Az Egyesült Államok tizenhatodik elnökét százötven évvel ezelőtt, 1865. április 14-én a washingtoni Ford színházban lőtte fejbe egy színész. Abraham Lincoln másnap elhunyt. De vajon túlélhette volna-e a merényletet, ha napjaink technikája már akkor rendelkezésre áll?

Minden ház érdekes! – ez a szlogenje a Budapest100, négy éve lassan az egész várost megmozgató eseményének. Az éppen százéves budapesti házakat bemutató vezetett túrák mellett sokszor maga a ház várja pogácsával vagy kisebb rendezvényekkel az érdeklődőket. Talán Robert Capa szülőházában is.

A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt - mondta az Országgyűlés elnöke vasárnap Komáromban, a felvidéki kitelepítettek emléknapján.

A budai Vár megújítását tűzte zászlajára a kormány, amikor meghirdette a palotát bő száz évvel ezelőtt nagyhatalmi jelképpé formáló építészről elnevezett Nemzeti Hauszmann Tervet. A tervbe vett munkálatok részleteiről egyelőre keveset tudni. Most induló sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, milyen volt fénykorában a királyinak szánt palota és szűkebb környezete.

Ukrajna széthullását vetítette előre Olekszandr Zaharcsenko, a donyecki oroszbarát szakadárok vezetője pénteken annak következményeként, hogy a kijevi törvényhozás az ország függetlenségéért küzdő huszadik századi szervezetek sorába emelte a második világháborús Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA).

Az ukrán parlament törvényjavaslatot fogadott el csütörtökön, amelyben a „Nagy Honvédő Háború” kifejezést az 1939–1945 közötti második világháborúra cseréli le, és ezentúl két napon, május 8-án és 9-én is megemlékeznek a náci Németország fölött aratott győzelemről.

Kétszáz éve tört ki elemi erővel az indonéziai Sumbawa szigetén található Tambora tűzhányó. A Tambora 1815. április 5-i, majd április 10-i kettős kitörése megrengette az egész világot. Ez volt a történelmi idők legnagyobb ismert vulkánkitörése.

Nagy-Britannia egyik legnagyobb középkori temetőjére bukkantak a munkások egy Viktória korabeli épület renoválása közben. A csontok, amelyek között 400 teljesen ép csontváz is van, a Szent János Főiskola Régi Hittudományi Iskolájának épülete alatt nyugodtak.

A kettős honfoglalás elméletét az eredetileg képzőművésznek készülő régész, László Gyula alkotta meg. Elgondolása szerint a 9. század végi előtt 670 táján már volt egy magyar honfoglalás a Kárpát-medencében.

Éles vita folyt a Történelemtanárok Egyletének (TTE) rendezvényén a kísérleti ötödikes és kilencedikes tankönyvről. Ez az esemény is igazolta: elhibázott döntés volt szétverni a hibái ellenére is jól működő, sokszínű tankönyvpiacot. A vitatott könyvekből jelen pillanatban is több ezer gyerek tanul.

Negyvenkilenc éven át élt krumplisalátán a XIX. századi Pest legkülönösebb szállóvendége, Áldásy Ignác. Így tudjuk legalábbis Magyar Elektől, aki az 1920-ban megjelent Pesti históriák lapjain vázolta fel az Arany Sas fogadó remetéjének életét.

Arnold Toynbee, angol történész szerint az emberiség történelmében két felfogás küzdött egymással: az egységesítő és a megosztó szándék. Ám amíg „a megosztó tendencia egyidős az emberiséggel, az egységesítő csak kb. 5000 éve hat”.

Az igazinál sokkal szebb Mária Teréziával, Kossuth asztalával, Kádár MÁV-bérletével, a mindjárt elalvó Lázár Györggyel és a szocialista emblémaként feltűnő Pozsgay Imrével is szembesülhet a látogató, aki megtekinti az Országgyűlés frissen avatott múzeumának új, állandó kiállítását, amely törvényhozásunk evolúcióját mutatja be a publikumnak.

Ötven éve robbantották fel a Blaha Lujza téri Nemzetit – március 27-én. A Nemzeti akkori ügyelője, Kadelka László jól emlékszik az utolsó előadásra és a robbantás pillanatára is, amelyet a társulat az EMKE emeletéről nézett végig sírva.

Honti László akadémikus a Magyar Tudomány című folyóirat februári számában három középiskolai tankönyvet vizsgált abból a szempontból, hogy azok miként érvényesítik a tudomány mai álláspontját a magyar nép és nyelv legkorábbi történetének kifejtésében. Fodor István – akinek első őstörténeti könyve több mint négy évtizede látott napvilágot – őstörténeti szempontból elemezte a könyveket, és hasonlóan lesújtó következtetésekre jutott.

Vélhetően második világháborús náci vezetők számára épített búvóhely nyomaira bukkantak argentin régészek a dél-amerikai ország északi részén a dzsungelben.