Kína sosem fog hegemóniára törekedni, nem fog terjeszkedni, és nem fogja azokat a tragédiákat másoknak okozni, amelyeket maga szenvedett el a múltban - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő a második világháború ázsiai lezárásának hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett, a Kínai Népköztársaság történetének eddigi legnagyobb szabású katonai díszszemléjén mondott beszédében.

Önmagát cáfoló, de nagyon értékes könyvet publikált Romsics Ignác. Akiknek van indíttatásuk, komoly társadalmi felelősségérzetük, szellemi erejük és filozófiai hajlandóságuk ahhoz, hogy múltunk s egyben jövőnk legsúlyosabb dilemmáival, érték- és irányválasztási feladataival megküzdjenek, ebben a kötetben rengeteg lehetőséget, hatalmas anyagot kapnak ehhez a gyötrődéshez.

A múlt arcai címmel jelent meg Romsics Ignác egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi-díjas tagjának új könyve. A XX. század neves kutatójával a magyar történelem korábbi korszakaival is foglalkozó tanulmánykötetéről és terveiről beszélgettünk.

A honi gépjármű-kereskedelem fordulatokban gazdag történetét foglalja lenyűgözően tág keretbe a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállítása. A tárlat leggyakrabban visszatérő hőse a felejthetetlen Trabant 601, amely egy ponton egy bébirugdalózóról is visszainteget.

Ritka helyzet: két orvos kutatásai alapján kell a történészeknek újravitatniuk, amit a mohácsi csatavesztést követően II. Lajos sorsáról tudni vélünk. Ott veszett el a török elől menekülve? És kit temettek el neve alatt Székesfehérváron?

Negyedszázada nyomoz saját édesapja múltja után Wiesmeyer Gábor. Kisebbfajta levéltárra való dokumentumot gyűjtött össze. Ma már teljes bizonyossággal állítja, hogy apja hősként viselkedett a vészkorszak idején. Mindenkit mentett, akinek veszélyben volt az élete. Elsősorban persze a vallásuk, származásuk miatt üldözött magyar zsidókat, de illegális kommunistákat is.

Csütörtökön este a karneválnyitó ceremóniával veszi kezdetét a Savaria Történelmi Karnevál Szombathelyen, amelyre a rendezők négy nap alatt több mint százezer látogatót várnak.

Talán nem teljesen tanulság nélkül való, ha kicsit közelebbről megvizsgáljuk, hogyan sikerült Romániának egységes nemzetállammá válnia és mind jobban megközelítenie az idegennélküliség célját. Ezzel párhuzamosan felhívom a figyelmet Lucian Boia legújabb, Hogyan románosították el Romániát? című könyvére.

A történelemmel nem szabad viccelni – mintha minden mondatával ezt sugallná Lucian Boia román történész, akinek pedig a bírálói azt vetik a szemére, hogy játszadozik a nagy mítoszokkal, nemzeti szimbólumokkal. Az anyai ágon olasz származású, de magát kulturális értelemben is teljes mértékben románnak valló történésszel Hogyan románosították el Romániát? című könyve bemutatója után beszélgettünk Bukarestben.

Győr-Moson-Sopron megyében az épülő M85-ös és M86-os, illetve a 813-as főút megelőző feltárásai miatt a fél megyét felásták a győri Rómer Flóris Múzeum régészei. Ötszázezer és egymillió négyzetméter közötti, régészetileg átkutatott területről és közel húszezer feltárt régészeti jelenségről van szó.

A két világháború közötti magyar kultúráról és társadalomról tartottak konferenciát szombaton Kaposváron a Horthy Miklós Alapítvány szervezésében.

A lengyel és a német kincsvadász állítólag egy 150 méter hosszú vonatot talált, amelynek a belseje több millió dollár értékű kincset rejthet. A felfedezők azonban nem hajlandók elárulni a szerelvény hollétét, amíg nem garantálnak nekik tízszázalékos részesedést a kincsből.

A véletlennek köszönhetően pont nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án lesz az ötszázadik napja annak, hogy a Szabadság téren elkezdődött a kormány sasos-arkangyalos megszállási szobrának építése, ezzel együtt pedig a tiltakozások. A helyszínen azóta folyamatosan, fagyban és kánikulában is tartanak a rendezvények a történelemhamisítás ellen, és – a szervezők elhatározása szerint – egészen addig tartani fognak, amíg a szobrot nem távolítják el a Szabadság térről.

A 39. Montreal World filmfesztivál versenyprogramjában mutatkozik be Szász Attila Félvilág című filmje, amelynek világpremierjét szeptember 6-án tartják a kanadai mustrán.

A budai Vár megújítását tűzte zászlajára a kormány, amikor meghirdette a palotát bő száz évvel ezelőtt nagyhatalmi jelképpé formáló építészről elnevezett Nemzeti Hauszmann Tervet. A tervbe vett munkálatok részleteiről egyelőre keveset tudni. Sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, milyen volt fénykorában a királyinak szánt palota és szűkebb környezete.

A 92 éves olasz édesanyát és 71 éves lányát a második világháború választotta el egymástól. Hetven év után találkoztak egymással.

“Ez a két kép, amelyet itt közlünk, ez is Magyarország tükre”.

Az elmúlt századokban többször előfordult, hogy a magyar uralkodóházak vagy arisztokrata családok királynét adtak más nemzetek számára, de a száz éve született Apponyi Géraldine (1915-2002) esete a 20. században már igencsak különlegesnek számított.  A házassága I. Zogu albán királlyal szinte mesébe vagy Hollywoodba illő esetnek bizonyult, a szokásos érdekkapcsolat helyett minden szemtanú és visszaemlékező igazi szerelmi házasságként írta le a 23 esztendős magyar leány és a korosabb, ám délceg albán uralkodó frigyét. (Volk)