Így könnyítette meg magának a titkolózást a kormány
Korlátozza a nyilvánosságot a közérdekű adatokról szóló törvény módosítása, amelyet hétfőn fogadott el a parlament. Az új jogszabály értelmében bármilyen döntéselőkészítő iratot titkosíthatnak, másrészt a kiadott adatokért „munkadíjat kérhetnek". Az Együtt és az MSZP összeugrott a törvényt támadó alkotmánybírósági beadványon.
Egy hét alatt áttolta a kormánytöbbség a parlamenten azt a jogszabályt, amely közérdekű adatok széles körének eltitkolását teszi lehetővé. Megtagadható lesz az adatigénylések teljesítése, ha jövőbeli döntések megalapozását szolgálják. Ez szinte bármire rámondható, de különösen igaz a hatástanulmányokra. Az időzítés tökéletes: a parlament aznap határozott minden döntés-előkészítő irat titkosításáról, amikor – a részletes megvalósíthatósági tanulmány ismerete nélkül – rábólintott Budapest olimpiai pályázatra.
|
Kövér László és Lázár János a parlamentben: jól megy nekik a titkolózás
Földi Imre / Népszabadság |
A módosítás ellen az összes korrupcióellenes szervezet tiltakozott, például azért, mert a jövőben nemcsak a fénymásolási költségekért és az adathordozókért kell majd fizetni, hanem az apparátus „aránytalan mértékű" igénybevételéért is. A hivatalok maguk határozhatják meg a munkaerőköltséget, az igénylőknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e az extra kiadást, ez pedig elhúzza az adatok közzétételét. A törvény megszünteti az anonim adatkikéréseket, míg a szerzői jogi védelem alatt álló tanulmányokba csak betekinteni lehet, lemásolni azokat nem. E mögött az sejthető, hogy a kormány 30 ezer oldalnyi dokumentumot kénytelen kiadni, miután elveszítette a Századvégtől rendelt tanulmányok, háttéranyagok nyilvánosságáért folyó pert.
Bár a kormányoldal azzal érvel, hogy a hivatali munkát akadályozó igényléseket akarja kizárni, ezt úgy is megtehetné, hogy a jelenleginél sokkal több információ közzétételét írja elő az interneten, kérés nélkül. Ilyen szándék azonban nem olvasható ki a törvényből, amely ha az újságírókat nem is, az állampolgári kíváncsiságot könnyen visszafoghatja.
Az Együtt a szavazás után közölte: alkotmánybírósági beadványukat az MSZP képviselői „érthetetlen indokokra hivatkozva" nem írták alá, így nem gyűlt össze a szükséges ötven szignó. Beadványt készített az LMP is, amelyhez a Jobbik képviselői már csatlakoztak. A szocialisták utóbb jelezték, egyetértenek azzal, hogy a közérdekű adatok igényléséért továbbra se kelljen fizetni, ennyiben támogatják az Együtt kezdeményezését. A jogszabály többi részéről egyeztetést kezdeményeznek, hogy „az átláthatóságot korlátozó törvény hatályba se léphessen". Hogy ezt miként akarják elérni, nem tudni – hacsak nem a köztársasági elnök vétójában bíznak –, az viszont megfontolandó, hogy valóban az elmúlt ciklusban megválasztott bírák által uralt Alkotmánybíróságtól érdemes-e segítséget várni. Ha ugyanis a testület rendben találja a módosítást, az elzárhatja az utat a jóindulatú jogértelmezések elől.
Márpedig Tordai Csaba, az Átlátszó oknyomozó portál jogásza lapunknak azt mondta: „A törvénymódosítás szándéka szerint egyértelműen az információszabadság durva korlátozására irányul. Az egyes rendelkezések azonban többféleképpen értelmezhetők, az eddigi bírósági gyakorlat alapján pedig érdemi esély van arra, hogy a bírák az alaptörvénnyel összhangban, a nyilvánosság számára kedvezően értelmezik a törvényt." Szerinte ezért helyesebb először a bíróságokon, próbaperekben tesztelni az új szabályokat, és csak kudarc esetén fordulni az Alkotmánybírósághoz.
