Titkossá tették a jegybank és a posta költéseit

A parlament az indítványt megfogalmazók javaslatára így nem megismerhetővé tette az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által kezelt olyan típusú adatait, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak. Ezen adatok megismerése ugyanis aránytalan sérelmet okozna az érintett gazdasági társaságnak üzleti tevékenysége szempontjából - írta a javaslat benyújtója.

A nyilvánosság hátrányai

Bánki Erik hétfőn a javaslatában szereplő adatok megismerésének korlátozását azzal indokolta, hogy amennyiben a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci műveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése pedig előnyt jelentene a pénzpiacon működő más cégeknek - mutatott rá. A parlament törvényalkotási bizottságának egyik elfogadott javaslatára az üzleti titok körébe tartozó adatok megismerésének korlátozása kiterjed a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által közvetlenül, vagy közvetve irányított vállalkozásokra is.

Bánki Erik megmagyarázza, miért nincs semmi közünk a jegybank osztogatásához Koszticsák Szilárd / MTI

A fideszes politikus a jegybank alapítványaival kapcsolatban kiemelte, azok működését a kezdetektől a kuratórium, vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli. Így az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét - áll az indoklásban, amelyben a fideszes politikus kifejtette, ez annak ellenére is így van, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal, hiszen az kikerült az alapító vagyonából és annak felügyelete alól, és egy újonnan létrejövő jogi személy tulajdonába került.

Az Országgyűlés erre hivatkozva úgy döntött, az MNB által létrehozott alapítványok adatainak nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény helyett elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat kell alkalmazni.

Mindennek van határa

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfő esti ülésén az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is alaptörvény-ellenességet vetett fel az előterjesztéssel kapcsolatban. Péterfalvi Attila kijelentette: az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvények egyértelműen meghatározzák, hogy az MNB, valamint vállalkozásai és alapítványai tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre - mondta.

Fömötör Barna, az MNB főigazgatója a testület ülésén kifejtette, a jegybank esetében a nemzeti, állami vagyon gazdálkodására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A központi bank nem fogadhat el utasítást sem az államtól, sem az uniótól, így más jogi helyzetben és gazdálkodással működik, mint az egyéb állami szervezetek - mondta.

5 millió a főnöknek

A Ház döntése alapján az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. Az indoklás szerint ezzel a díjazás mértéke közeledik a piaci vezetői bérekhez és megfeleltethető az állami pénzügyi cégek vezető állású munkavállalóinak meghatározott javadalmazási keretnek. Az eddig hatályos törvény szerint az elnöki bér a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetének tízszerese lehetett. (A bruttó átlagkereset tavaly 250 ezer forint körül volt.)

Az előterjesztő ezzel összefüggésben megjegyezte, az MNB élére 2013-ban került új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évről évre nyereségesen gazdálkodott, holott például 2013-ra a Simor András féle korábbi jegybanki vezetés még több mint 200 milliárd forint veszteséget tervezett.

Kétszer csenget

Korlátozta a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását a parlament: a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a postatörvény módosítását.

A Fidesz alelnökének előterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

Az indítványhoz ezt követően a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál. A kormánypárti politikus közölte, változtatási indítványát Péterfalvi Attila is a jogszabályokkal összhangban lévőnek tartja.

Aránytalan sérelmek?

Az elfogadott előterjesztés úgy fogalmaz, az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívül nem ismerhetők meg azok az információk, amelyek "más által történő megismerése az egyetemes postai szolgáltató, vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül, vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene". A döntés alapján akkor tekinthető különösen aránytalannak a sérelem, ha az adat nyilvánosságra hozatala miatt a posta, illetve a fent említett cégek versenytársai indokolatlan előnyhöz jutnának.

A törvényváltoztatással összefüggésben Bartal Tamás, a Miniszterelnökség szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkára korábban megfontolásra érdemesnek nevezte Péterfalvi Attila javaslatát arról, hogy készüljön törvényjavaslat, amely keretjelleggel szabályozza az üzleti titkok kiadásának lehetőségét az állami cégeknél, ott ahol azok piaci tevékenységet folytatnak. A közlejövőben az Igazságügyi Minisztérium és az adatvédelmi hatóság bevonásával egyeztetés indul a témában, a döntést a kormány hozza meg - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Lopás alapú kormányzás

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka a "lopás alapú kormányzás újabb bizonyítékaként" minősítette az MNB-javaslatot és bírálta a postatörvény módosítását is. Szerinte a kormány paravánt akar emelni a választópolgárok elé, hogy ne lássák, "mennyit lopnak". Hozzátette: a közvagyont átszövi a magánérdek.

