Egy 29 éves magyar fizikus, Szabó Zoltán nyerte meg a GE globális informatikai versenyét, amelyben a vállalat legokosabb számítógépeinek egymás közötti beszélgetését kellett megfejteniük a résztvevőknek.

Tíz évig nem tudhatják meg a helyiek és a térségben élők, hogy mit tartalmaz az az ércbánya újranyitásával kapcsolatos tanulmány, amit 254 millió forintért készítettek el a közelmúltban - írja a heol.hu.

Titkosította az adatforgalmat a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatás, csak az alkalmazást használó felek láthatják az elküldött üzeneteket - jelentette be a Facebook tulajdonában lévő WhatsApp egy keddi blogbejegyzésében.

Az ötpárti egyeztetés után már nem fenyegetné börtönnel a felhasználókat, az adatforgalom-titkosító programok használatát azonban továbbra is tiltaná a kormány a terrorellenes törvénycsomagban.

Hivatalosan is lezárult a nyilvános és jogi vita az amerikai kormány és az Apple informatikai óriáscég között. A Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) ugyanis sikerült az Apple segítsége nélkül feltörnie a San Bernardino-i terroristák egyikének okostelefonját.

Kissé nehezen értelmezhető, mit akart bejelenteni Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön: bűncselekmény gyanúsítottját eddig is lehallgathatták és az üzeneteit ki lehetett kérni a szolgáltatóktól, még akkor is, ha azok titkosítva voltak. A tömeges megfigyelést pedig nem fogják engedni az külföldi internetes cégek, még akkor sem, ha ezt a kormány beleírja az alkotmányba. És értelme sem lenne.

A monetáris politikához nem kapcsolódó ügyről van szó, ami a parlamenthez és a nemzeti bankhoz is méltatlan – mondta a jegybanktörvény módosításáról Bod Péter Ákos. A volt jegybankelnök nem tud vitatkozni azzal, hogy Matolcsy György elveszítette az önkontrollját.

Mostantól a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank is legálisan titkolhatja el, mire költi az adófizetők pénzét; a jegybank elnökének fizetését pedig megduplázták.

Az Európai Bizottság szerint az uniós jogba ütköznek a magyar atomtörvény azon rendelkezései, amelyek szerint a bővítéssel kapcsolatos összes szerződés és megalapozó dokumentum titkos. A Bizottság szigorú jogalkotási tervet írt elő az Orbán-kormánynak a módosítás érdekében: áprilisig hatályba kell lépnie az újraírt törvénynek – derült Jávor Benedeknek, a PM EP-képviselőjének pénteki sajtótájékoztatóján.

Alapvető jogi ismereteknek is híján volt az, aki a terrorveszélyhelyzet kihirdetésével kapcsolatos törvénytervezetet harminc évre nem nyilvánosnak minősítette, majd szétküldte a parlamenti képviselőcsoportoknak. A Jobbik alelnöke ezért nem sokat kockáztatott, amikor a javaslatot közzétette.

Kétszáz oldalnyi titkos anyagot (feljegyzéseket, az Orbán-kormánnyal folytatott levelezéseket, a kormánynak feltett kérdéseket) kapott meg az Európai Bizottságtól Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Aszódi Attila kormánybiztos reagálásában megkérdőjelezte Jávor szakmai felkészültségét; szerinte az EP-képviselő nyitott kapukat dönget.

Egyelőre nem derült ki, hogy a magyar kormány valóban megsértette-e a környezeti információk nyilvánosságát előíró Aarhusi Egyezményt a paksi bővítés előkészítése során, a nemzetközi megállapodás genfi székhelyű Jogkövetési Bizottsága ugyanakkor érdemben vizsgálja a kérdést. A testület pénteken tartotta az első meghallgatást a svájci városban, ahol az Orbán-kabinet és a bejelentő zöldszervezetek képviselőinek is számos kérdésre kellett válaszolniuk.

A Transparency International (TI) Magyarország, valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a K-Monitor is arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az információszabadságról szóló törvény módosítását, és forduljon az Alkotmánybírósághoz.

Korlátozza a nyilvánosságot a közérdekű adatokról szóló törvény módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. Az új jogszabály értelmében bármilyen döntéselőkészítő iratot titkosíthatnak, másrészt a kiadott adatokért „munkadíjat kérhetnek". Az Együtt és az MSZP összeugrott a törvényt támadó alkotmánybírósági beadványon.

Megelégelték jogvédő szervezetek, hogy a paksi bővítés minden atomját évtizedekre titkosították. Már csak az Alkotmánybíróságban reménykedhetnek.

Brian Hale az amerikai Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI) szóvivője azt mondta, nem adják ki az al-Kaida terrorvezetőjének pornográf anyagait, melyeket a bin Ladennel végző kommandósakció során találtak. 

Oszama bin Laden mindvégig arra biztatta híveit, hogy az Egyesült Államok elleni támadásokra összpontosítsanak a muszlimok közötti belső viszály helyett - derült ki azokból az iratokból, amelyeket az al-Kaida vezérének 2011-ben történt megölésekor annak abbotábádi búvóhelyén gyűjtöttek össze kommandósok, és amelyeknek egyes részleteit szerdán hozatta nyilvánosságra az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatójának (DNI) hivatala.