Az Együtt–PM szerint a levélben történő szavazás visszaélésekre ad lehetőséget, ezért felszólította a kabinetet: ne trükközzön a választásokon, a határon túlról érkező szavazatokkal kapcsolatban olyan rendszert alakítson ki, amely biztosítja a törvényes és tisztességes választásokat. A Fidesz nem szakmai érvekkel hozakodott elő, csupán annak a véleményének adott hangot, hogy a választások tisztaságát „a bukott baloldal, a vereségébe beletörődni képtelen Gyurcsány–Bajnai-szövetség”, a „maffiabaloldal” veszélyezteti.

A heves szóváltás előzménye, hogy Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője néhány napja azt nyilatkozta: a külképviseleteken lesz majd egy „postaládának nevezett urna”, ahová bárki bedobhatja a szavazatát. De „bedobhatja akár az egész faluét is, hogyha valakit megbíznak azzal, hogy szedje össze és vigye már be a konzulátusra, mondjuk Csíkszeredára”.

Az Együtt–PM-nél ez a kevésbé szerencsés fordulat verte ki a biztosítékot, mert úgy látják, ha bárki mindenféle igazolás nélkül – akár mások nevében is – szavazhat, sérülhet a választások tisztasága. Pálffy Ilona később azzal érvelt, hogy a szabályok egyértelműek.

Az irodavezető kérdésünkre elmondta, hogy választási levélcsomagot csak az kap, aki szerepel a határon túliak névjegyékében – tehát előzetesen regisztrált –, ami fontos garanciális elem. További biztosíték, hogy a voks csak akkor lesz érvényes, ha az érintett a mellékelt adatlapon feltünteti a személyi adatait, s azoknak meg kell egyezniük a budapesti listán lévő adatokkal. A szavazás titkosságát pedig az szavatolja, hogy a szavazatot lezárt borítékban kell mellékelni, és a választójogosultság ellenőrzésekor – a pártok megfigyelőinek jelenlétében – csak a külső borítékot nyitják ki, a voksot tartalmazót urnába dobják.

A levélben szavazás lehetősége nem azért ad alkalmat visszaélésre, mert a voksokat a posta mellett a külképviseleteken keresztül is eljuttathatják Budapestre – állítja László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Szerinte az sem gond, ha valaki összegyűjti ezeket a küldeményeket. A rendszer nagyjából azt is kizárja, hogy olyan szavazatot vegyenek figyelembe, amely mögött nincs ténylegesen választásra jogosult személy – tette hozzá. A szakértő a problémát inkább abban látja, hogy a levélben történő szavazás esetén sehol a világon nem zárható ki a külső befolyásolás lehetősége. Az „idegenkezűséget” jobbik esetben rokoni, baráti behatás jelenti, de László Róbert szerint az is elképzelhető 2014-ben, hogy aktivisták járnak házról házra, és személyesen győzködik a választókat. Ugyanakkor lehetséges, hogy mindjárt össze is gyűjtik a borítékokat, és ha úgy gondolják, a vélhetően „ellenséges” voksot tartalmazókat egyszerűen kidobhatják.

A választási „piac” bővülésére is számít a szakértő. A szavazatvásárlás itthon sem volt ismeretlen, s most a határon túliakat próbálhatják némi készpénz ellenében rávenni arra, hogy igényeljenek szavazási csomagot – véli. Ha ez előfordul, a szavazólapokat persze a „megrendelő” igényei szerint kell kitölteni.

– Darabbérben dolgoznak majd az aktivisták, de talán még a korábbinál nagyobb létszámmal működő konzulátusok alkalmazottai is beszállnak a szavazatgyűjtésbe – prognosztizálja Tóth Zoltán választási szakértő. Szerinte gondot jelent, hogy a választási eljárási törvényben számos gumijogszabály van. Ezek egyike szerint a határon túli szavazók a választási levélcsomagot nemcsak a lakcímükre, hanem valamilyen más kézbesítési címre is kérhetik. Ez azt jelenti, hogy a szavazólapok idegen kézbe kerülhetnek, vagyis lyukas a rendszer – állítja Tóth Zoltán.

Tóth nem tagadja, hogy az érvényes szavazáshoz ki kell tölteni egy adatlapot is, ám a szakértő úgy látja, a személyes adatok megszerzésében a magyar pártok eddig is igen leleményesnek bizonyultak. Arra a felvetésünkre, hogy bármekkora csalással is legfeljebb egy-két mandátum sorsát befolyásolhatnák, tehát nem igazán éri meg nagy energiát fektetni efféle trükkökbe, Tóth leszögezte: egyetlen képviselői helyen is múlhat a kormányalakítás. Nyomósabb érve, hogy a hatályos szabályok nem zárják ki a csalás kockázatát.

Ennél is sarkosabban fogalmazott Szoboszlai György választási szakértő, aki a választási jogszabályokkal összefüggésben a politikai banditizmus minősítést sem tartja túlzónak. A határon túliak választójoga kapcsán maga is azt gondolja a leginkább aggályosnak, ha valaki begyűjtheti mások szavazólapjait, mert ettől kezdve már szinte csak szándék kérdése, hogy a személyes adatokat is megszerezzék. Maga azon sem lepődne meg, ha állami nyilvántartásokból szivárognának ki adatok.

A csalások megelőzése érdekében ezért szükség lenne valamilyen visszacsatolásra, hogy bizonyossá váljék: a választásra jogosultak saját kezűleg vették át a szavazási csomagot, a szavazólapra pedig maguk húzták be az ikszet – veti fel Szoboszlai. Szerinte az sem lenne túlzott óvatosság, ha a szavazókat utóbb tájékoztatnák, hogy a voksuk megérkezett a budapesti választási központba. Így átláthatóvá és zárttá válnék a rendszer – tette hozzá –, amely a beépített csapdák miatt az egész választás legitimitását veszélyeztetheti.

Indul a regisztráció

Csütörtökön indul a határon túli magyar választópolgárok regisztrációja. A Nemzeti Választási Iroda július közepén kezdte el postázni a határon túli, kettős állampolgárságú magyaroknak a 2014-es országgyűlési választásra vonatkozó regisztrációs nyomtatványait. Az érintettek a kiküldött nyilatkozatokon, illetve októbertől – személyes adataik alapján elektronikusan – kérhetik a választói névjegyzékbe vételüket.

A 2014-es választáson nemcsak a környező államokban, hanem a világ bármely más pontján élő magyar állampolgár is szavazhat.

Miután a népesség-nyilvántartásban csak a 2011 januárja után honosítottak szerepelnek, őket nem tudják tájékoztatni e jogukról. Esetükben a választáson való részvétel feltétele, hogy maguk kérjék a határon túliak névjegyzékébe történő felvételüket. (L. K.)

Urnabontás