Teleki László (b), Tukacs István (mögötte), Szabó Sándor (j2) és Korózs Lajos szocialista képviselők az MNB-s törvénymódosítás vitája alatt Koszticsák Szilárd / MTI

A Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi ítéletéből idézve kiemelte, hogy a jegybank vagyona közpénz, ahogy az alá tartozó intézményeké is. Szerinte a javaslat az alaptörvénybe ütközik, jogkorlátozó, a bíróságok nem is alkalmazhatják. A szocialista képviselő szerint a közhasznúság kiterjesztése nem jelent bővítést, az információs törvény értelmében a szerződések nyilvánossága szükséges. A módosítások elfogadása esetén az MSZP arra kéri a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz - mondta. Tóth Bertalan azt is megjegyezte: a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak fizetésemelése mellett nem hangzottak el érvek. A versenyszféra béreire hivatkozás miatt felvetette: melyik cég szeretné mindenképpen alkalmazni Matolcsy Györgyöt milliós fizetésért?

Már nem pofátlanság?

Bírálta az MNB-törvény javasolt módosítását a jobbikos Volner János is. A párt vezérszónoka elképesztőnek nevezte a jegybankelnök fizetésének tervezett megemelését, úgy fogalmazva, hogy a Fidesz "a saját vezetőinek" bérét már a legjobban kereső európai jegybankelnökökéhez méri. Az ötmillió forintos bér már nem számít pofátlannak? - kérdezte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az MNB nyeresége a forintosításból fakadó árfolyamnyereségből származott. Ez a pénz azonban - folytatta - a devizahitelesek pénze, amit most az MNB saját magára készül elkölteni. Az MNB különféle alapítványokba "pumpálja" a pénzt, és azt mondják, az alapítványoknál ez már nem közpénz - rótta fel Volner János, közölve: ha kell, az Alkotmánybíróságon is megtámadják az indítványt, hogy ne lehessen "eldugni az ellenőrzés elől" a jegybanki alapítványok pénzét.

Határtalan mohóság

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka úgy fogalmazott: a Fidesz mohósága nem ismer határokat, a kormánypárt "24 óra alatt akar átverni egy olyan javaslatot, amely alapján az MNB titokban költhet el százmilliárdokat alapítványain keresztül". A legrémisztőbbnek azt nevezte, hogy az alapítványoknak juttatott közpénz már nem lesz közvagyon. Hozzátette, a központi bank eddig is "gátlástalanul szórta" az adófizetők pénzét. Schmuck Erzsébet szerint ezután senki nem tudja majd megakadályozni, hogy az MNB az alapítványain keresztül offshore cégeknek "szórja ki" a nyereségét. Az MNB nyereségének - mondta - a költségvetésben a helye. Matolcsy György jegybankelnök fizetésének tervezett megduplázásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy milliók élnek a létminimum alatti fizetésből. Miért "csak a zsíros állású haverokért aggódnak"? - kérdezte.

Ezt is kimagyarázták

A fideszes Bánki Erik zárszavában amellett érvelt, hogy az államháztartási törvényből levezetve a jegybank alapítványai nem látnak el közfeladatot, az alapító okiratoknak ilyen rendelkezései nincsenek. Emlékeztetett arra, hogy az államháztartási törvény szerint közfeladat az, amit jogszabályban akként határoznak meg. Az ellenzéki "vádaskodásokra" azt mondta, az alapítványok nem herdálhatják el az alapítói vagyont, a törvénymódosítással pedig szigorítják a beszámolási kötelezettségüket. Hozzátette: az alapítványoknak évente közhasznúsági jelentést kell tenniük, a jövőben nem lehet folyamatosan adatot kérni tőlük, hanem évente egyszer szolgáltatnak széles körben adatokat. Bánki Erik azt mondta, a módosítás benyújtásakor csak az a cél vezérelte, hogy a MNB a pénzpiaci műveletek esetén eredményesebben tudjon fellépni, biztosítani tudja a pénzügyi stabilitást.