galéria megtekintése

Az Orbán-kormány módosíthat, amit akar, a Google-t és a Facebookot nem fogja érdekelni

18 komment


Kőműves Anita
NOL

Kissé nehezen értelmezhető, mit akart bejelenteni Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön: bűncselekmény gyanúsítottját eddig is lehallgathatták és az üzeneteit ki lehetett kérni a szolgáltatóktól, még akkor is, ha azok titkosítva voltak. A tömeges megfigyelést pedig nem fogják engedni az külföldi internetes cégek, még akkor sem, ha ezt a kormány beleírja az alkotmányba. És értelme sem lenne.

A terrorveszélyre hivatkozva a magyar kormány törvényt hozna arról, hogy a magánszolgáltatók tegyék lehetővé a rajtuk keresztül áramló kommunikáció megfigyelését a hatóságok számára, akkor is, ha az üzenetek kódolva, titkosítva vannak - derült ki ma reggel Pintér Sándor bejelentéséből.

Azt a sajtóhírek is megjegyzik, hogy

bírói engedéllyel eddig is volt lehetőség arra, hogy a titkos üzeneteket is elolvassák.

Vegyünk egy példát: egy körözött bűnöző olyan emailszolgáltatást használ, amely titkosítja üzeneteit. Ha a hatóságok a lehallgatásra engedélyt kapnak egy bírótól, akkor azzal a papírral felkeresik az email-szolgáltatót, amely megnézi, valóban jogos-e a kérés, és ha annak ítéli, kiadja a gyanúsított üzenteit. A legnagyobb cégek, mint a Google és a Facebook rendszeresen (évente, negyedévente) kiad arról jelentéseket, melyik kormány hány ilyen kéréssel fordult hozzájuk, és abból hányat teljesítettek. Ezzel is igyekeznek elnyerni felhasználóik bizalmát, hiszen feltehetően tömegek pártolnának el tőlük, ha kiderülne, hogy odaengedik az üzenetekhez a titkosszolgálatokat, rendőrségeket.

 

Épp ezért nehéz értelmezni, Pintér vajon mire gondolt. Folyamatosan ellenőrizni akarnák az emberek kommunikációját, minden emailt és titkosított üzenetet elolvasni és átfésülni? Ezzel ugyanis számos probléma van. Az első, hogy

a Google-t, a Facebookot vagy más külföldi tömegkommunikációs céget feltehetően nem fog érdekelni egy magyar alkotmánymódosítás.

Minden valószínűség szerint a két cég vállat von és annyit mond majd, marad a régi rend, egyesével lehet jönni a bírói végzésekkel.

Ráadásul ha sikerülne is meggyőzni egy szolgáltatót arról, hogy adjon hozzáférést az üzenetekhez, a feltételezett terroristák több száz másikból választhatnak. Csupán telefonra letölthető, titkosított sms-alkalmazásból több száz van (iMessage, WhatsApp, Signal, Secret, RedPhone, Line, Telegram, csak hogy néhányat említsünk), és ha az egyik valamiért megszűnik, két új lép a helyébe.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2013-ban a Huawei regionális logisztikai központjának a megnyitóján. Mindenbe belenéznének, de nem lehet
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2013-ban a Huawei regionális logisztikai központjának a megnyitóján. Mindenbe belenéznének, de nem lehet
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A második gond az, hogy irdatlan mennyiségű adathalmazról van szó. Tegyük fel, hogy minden titkos üzenetet lát a kormány - de hogyan fogja feldolgozni? A Snowden-féle kiszivárogtatási hullám óta tudjuk, hogy ezzel még az amerikai titkosszolgálatok is küszködnek ezzel. Folyamatosan építik a hatalmas szerverparkokat, hogy eltárolják az internetes kábelekből „felszippantott” információkat, de az elemzésük lassan halad és nem is hatékony.

Arról nem is beszélve, hogy szintén a Snowden-botrány elindított egy versenyt a hatóságok és a szolgáltatók között. Hiszen

az infokommunikációs cégek szeretnék visszanyerni felhasználóik bizalmát,

ezért egyre erősebb titkosítást és biztonsági intézkedéseket vezetnek be. Presztízskérdés lett abból, hogy ne engedjék hozzáférni a hatóságokat az átlagemberek üzeneteihez. A legjobb titkosított üzenetküldők úgy működnek, hogy maga a szolgálató sem tudja elolvasni a rajta keresztül áramló üzeneteket, azaz hiába mennek oda a hatóságok, akkor sem tudják kiadni az információt, ha akarják.

Ilyen például az Apple is, ahol a két iPhone között, az iMessage rendszeren át küldött (zöld helyett kék buborékkal jelzett) sms-eseket maga a cég sem tudja elolvasni. Erről hatalmas jelentőségű vita zajlik éppen most az Egyesült Államokban, ahol az FBI bírósági végzéssel próbálja rávenni az Apple-t, hogy törje fel a San Bernardino-i terrorista telefonján a titkosítást. A lényeg, hogy az Apple együttműködött a hatóságokkal és átadott minden információt, amelyhez hozzáfért, az FBI azonban olyan adatokat is akar, amelyet még az Apple sem láthat, mert csak a tulajdonos kódjával elérhetők, ám

a számítástechnikai óriás szerint ha ennek feltörésére írnak egy programot, az a teljes biztonsági rendszerüket meggyengíti és veszélybe sodorja a felhasználókat is.

Azt a rég hangoztatott igazságot pedig éppen a San Bernardino-i támadás bizonyította be, hogy a tömeges megfigyelésnek nincs is értelme a terrorellenes harcban. Olyan mennyiségű kommunikáció folyik minden nap az interneten keresztül, hogy még az amerikai hatóságok elképzelhetetlenül fejlett technológiájával sem lehet minden veszélyes üzenetet kiszűrni a zajból. A lehallgatási technikák akkor hasznosak, ha már tudjuk, kit kell megfigyelni.

És ezzel vissza is értünk a történetünk elejére: bűncselekmény gyanúsítottját, bírói végzéssel gyakorlatilag minden országban, így Magyarországon ma is le lehet hallgatni, az e-mailjeit pedig ki lehet kérni bármely szolgáltatótól.

De még erre sincs szükség: a sajtóban megjelent hírek szerint

már a magyar kormány is vett néhány olyan szoftvert,

amellyel simán feltöri a megfigyelni szándékozott személy telefonját és számítógépét.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.