtott be kérelmet a központi névjegyzékbe vétel iránt a Nemzeti Választási Irodához (NVI).

Még meg sem kezdődött a határon túli magyarok választási regisztrációja, de máris politikai vita bontakozott ki az ellenzék és a kormányoldal között.

A Modern Magyarország Mozgalom azt kezdeményezi, hogy a határokon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező magyarok a parlamenti választásokon ne a magyarországi pártokra, hanem a saját maguk által állított külhoni jelöltekre voksolhassnak, és őket juttassák be a magyar országgyűlésbe.

Hét országgyűlési választókerület határát változtatná meg a fideszes Vas Imre a parlamentnek szerdán benyújtott törvénymódosító javaslatában. Azt is kezdeményezi, hogy a jelenleg hatályos június 30-i határidő helyett július 15-ig lehessen átalakítani a körzetek beosztását. Az indítványról már szerdán tárgyalhat és a jövő héten szavazhat – a várhatóan július 5-ig tartó nyári rendkívüli ülésszakán – a Ház.

A taláros testület kedden hatályon kívül helyezte az 1965-ös választójogi törvénynek (Voting Rights Act) azt a cikkelyét, amely megállapítja, hogy egy-egy állam milyen feltételek mellett változtathat a maga választójogi törvényén.

Akár ördöginek is minősíthető a kampányfinanszírozás új rendszere, amelyről jövő hétfőn szavaz a parlament. Ha a három kormánypárti politikus előterjesztését a Ház elfogadja, a választás előtt a jelöltek fejenként egymilliós, míg az országos listát állító pártok legalább 150 milliós állami támogatást kapnak. Az a szervezet pedig, amely mind a 106 egyéni körzetben indítja saját emberét, csaknem hatszázmillióra számíthat.

Pálffy Ilonát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi és koordinációért felelős helyettes államtitkárát nevezi ki a Nemzeti Választási Iroda elnökévé pénteki hatállyal Áder János köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára.