A témába elsőként IV. Béla nemeseknek szóló kiváltságlevelével, majd Beatrix királyné királyválasztó országgyűlésre invitáló meghívólevelével vágnak bele; a nemes másolatok mellett korabeli uralkodói pecsétek kiváló kópiái csodálhatók meg, továbbá az Aranybulla rekonstrukciója, és egy lekicsinyített Szent Korona 3D-s, holografikus kivetülése. Zabálni fogják.
Arrébb a 15 éves háború törvényhozási vonatkozásaival ismerkedhet a néző, a korszakot egyebek mellett egy sajkás ágyú és egy lármamozsár (végvári híradóeszköz) illusztrálja, majd némi kuruckodás után eljutunk a rendi országgyűlések korába; itt tárul fel (érintőképernyőktől övezve) a kiállítás egyik legpazarabb részlete, tudniillik egy rettentő élethű plasztikbábukból komponált 1:1-es méretarányú főúri csoportozat, amelynek központi figurája Mária Terézia, aki sokkal szebb lett, mint az eredeti, habár emiatt vélhetően nem kellett nagyon sokat erőlködnie az ismeretlen mesternek.
Láttam, hogy valaki megnyomott valahol egy gombot, mire az egész díszes társaság elkezdett forogni, egészen le voltam nyűgözve. A következő nagy epizód az 1848-as eseményeket összegzi, a falakon emitt hatalmas festményrészletek vannak remekül megvilágítva, és olyan relikviák tárulnak a szemek elé, mint pl. Kossuth Lajos miniszteri asztala és Batthyány Lajos miniszterelnöki bársonyszéke. A dualista parlamentarizmus hosszú évtizedeinek atmoszféráját egyebek mellett egy gigantikus, „kiegyezést sugalló” herendi porcelán dísztállal, Deák Ferenc ülőhelyével, valamint Gaál Gaszton képviselő (az ismert antiszemita párti politikus, Szalay Imre unokaöccse – forrás: Wikipédia) pompás díszmagyarjával idézik meg a berendezők, akik a századelő obstrukcióban gazdag parlamenti életét a képviselőház szétvert bútorzatának darabjaival helyezik újszerű perspektívába.
A mi XX. századunk
Az Országgyűlési Múzeumot először 1922-ben avatták fel. A „parlamentárizmus és az ezeréves alkotmányosság” történetét volt hivatott bemutatni, rendezői elsősorban a korszakos politikusok életének és munkásságának megismertetésére törekedtek. A világviszonylatban is páratlan intézménynek 1938-ban már 24 kiállítótere volt, a korabeli Budapest egyik leglátogatottabb kultúrtereként tartották számon. 1949-ben szüntették meg, 16 ezer darabból álló gyűjteményét más múzeumok, valamint könyvtárak és levéltárak között dobták szét.
Az első világháború, a trianoni tragédia, a bethleni konszolidáció, a nyilasterror és a demokrácia megteremtésére tett 1946-os kísérlet érintésével előbb a Rákosi-érát, majd a Kádár-korszakot jelenítik meg, a vonatkozó tárlókból a kályhaezüsttel felületkezelt asztali Lenin-büsztöt és az ifjúdad Kádár János országgyűlési képviselői MÁV-bérletjegyét (díjmentes közlekedésre jogosított) ragadnám ki leginkább, de remek az 1956 után készült, diadalmas Újra világít a vörös csillag című sajtófotó és az Országgyűlésben harsányan szónokló Kádár mellett hajszál híján elalvó Lázár Györgyöt is megörökítő egykorú felvétel is.
|
235 év alatt megszépül a múlt és a negyven évig uralkodó Mária Terézia királynő
Teknős Miklós / Népszabadság |
A tárlat a rendszerváltással zár. Az ismeretátadás közben itt is megcsiklandják szépérzékünket, elsősorban korabeli plakátokkal és pillanatfelvételekkel. A plakátok közül nekem az az egyik kedvencem, amelyen Pozsgay Imre még nagyon vidám attól, hogy a szocialista párt emblémája lehet, a fotók közül meg szintén. Lesz dolga a tárlatvezetőnek.
A mi XXI. századunk
Ahogy újabban a parlamentbe, úgy a múzeumba is az Országgyűlés új, térszint alá tolt látogatóközpontjának fogadóterén keresztül viszi a civileket az út. A komplexumot már félkész korában is megdicsértük, e szavakkal: boldogok vagyunk, hogy a megrendelőknek ezúttal az a része győzött, amely szerint időnként bátran lehet úgy csinálni, mintha abban az évtizedben élnénk, amelyikben. Az elegáns fabútorzattal szerelt közegben – amely a Kossuth tér felől széles lépcsőzeten át, a rakpart irányából üvegkapun keresztül vehető be – a jegypénztár és a ruhatár mellett egy igazán mutatós kávézót, és egy egész bátran vállalható kínálattal vásárlásra csábító szuvenírboltot talál a magyar és külföldi kíváncsi utazó.
